Nagy örömmel tájékoztatom valamennyi kedves Érdeklődőt, hogy a verseny iránti nagy érdeklődésre való tekintettel 2019. tavaszán a Mozdulj, Magyarország elnevezésű sportvetélkedőt (az eddigi hagyományoknak megfelelően)
két HELYSZÍNEN is sikerül megrendeznünk. Első időpont: 2019. április 13. Helyszín: Érd a Vörösmarty Mihály Gimnázium (Érd Széchenyi tér 1.)
Második időpont: 2019. május 11. Helyszín: Budafok BMTE pálya . MOZDULJ, BUDAFOK! Mozdulj, TÉTÉNY! MOZDULJ, MAGYARORSZÁG! EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉGET MÉRŐ SPORTVETÉLKEDŐ SZERETNÉ TUDNI, HOGY AZ EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉG SZINTJE ELÉRI-E A MINDENNAPI TEVÉKENYSÉGÉHEZ
SZÜKSÉGES SZINTET. JÖJJÖN EL MÁJUS 11-ÉN A BMTE PÁLYÁRA, AHOL AZ ALÁBB FELSOROLT NÉHÁNY
EGYSZERŰ PRÓBÁT KELL ELVÉGEZNIE ÉS AZONNAL MEGTUDJA! Helyből távolugrás, páros lábbal Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig. Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig. Cooper-teszt, sík területen 12 perc futás/ kocogás.
A VERSENYEN ÖSSZESEN 30X3 FŐS CSAPAT VEHET RÉSZT, EZÉRT Előzetes nevezés szükséges: a testnevelő tanárnál, vagy feherne.ildiko@kgk.uni-obuda.hu A csapatok családi és nyílt kategóriában életkortól és nemtől függetlenül állíthatók össze. Sok szeretettel várjuk jelentkezésüket, a programon való részzvételüket. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens, a Mozdulj, Magyarország! sportvetélkedő verseny elindítója és szakmai vezetője
„Nagy szükség van egészséges, erős ifjúságra, az ország jövője múlik rajta!” (Orbán Viktor) „Versenyképes értékalapú oktatás megvalósítása a cél.” (Balog Zoltán)
A HETI TANÓRAI TESTNEVELÉSI ÓRÁK SZÁMA NÖVEKEDETT, DE A TANULÓK EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉGÉNEK ÉLETTANILAG HATÉKONY, TUDATOS, HARMONIKUS FEJLESZTÉSE ELMARADT! Szerző: Dr. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens
A testnevelés szerepe napjainkra visszafordíthatatlanul megváltozott, tantárgyként való felfogása mellett az egészségfejlesztés/egészségnevelés, és a testgyakorlás kereteinek biztosítása kerül mindinkább előtérbe. A tanulók egészségének, egészséges életmódjának fejlesztése érdekében, a teljes körű iskolai egészségfejlesztési elvekkel összhangban, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja a mindennapi, azaz a heti öt testnevelésórát minden évfolyamban, melynek megvalósítása 2012 szeptemberében megkezdődött. Kormányunk a testnevelési órák számának megemelésével a közoktatás területén hatalmas és konkrét lépést tett annak érdekében, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt az intézmények jelentősen hozzájárulhassanak az iskoláskorú fiatalok élettanilag hatékony egészségfejlesztéséhez, egészség- és testkultutális ismereteik bővítéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az oktatásfejlesztés stratégiájában a minőségi oktatást helyezi előtérbe. Egyén (a család), és népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai tanórai testnevelés egészségfejlesztő hatása élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges egészségközpontú fittségi szintet. A felnövekvő nemzedék érdeke és a szakma védelme azt kívánja, hogy az EMMI, minél előbb kérje fel, (kötelezze) a Magyar Diáksport Szövetséget, hogy szakmai képviseletünk jelenlétében számoljanak be arról, hogy kb. 2.5 milliárd forintért, az elmúlt négy évben konkrétan milyen, a gyakorlati életben jól hasznosítható szakmai módszertani fejlesztéseket tettek a tudatos egészségfejlesztő, minőségi testnevelés oktatás fejlesztése területén. A nemzetnek és a szakmának meddig és miért kell még eltűrni, hogy a MDSZ szakmai vezetői hozzá nem értés, és feltehetően önös elsősorban anyagi érdekeke miatt téves információkkal félrevezessék a törvényhozókat, a fiatalokat, a szülőket, és a program megvalósításában részt vevő pedagógusokat. Az EMMI miért engedi, hogy a MDSZ által kitalált programok elvégzésének eredménye szabja meg munkánk erkölcsi értékét. A tudatos egészségfejlesztő „minőségi” testnevelés alapköve a tanulók fizikai állapotának (egészségközpontú fittségének) évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő megbízható, objektív mérése. Fiataljaink egészségközpontú fittségének tudatos, tervszerű, harmonikus, élettanilag hatékony fejlesztését a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő képesség szerinti differenciált terheléssel (erejéhez mért feladat elvégzésével) kell megoldani, és az e-területen elért fejlődést/változást (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek: aerob fittség, és a mindennapi tevékenység során leginkább használatos izomsorok fittségének mérésre alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítményben bekövetkezett fejlődést/változást egységes szemléletben, elsősorban (az őszi-tavaszi teljesítmény alapján), önmagához viszonyítva fejlődés-centrikusan kell értékelni. Fiataljaink egészség/terhelhetőség szempontú fittségének tudatos, élettanilag hatékony fejlesztése – az iskolaorvosokkal szorosan együttműködve – mindenki számára átlátható, világos, hatásában számszerű hiteles adatokkal is kifejezhető, megvalósításában is folyamatosan monitorozható iskolai testnevelésre és sport területén Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül valósítható meg. A programot a tanulók egészségközpontú fittségének országosan egységes – évente két alkalommal, őszi és tavaszi időszakban – történő megbízható mérésére kell építeni. A program egészségmegőrző élettani hatékonyságát elsősorban a heti tanórai testnevelési órák száma (ezt a kormány a mindennapos és az egészségközpontú fittség mérésére alkalmazott módszer megbízhatósága befolyásolja. 2001-2004-ig az oktatási tárca un. próbamérések beiktatásával a méréseket elvégző pedagógusokra bízta a tanulók egészségközpontú fittségének megbízható, objektív mérésére alkalmazott mérési módszer kiválasztását, azzal a céllal, hogy szakmai döntésükkel erkölcsi felelősséget vállalva (az oktatás és az egészségügy területén epidemiológia szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal bizonyíthatóan) végezzék el a rájuk bízott nemes feladatot. Közel 2 millió hiteles Hungarofit mérési eredményt az MDSZ nem vette figyelembe, annak ellenére, hogy a pályázatuk elnyerésekor feladatként kapták meg, „vegyék figyelembe az eddigi hazai jó gyakorlatokat”.
Kedves Testnevelő Kollégák! A szakma védelme (munkánk valós értékének erkölcsi megbecsülése) és a felnövekvő nemzedék érdekében tisztelettel jelzem (hiteles írásos bizonyítékokkal alátámasztható), hogy a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetőinek közel 3 milliárd forint, és alig több mint három év kellett ahhoz, hogy lerombolják a testnevelők által 20 év alatt elért szakmai módszertani fejlesztési törekvéseket, annak ellenére, hogy: Balog Zoltán miniszter úr és Lázár János államtitkár úr támogatásával a Kormány 2012. október 26-án hozott, 1469/2012. (X.26.) Korm. határozata alapján a Magyar Diáksport Szövetség, mit kedvezményezett a TÁMOP 3.1.13. kiemelt projekt keretében megalkotja a testnevelés új stratégiáját, illetve megvizsgálva a nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat, kialakítja a köznevelési törvény 80.§ (1) bekezdésében foglalt törvényi kötelezettségnek megfelelő egységes diagnosztikus mérési – értékelési rendszert. Talán még emlékeztek rá. hogy több mint 20 évig (anyagi ellenszolgáltatás nélkül) örömmel tettük a dolgunkat, jó volt testnevelőnek lenni, annak ellenére, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsületek meg bennünket. Úgy éreztük, jó úton haladunk ahhoz, hogy tudatos egészségfejlesztő „minőségi” testnevelés oktatással, nagymértékben hozzájáruljunk, fiataljaink (egészségközpontú fittség szintjének) fizikai állapotának tudatos fejlesztéséhez, egészségi állapotuk javításához. A testnevelők tiszta lelkű emberek még ma is lelkesen végzik a dolgukat, ha tudják, hogy értékes munkát végeznek nem csak a felnövekvő nemzedék, hanem az egész nemzet számára.
Kedves Kollégák! Gondolom, hogy az elmúlt két évben személyesen megtapasztaltátok, ti és a gyermekek is, hogy az MDSZ „hozzá nem értő” szakértői, a NETFIT bevezetésével, olyan mérési módszert kényszerítettek ránk, amely nem mondunk igazat a gyermeknek, a szülőknek, és az országot vezető Politikusoknak. Ha ez így marad, erősen megkérdőjelezi munkánk értékét, erkölcsi megbecsülésünket.
„A nép egészsége legyen a legfőbb törvény”. /CICERO/
2017
MOZDULJ, MAGYARORSZÁG!
EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉGET MÉRŐ
SPORTVETÉLKEDŐ
MINI HUNGAROFIT
TALPRA MAGYAR!
ALAPÍTÁS ÉVE: 1997
A PROGRAM ELINDÍTÓJA ÉS SZAKMAI VEZETŐJE
DR. F. MÉREY ILDIKÓ, C. EGYETEMI DOCENS
MOZDULJ, MAGYARORSZÁG!
2017 VERSENYKIÍRÁS
A verseny célja
– A legfittebb csapatok és személyek megtalálása (versenysport felé irányítása).
– A lakosság számára folyamatos egészségközpontú fittség mérési és versengési lehetőség biztosítása.
– A rendszeres mozgás/testedzés egészségfejlesztő/egészségmegőrző értékeinek, tudatosítása.
– Az önálló tudatos edzéstervezéshez szükséges élettani, egészségtani és edzéselméleti ismeretek elméleti és gyakorlati síkon történő népszerűsítése.
Megcélzott réteg: életkortól és nemtől függetlenül valamennyi Polgár!
NEVEZÉSI FELTÉTELEK
A verseny kategóriái
I. Családi kategória: (1 csapat = 3 fő)
Rokoni kapcsolatban álló csapattagok: például gyermek, szülő, nagyszülő, testvérek, stb.
II. Nyílt kategória: (1 csapat =3 fő)
Szabadon összeállított csapat: barátok, sporttársak, iskolatársak, stb.
A csapatok mindkét kategóriában, életkorra és nemre való tekintet nélkül állíthatók össze!
A csapatok mindkét kategóriában, életkorra és nemre való tekintet nélkül állíthatók össze!
A programban résztvevők a verseny során feladat-centrikusan sajátíthatják el, (tanulhatják meg) mindazokat, humánbiológiai ismereteket, amelyek alapvetőn szükségesek az egészségközpontú fittség önálló méréséhez, a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egészségmegőrzés szempontjából élettanilag hatékony optimális edzésmennyiség megtervezéshez. A verseny során minden ember megtapasztalja, ha akarja neki is sikerül edzettebbnek/egészségesebbnek lenni.
Útmutató a program lebonyolításához(A vizsgálat során felvett paraméterek időrendje.)
1. Személyi adatok felvétele
2. Alkalmassági orvosi vizsgálat bemutatása
Ha ez nincs, akkor minden versenyző az aláírásával igazolja, hogy saját felelősségére vesz részt a versenyen.
3. Néhány, az életviteli szokásokat jellemző adat felvétele
4. Fittség mérés „MINI HUNGAROFIT” módszerrel
7 év alattiak számára
4. 1. Az optimális testtömeg, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározása
4. 2. Izomerő fittség mérés: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izomsorok/izomcsoportok erejének, erő-állóképességnek mérése
(3 motorikus próbában elért teljesítmény értékelése esetén)
(Komfortérzésen belül, a maximális időtartam: 3 perc.)
– Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig.
(Komfortérzésen belül, a maximális időtartam: 3 perc.)
4. 3. Az aerob fittség mérése: Ki tud többet futni/kocogni?
(Maximális időtartam: 6 perc síkfutás/kocogás.)
7 év és a-felett
4. 1. Az optimális testtömeg, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározása
4. 2. Izomerő fittség mérés: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izomsorok/izomcsoportok erejének, erő-állóképesség fittségének mérése
(4 motorikus próbában elért teljesítmény értékelése esetén)
(Komfortérzésen belül,a maximális időtartam: 4 perc.)
– Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig.
(Komfortérzésen belül, a maximális időtartam: 3 perc.)
– Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig.
(Komfortérzésen belül,a maximális időtartam: 4 perc.)
4. 3. Az aerob fittség mérése: Cooper-teszt, 12 perc folyamatos futás/kocogás.
5. Az elért eredmények értelmezése, személyre szóló életviteli tanácsadás.
A versenyfelhívás közzé tétele: 2017. március 15.
A helyi versenyek lebonyolításának ideje: 2017. 03. 15. – 2017. 08. 20.
A helyi verseny lebonyolításához: versenykiírást, mérési és értékelési útmutatót és emléklapot adunk.
Az országos döntőre 30×3 fős csapat (90 fő) kap meghívást.
Időpont: szeptember
Helyszín: Egyeztetés alatt
Nevezési díj nincs!
Az országos döntőn, minden résztvevő emléklapot és egyéb apró ajándékot kap.
Az egyes kategóriák győztesei tárgyjutalmat kapnak. A győztesek jutalmazásán kívül egyéb külön jutalmak kiadását is tervezzük (pl.: a legkisebb legfittebb, a korcsoportos legfittebb, a legjobb szervező, abszolút legfittebb nő és férfi stb.)
Értékelési rendszer a Mozdulj, Magyarország egészségközpontú fittség méréshez.
Alappontok száma összesen
3-6 évesek: az izomerő területén 63 pont (3×21 pont) + aerob állóképesség területén (77 pont)
7-25 éves korig: az izomerő területén 63 pont (1×21 pont és 3×14) + aerob állóképesség területén (77 pont)
26 éves kortól: az izomerő területén 63 pont (1×18 pont és 3×15) + aerob állóképesség területén (77 pont)
Ha a motorikus próbákban elért teljesítmény pontértékei alapján, az alappontokból több versenyző azonos pontszámot ér el (pl. maximális 140 pontot), akkor a „Legfittebb” cím azt a versenyzőt illeti, aki az egyes motorikus próbákban a maximális pontszám feletti teljesítményével a legtöbb plusz pontot szerezi meg.
A XXI. században az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (társadalom) számára elsősorban nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e, fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.
Több mint 2 millió Hungarofit mérési eredmény alapján számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal kisiskolás kortól nyomon-követhető és bizonyíthatók, az oktatásban eltöltött évek alatti egészség-egyenlőtlenségek. A magyar társadalom alapvető érdeke a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetben lévő fiatalok felzárkóztatásával az egészség (élet) egyenlőtlenségek csökkentése/megszüntetése.
Népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatása „minőségében” élettanilag olyan hatékony legyen, hogy a közoktatás területén biztosított „mennyiségi” tanórák biztosításával az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.
Felzárkóztatásra szoruló tanulók százalékos aránya
43.00 %
40.50 %
43.37 %
47.13 %
40.90 %
44.54 %
39.97 %
43.42 %
56.00 %
54.90 %
A magyar fiatalok egészségközpontú fittségében (fizikai állapotában) bekövetkezett változásokat 1985-től követhetjük nyomon.
A tanulók fizikai állapotának a fejlődése/fejlesztése életük egyre korábbi időszakaszában fejeződik be. Az oktatásban eltöltött évek alatt az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztése elmarad!
– 1985/86-ban: a lányok 16.5 év, a fiúk 17.5 év;
– 1993/94-ben: a lányok 15.5 év, fiúk 16.5 év;
– 1998/99-ben: a lányok 14.5 év a fiúk 15.5 év;
– 2001 tavasz: a lányok 14 év, a fiúk 15 év
– 2012/13. tanév lányok 14 év, a fiúk: 16 év
A 2012/13-as tanévben megküldött mérési eredmények szerint a fiúk a fizikai állapotának fejlődése/fejlesztése egy évvel kitolódott (a motorikus próbákban elért teljesítmény átlagok alapján), de sajnos az egyes motorikus próbában elért teljesítményükét járó életkoruknak megfelelő pontértékek nem változtak, sőt csökkentek, így az edzettségi állapotuk romlott.
Fiataljaink fizikai és egészségi állapotát vizsgálva nagyszámú mérési eredmény bizonyítja, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatása csekély.
A 2001-ben az OM által elrendelt próbamérések óta – csupán a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérésének hatására – tíz év után (2012-re) megállt, sőt a fiú esetében közel egy évvel kitolódott a tanulók fizikai állapotuk fejlesztése/fejlődése. Ez óriási eredmény!
A lányok esetében elsősorban a has- és a hát-izomok erő-állóképesség fejlesztése/fejlődése tolódott ki 17 éves korra. Sajnos a láb dinamikus erejének fejlesztése 13 éves korban, a kar- a váll és a mellizom fejlesztése csak 11-12 éves korig, és az aerob fittség fejlesztés 14 éves korig tart.
A fiúknál a has- és a hát-izomok erő-állóképesség fejlesztése/fejlődése visszaesett 13 éves korra, viszont örvendetes a láb dinamikus erejének fejlesztése 17 éves korban, a kar- a váll és a mellizom fejlesztése 17 éves kor körül, az aerob fittség fejlesztése szintén 17 éves kor körül fejeződik be.
RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALVA ELMONDHATJUK
1. Az iskolai testnevelésünk egészségfejlesztő/egészségmegőrző élettani hatása csekély.
A tavaszi időszakban a tanulók 45-50 %-a, az őszi időszakban 50-55 %-a, nem éri el a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges „Közepes” Hungarofit egészségközpontú fittséget minősítő kategóriát.
Megjegyzés: ennek legfőbb oka, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok a nyári szünet alatt szabadidejükben nem szeretnek mozogni, semmit nem sportolnak, ezért az év közbeni testnevelési órák hatásra felfejlesztett edzettségi szintjük visszaesik.
Javaslat: örömszerző, egyénre szabott terheléssel, meg kell szeretetni velük a rendszeres testedzést.
Javaslat: fejlődés-centrikussá kell tenni az érdemjegy kialakítását: előtérbe kell helyezni az objektíven mérhető, önmagához viszonyított fejlődést.
2. Az oktatásban eltöltött évek a tanulók egészségközpontú fittségének tudatos fejlesztése elmarad, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható, valamilyen elváltozások (elhízás, magas vérnyomás, hanyagtartás, …stb. ).
2001-2004 között az egészségügyieknek (iskolaorvos, védőnő) a méréseket elvégző pedagógusoktól több mint 700000 tanuló funkcionális állapotára utaló adatsort kapott meg korosztályonkénti és nemenkénti bontásban.
Az egészségügyiek átvezették a tanulók funkcionális állapotára utaló adatsort,
a „Jelentés az iskola-egészségügyi munkáról” c. adatlapon található E/1. táblázatba.
A KSH tanulók funkcionális állapotára utaló mérési eredményeket és az egészségi állapotára utaló vizsgálati eredményeket együtt dolgozhatta fel a Hungarofit fittségi kategóriák függvényében.
Eredmény: szoros összefüggés mutatkozik a Hungarofit egészségközpontú fittséget minősítő kategóriákhoz tartozó (Igen gyenge, Gyenge, Kifogásolható) gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok, és az iskolaorvosok/védőnők által felvett a tanulók egészségi állapotra utaló vizsgálati eredmények között.
Az Igen gyenge, Gyenge és Kifogásolható fittségi kategóriához tartozó „mozgásbeteg” fiatalok a teljes populáció 30-35 %-át tették ki.
A KSH által 2001-2004 között feldolgozott egészségügyiek által elvégzett szűrővizsgálatok alapján, a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható, valamilyen elváltozást találtak a tanulók kb. 34-35 %-ánál. Lányok: kb. 35 %; Fiúk: kb. 33 %.
3. A több mint 2 millió mérési eredmény alapján, országos szinten egyértelmű összefüggést találtunk a versenyszerű sportoló fiatalok százalékos aránya és a Jó, a Kiváló és az Extra minősítést megszerzett Hugarofit fittségi kategóriák százalékos aránya között.
Kb. 20 %-24 %-ra tehető – heti 5-6 óra edzésidő mellett – az amatőr szinten versenyző JÓ Hungarofit fittségi kategóriához tartozó sportolók százalékos aránya.
A KIVÁLÓ és EXTRA Hungarofit minősítő kategóriához tartozik a tanulók 10-12 %-a, ők azok akik nagyobb egészségkárosodás és formaingadozás nélkül sportág speciálisan is jól terhelhetők,
a heti 10 óra vagy a-feletti szakember által irányított edzéseken, versenyeken.
Észrevétel: a Kiváló és Extra Hungarofit minősítést megszerzett fiatalok százalékos aránya az őszi és tavaszi időszakban is 12-14 %, ez feltehetően azt jeleneti, hogy az élsportoló fiatalok nyáron max. 1-3 hét pihenőt kapnak, mialatt az edzettségi szintjükben lényeges visszaesés nem történik, de jelenheti azt is, hogy a nyaralás alatt szabadidejükben szívesen mozognak, játszanak.
A Nemzeti Köznevelési Törvény egyik fő célja: testileg, szellemileg, és lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumának az oktatásfejlesztés stratégiájában az egészségközpontú fittség (aerob fittség és általános testi erő fittség) fejlesztésének kiemelt szerepet kell kapni.
Fiataljaink egészségközpontú fittségi állapotának tudatos, élettanilag hatékony fejlesztését az iskolai testnevelés és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül – minőségi oktatással (a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel) – lehet és kell megoldani. A nemzet érdeke, a program mielőbbi elindítása és élettanilag minél hatékonyabb megvalósítása.
Az általam bemutatott Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramot iskolaorvosokkal együttműködve közel 20 évig fejlesztettük és gondoztuk és külön anyagi forrás nélkül 2001-2004 között országos szinten működésbe hoztuk az oktatás és az egészségügy területén is nagyszámú epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal (2 millió) bizonyíthatóan.
A program hatékonysága elsősorban:
a heti tanórai testnevelési órák számától (mennyiségétől), és
a tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésére alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától (minőségétől) függ.
Kormányunk a mindennapos testnevelés bevezetésével mennyiségében biztosítja a program hatékony megvalósításához szükséges heti mozgásmennyiséget.
A tanulók egészségi és fizikai állapotának tudatos és hatékony javítását célzó iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramszakmai módszertani irányítása és megvalósítása nem süllyedhet a pártpolitikák mocsarába!
Az oktatási tárca és valamennyi Döntéshozó erkölcsi kötelessége, hogy a tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésére olyan megbízható, objektív mérési módszert egységesítsen, amely – mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmas – a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelel és a gyakorlati életben – epidemiológia szempontból számszerűen is kifejezhető – nagyszámú mérési eredménnyel már bebizonyította létjogosultságát.
Az iskola nem a kísérletezés színhelye!
Miért mérjük a tanulók fizikai állapotát?
Ma szerte a világon egyre nagyobb hangsúly adnak a bizonyítékokon alapuló „orvoslásnak”.
Megbízható tervet csak megbízható adatok alapján lehet készíteni!
A „Mozgás, mint gyógyszer” az egész világon közismert szlogen, de arról kevesebbet hallunk, hogy a hatásos dózist mindig az egyén pillanatnyi egészségi/edzettségi állapotnak megfelelően személyre szabottan ajánlatos „fogyasztani, mert ugyan úgy, mint a többi gyógyszer, ha alul adagoljuk nem hat, ha túladagoljuk egészségkárosodást, szélsőséges esetben halált okozhat.
A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem módszertani segédeszköz.
Az oktatás területén: a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő individuális terhelhetőség mértékének meghatározásáért, az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kodícionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárásáért és tudatos felszámolásáért. Az elvégzett program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséért.
Az egészségügy területén: a tanulók egészségi és a funkcionális (edzettségi) állapota közötti egyéni és országos szintű összefüggések feltárásáért.
Az élsport területén: a kiváló testi – biológiai – fiziológiai adottságú, sportág speciálisan is jól terhelhető, versenyszerűen sportolni vágyó fialok mielőbbi feltérképezéséért. Nagyobb merítési lehetőség biztosítása az élsport számára.
NEMZETI CSELEKVÉSI MOZGÁSPROGRAM
A GYERMEKEK PREVENTÍV SZEMLÉLETŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSÉHEZ ÉS
AZ EGÉSZSÉGBELI EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSÉHEZ.
Előzmények
A tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérését több mint 20 éve törvény írta elő. Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.
A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet értelmében a közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen.
A tanulók egészségközpontú fittségének országosan egységes mérése a testnevelés korszerűsítésének alapköve, „módszertani segédeszköz”:
a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához (erejéhez mért feladat elvégzése sikerélmény jelent),
az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob fittség és izomerő fittség) területén elért teljesítmény önmagához viszonyított fejlődés centrikus objektív értékeléséhez.
1. A PROGRAM CÉLJA
Az oktatás területén:
– Az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatásának tudatos növelése.
A tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő egyére szabott képesség szerinti differenciált terheléssel, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, tervszerű, harmonikus fejlesztése.
– Az oktatásban eltöltött évek alatt, fiataljaink „életesély egyenlőségének” biztosítása.
A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.
– A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése.
A tanulók egészség és testkulturális ismereteinek rendszerezése, bővítése.
– Számszerű hiteles adatszolgáltatás, (egyéni, intézményi, és országos szinten) a program hatására – rövid – közép – hosszú távon – bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez.
1.2. Az egészségügy területén:
–a tanulók funkcionális állapotára utaló epidemiológiai szempontból számszerűsíthető, hiteles adat-szolgáltatás az egészségügy felé.
1.3. A verseny /élsport területén:
–a tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok mielőbbi felkutatása, versenysport felé irányítása.
2.2. CÉL POPULÁCIÓ
7-18 ÉVES KOROSZTÁLY (1+4, illetve 1+6 motorikus próba)
(Megjegyzés: a program kiterjeszthető 3-6 éves korosztályra is 1+3 motorikus próba elvégzésével.)
MÉRÉSI MÓDSZEREK
I. MÉRÉS
A. A tanulók egészségközpontú fittségének (kondicionális állapotának) mérése Hungarofit, vagy Mini Hungrofit motorikus próbarendszerrel.
B. Az egészségügy által előírt kötelező szűrővizsgálatok elvégzése.
I. MINŐSÍTÉS
1 A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)
B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)
2 A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)
B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)
3. A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)
B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)
4. A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)
B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)
A PROGRAM EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉLETTANI HATÉKONYSÁGA A MÉRÉSI MÓDSZER MEGBÍZHATÓSÁGÁN MÚLIK!
Az elért minősítésnek megfelelő felzárkóztató, vagy szinten-tartó egyénre szabott program
1. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®SZINTENTARTÁS
B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS
2. A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®FELZÁRKÓZTATÁS
B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS
3. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)
SZINTENTARTÁS
B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA
4.A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®FELZÁRKÓZTATÁS
B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA
II. MÉRÉS – II. MINŐSÍTÉS
A program hatására bekövetkezett változások mértékének és irányának nyomon-követése
A. A tanulók kondicionális állapotának felmérése – az oktatás területén.
B. Az iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok- az egészségügy területén.
Iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram
TÁRCÁK KÖZÖTTI KAPCSOLÓSÁSI PONTOK
A program gondozója a EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A programban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.
Sportért felelős államtitkárság
A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag sportág speciálisan is jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása), versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhessék, az élsportolói pályára való felkészülést.
ô
Oktatásért felelős államtitkárság
1. Mérés (őszi időszakban)
Egységes minőségellenőrzés
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény tanár-diák mérése, pontértékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése, a Hungarofit minősítő kategóriák értelmezése.
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.
Felzárkóztatás ®Szinten-tartás: egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.
Szinten tartó program: közepes, jó, kiváló és extra Hungarofit minősítés esetén
Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható Hungarofit minősítés esetén
Egységes minőségbiztosítás
– A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.
2. Mérés (tavaszi időszakban)
Egységes minőségellenőrzés
Mérés«Visszacsatolás
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, pontértékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.
– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése.
ô
Egészségügyért felelős államtitkárság
Minden tanévben az oktatás területéről – Hungarofit minősítő kategóriák szerint korosztályonkénti és nemenkénti bontásban – Intézményi Összesített Adatlapon legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola/háziorvosnak, vagy a védőnőnek a tanulók funkcionális állapotára utaló adatokat, aki/akik átvezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található (e célra visszatett) táblázatba.
Megjegyzés: a program 2001-2004-ig országos szinten – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – bebizonyította létjogosultságát számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan civil szervezetek gondozásával jól működött – külön anyagi forrás nélkül – az oktatás és az egészségügy területén.
AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSRE ÉS SPORTRA ÉPÍTETT
MOZGÁSPROGRAM HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
(A teljesség igénye nélkül.)
Javulnak a felnőtt korú lakosság halálozási mutatói, (1-2 évvel meghosszabbodik a lakosság születéskor várható élettartama).
A felnőtt lakosság körében megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életminősége.
Csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek.
Esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi felzárkóztatására.
Számszerűen is kimutathatóan növekszik a tanuló ifjúság fizikai terhelhetősége egyéni és társadalmi szinten.
Az oktatásban eltöltött évek alatt a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű tanulók a felzárkóztatásával, valamennyi fiatal tanulmányainak befejezésekor azonos életeséllyel lép ki a nagybetűs életbe.
Folyamatosan csökken a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésben hozható, egyre fiatalabb korban jelentkező – felnőtt lakosságra is jellemző – mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekre utaló elváltozások száma.
Az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, és eszerint megváltozik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése.
A tanulók és az aktív lakosság körében csökken a betegség miatt kiesett munkanapok száma és a betegségek gyógyítására fordított kiadás.
A gyógyításból felszabaduló pénzforrások visszaforgatásával nagymértékben javul a rendszeres testedzés tárgyi feltételei.
Ágazatok közötti együttműködéssel, hatékonyabb prímér prevenció. (Önfenntartó rendszer kialakítása.)
Jó tudni, hogy az egészséges létezés stabil megtartását támogató életviteli szokások között a rendszeres optimális idejű és intenzitású testedzés (fizikai aktivitás) „rendszeres szedése” a leghatásosabb káros hatással nem bíró egy életen át szedhető életminőséget javító gyógyszer.
A rendszeres fizikai aktivitás/testedzés támogatja testi-lelki-szellemi egészségünk megtartását, mert
– növeli az állóképességet és egyéni energiát,
– fokozza az intenzív és hatékony fizikai-szellemi munkavégzést,
– könnyebbé és tudatosabbá teszi stresszhelyzetek kezelését,
– javítja a határozottságot, a dönteni tudást,
– elősegíti a testi-lelki harmóniát, (csökkenti a depresszió, a hipochondria és a szorongás kialakulását),
– növeli a szellemi koncentrációs képességet és kitartást,
– növeli a biztonságérzést, az önbecsülést, az önbizalmat, az akaraterőt,
– vonzóbbá/karcsúbbá alakítja a testet, a hatékonyan szabályozza az optimális testösszetétel kialakítását, elősegíti a jobb megjelenést,
– növeli az erősebb aktív izom- és csontrendszer kialakulását és megtartását, késlelteti a csontritkulást, lelassítja az öregedési folyamatot,
– elősegíti a nyugodtabb mélyebb alvást, és a szervezet gyorsabb regenerálódását,
– csökkenti a testi panaszokat (jobb emésztés, ritkább székrekedés, stb.),
– nagymértékben elősegíti a jobb közérzet kialakítását,
– csökkenti az ízületi- és hátfájdalmakat,
– segíti a szív –érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését,
– a tökéletes testtartást biztosít,
– alkalmat ad a társas és egyéni kapcsolatok létesítéséhez és a már meglévő kapcsolatok ápolásához.
A „mozgásgyógyszer” a testedzés, a sport általános kedvező hatásain túlmenően alkalmazható:
– egyes betegségek prevenciójában,
– egyes betegségek kezelésében és
– rehabilitációjában.
Mit jelent a rendszeresség?
Fejlesztés esetén minimálisan heti három-négy, szinten tartás esetén minimálisan heti 2 alkalom, (alkalmanként 30-60 perc).
Kinek mennyi az optimális dózis?
Az optimális dózis ideje (mennyisége) és intenzitása (minősége): mindig a pillanatnyi fizikai fittségi szinttől, a szervezete aktuális kondicionális állapotától függ. Az edzéstervezés célja, a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egyénre szabott terhelés: a „Se többet, se kevesebbet” elv követése.
A „pillanatnyi” fizikai állapot meghatározása/minősítése történhet terhelés-élettani laboratóriumi végzett vizsgálattal, illetve az e célra kifejlesztett egészségközpontú fittséget mérő motorikus próbarendszerrel.
Hazánkban Mozdulj, Magyarország elnevezéssel 1997-ben, a versengfeni vágy Polgárok számára egészségközpontú fittséget mérő sportvetélkedőt indítottunk el.
A versenyt azóta minden esztendőben sikeres döntővel zártuk Budapesten. A program igen népszerű lett nem csak a fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is.
A TF-en történt sajnálatos tűzeset miatt, (fedett csarnokkal és futópályával rendelkező sportlétesítményt) új helyszínt kellett keresni a már hagyományosnak mondható verseny lebonyolításához.
2017-ben is Érden a Batthyány Sportiskola Igazgatója (több testnevelő tanár kérésére) térítésmentesen adott új otthont a huszadik alkalommal megrendezésre kerülő verseny sikres lebonyolításához. A különféle szempontok szerinti legfittebbek (emlékléap, sderleg, oklevél, érem, sportszerek) szerény jutalmzását Érd Polgármestere biztosította.
A verseny lebonyolításához a hazánkban (Sportkórház Kutató Intézetében) kifejlesztett egészségközpopntú fittség megbízható mérésére alkalmas Mini Hungarofit módszert alkalmazzuk.
„Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.” Deák Ferenc
Dr. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens
Óbudai Egyetem
Mióta, miért, mikor és mivel mérjük fiataljaink egészségközpontú fittség szintjét?
A Nemzeti Köznevelési Törvény nemzeti, mert közös nemzeti érdekeket szolgál.
A Nemzeti Köznevelési Törvény fő célja: testileg, szellemileg, lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése, a társadalmi leszakadás megakadályozása, és a tehetséggondozás, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumának az oktatásfejlesztés stratégiájában az egészségközpontú fittség (aerob fittség és általános test erő fittség) tudatos, fokozatos fejlesztését konkrétan megjelölt, kiemelt feladatként kell kezelni. A 2014-2020-as időszak egyik fontos népegészségügyi célkitűzése: a társadalmi leszakadás megakadályozása, az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Fiataljaink életesély egyenlőtlenségének csökkentését A NAGYBETŰS ÉLETBE LÉPÉS előtt a közoktatás területén lehet és kell megoldani az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző /egészségfejlesztő/ élettani hatásának mennyiségi növelésével és minőségi javításával. Kormányunk 2014-től a heti testnevelési órák számának növelésével biztosította/biztosítja az iskolai testnevelés és sport „mennyiségi” növelését. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző/egészségfejlesztő élettani hatásának javítását célzó tudatos „minőségfejlesztést” csak a szakma tudja megoldani.
Az oktatás területén a prímér prevenció fókuszú élettanilag hatékony egészségfejlesztést az iskolaorvosokkal együttműködve – egy korszerűbb, „minőségi” elsősorban szemléletében megújított iskolai testnevelésre és sportra épített, céljában világos, feladataiban átlátható, hatásában és megvalósításában folyamatosan monitorozható Nemzeti Cselevési Mozgásprogram keretén belül kell és lehet megoldani. A program elindításához szükséges alapvető feltétel: a tanuló fizikai állapotának (egészségszempontú fittségi szintjének) évente két alkalommal őszi-tavaszi időszakban történő megbízható, objektív országosan egységes mérése. A program egészségmegőrző élettani hatékonysága a tanulók egészség-központú fizikai fittségének mérésre alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától, és a heti tanórai testnevelési órák számától függ. Kormányunk a heti tanórai testnevelési órák számának „mennyiségi” fejlesztésével, 2014-től letette az alapot testnevelésünk egészségmegőrző élettani hatékonyságának tudatos javításához.
A felnövekvő fiatalok, a szülők, a nemzet érdeke, valamint a szakma védelme érdekében, erkölcsi kötelességünk, felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a közoktatás területén mindkét nem valamennyi korosztálya számára csak olyan (terheléses laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott) természetes mozgásra épülő „gyermekbarát” motorikus próbarendszer alkalmas, amely a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelve: megbízható, egyszerű, objektív, és olcsó. Különben munkánk egyéni és nemzeti értéke erősen megkérdőjelezhető.
Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy az iskola nem a kísérletezés színhelye, ezért „az egész nemzet érintő programok között prioritást kell adni azoknak a programoknak, amelyek a gyakorlati életben nagyszámú hiteles adatokkal alátámasztva már országos szinten bebizonyították létjogosultságukat” (Orbán Viktor).
Röviden összefoglalva: a megbízhatóság azt jelenti, hogy a próbarendszernek az egészségközpontú fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok területén (aerob és izomerő fittség) elért teljesítményt kell, objektíven, a lehető legegyszerűbb módszerrel (a tesztrendszert alkotó valamennyi motorikus próba helyes technikai elvégzése különösebb előképzettséget ne igényeljen), a legolcsóbban (különösebb eszköz igény nélkül) és a legpontosabban mérni.
Ma szerte a világon egyre nagyobb hangsúly adnak a bizonyítékokon (matematizált eredményeken) alapuló „orvoslásnak”.Hiteles tervet (a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő optimális idejű és intenzitású (mozgásgyógyszert), csak hiteles, megbízható adatok alapján lehet készíteni! A próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható, objektív, epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokat szolgáltató méréséhez – nagyszámú mérési eredmény alapján kialakított – korosztályonkénti és nemenkénti értékelési rendszert kell kidolgozni.
Az általunk gondozott (2001-2004 között az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során külön anyagi forrás nélkül az oktatás és az egészségügy területén, országos szinten működésbe hozott Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramot a tanulók fizikai állapotának (egészségközpontú fittségének) országosan egységes évente két alkalommal történő megbízható mérésére, objektív értékelésére és minősítésére építettük. (Bővebben: www.hungarofit.hu)
Egy korszerűbb iskolai testnevelés és sport tudatos egészségfejlesztő élettani hatékonysága az egészségközpontú fittséget mérő módszer megbízhatóságán múlik!
Az elvégzett mozgásprogram egészségmegőrző élettani hatékonyságáról, a megnövekedett heti testnevelési órák hatásáról a be- és a kimenet” megbízható, objektív értékelése alapján kapjuk és adjuk meg a választ a programban részvevő fiatalnak, szülőknek, és az országot vezető politikusoknak.
A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz (módszertani szakanyag) a program élettanilag hatékony megvalósításához.
Mióta kell mérni a közoktatás területén tanuló fiatalok egészségközpontú fittség szintjét?
1. Közel húsz év telt el azóta, hogy az MKM – civil szervezetek kezdeményezésére módosította az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, melynek értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, közép-iskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.
Az iskolák működési rendjét szabályozó 11/994 rendeletben MINISZTERI RENDELETBEN KELLETT VOLNA SZABÁLYOZNI AZ ORSZÁGOSAN EGYSÉGES VÉGREHAJTÁST.
Az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer kiválasztását 1996-ban – a szakértők javaslatára – a méréseket elvégző pedagógusokra bízta, azzal a szándékkal, hogy azt a mérési módszert egységesítik a következő tanévtől, amelyikkel. a legtöbb mérési eredmény érkezik vissza a központi adatfeldolgozásra. A szakértők az Arday- Farmosi, az Eurofit és a Hungarofit mérési módszer „gyakorlati életben történő” megmérettetést javasolták.
A több éven át tartó „próbamérések” végeredmény közismert az oktatási tárca szerint is 2004-ig visszaküldött adatok alapján az intézmények több mint 80 %-a a Hungarift módszer választotta. A Hungarofit mérési országos egységesítését az oktatási tárca ennek ellenére nem vállalta fel.
2. A tanulók fizikai állapotának mérését szabályozó Jogszabályi háttér változása 1993-tól.
A 2003-ban módosított törvényben a tanulók fizikai állapotának mérését (a Közoktatási Törvény 41. §-a 05. bekezdésének hatályos szövegét) a 48.§ b) 8. bekezdésébe helyezték át.
Általános rendelkezések
2003-ban módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) b pontja 10. bekezdésének értelmében az iskola helyi tantervében határozza meg „a tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszereket.
A törvény értelmében 2012/13-as tanévig közel 20 éven át, valamennyi oktatási intézménynek a helyi tantervében be kellett építeni, azt a mérési módszert, amellyel évente két alkalommal megmérte a tanulók fizikai állapotát.
Miért kell az évi két mérés?
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK ÉVENTE EGY ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ
– „PILLANATNYI” EDZETTSÉGI ÁLLAPOTOT TÜKRÖZŐ, KÖZEL FÉLÉVET ÁTFOGÓ MÉRÉSE – A TANÁRNAK FÖLÖSLEGES MUNKÁT, A TANULÓKNAK FÖLÖSLEGES ZAKLATÁST JELENT!
Az őszi mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. (Sikerélmény, erejéhez mért feladatot kap.)
Az őszi időszakban elvégzett mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához. Különösen a gyenge fizikumú tanulóknak sikerélményt jelent, ha erejükhöz mért feladatot kapnak, ezért az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális alapképességek tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztését (még csoportos foglalkozás keretén belül is) a pillanatnyi edzettségi állapotuknak megfelelő képesség szerinti differenciált terheléssel kell megoldani.
A tanév végén (tavasszal) elért teljesítmény – a program hatására egy tanéven belüli –
önmagához viszonyított fejlődés/fejlesztés objektív mutatója. (Fejlődés centrikus, objektív, számszerűen is kifejezhető értékelés). A tanulók fizikai állapotának fejlődés-centrikus objektív értékelése nagymértékben hozzájárul, hogy közoktatás területén négy év alatt még a legkedvezőtlenebb testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges KÖZEPES Hungarofit fittségi kategóriát.
Az egészségközpontú fittség mérés gyakorlati haszna.
Az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (nemzet) számára nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e, fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése (tanulás) hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.
Nem csak az egyén (a család), hanem népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásának tudatos javításával, a közoktatás területén az iskolai tanórai testnevelés élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.
Az oktatás területén
– Kiindulási alap az egyénre szabott (individuális) terhelhetőség mértékének megtervezéséhez.
–.Sikerorientált utat nyit a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok számára, kondicionális képességük tudatos, fokozatos képesség szerinti differenciált terheléssel történő fejlesztéséhez, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok mielőbbi célirányos tudatos felszámolásához.
– Számszerűen kifejezhető hiteles adatokat szolgáltat egyéni és intézményi szinten pl. a helyi tantervben beépített (és elvégzett) mozgásprogram hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez. (Folyamatos monitorozás, visszacsatolás, önmagához viszonyított fejlődés-centrikus objektív értékelés.)
– Valós, megbízható adatszolgáltatás a preventív jellegű tantárgyfejlesztéshez, és a további kutatásokhoz.
A tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésével kapcsolatos feladatok elvégzése – egységes mérési és értékelési útmutató alapján, egységes szemlélettel – feleljen meg a statisztikai követelményeknek (MEO).
Az egészségügy területén
Egyéni, intézményi, országos szinten a tanulók funkcionális állapota (egészségközpontú fittség szintje) és az egészségügyiek által felvett orvosi szűrővizsgálati eredmények közötti összefüggések feltárása, a hatékony prímér prevenció érdekében.
Az élsport területén
Az egészségközpontú fittség mérés során felszínre kerülnek a kiváló testi – biológiai – fiziológiai adottságú, sportág speciálisan is jól terhelhető, versenyszerűen sportolni vágyó fiatalok.
Mért olyan lényeges, hogy fiataljaink egészségközpontú fittség szintjét megbízható objektív – laboratóriumban elvégzett terheléses vizsgálatokkal alátámasztott – módszerrel mérjük?
1. A tanulók egészségközpontú fittségének (fizikai állapotának) motorikus próbákkal való megbízható mérését egyszerű „szűrő” vizsgálatként kell alkalmazni a „pillanatnyi” egészség/terhelhetőség központú fittség (edzettségi szint) megállapításához, ezért a motorikus próbarendszert alkotó próbákkal megbízhatóan, objektíven, egyszerűen a fittség vizsgálathoz szükséges elsőrendű faktorok (aerob fittség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erejének, erő-állóképességének fittségét kell) megbízhatóan és objektíven mérni.
2. A motorikus próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható, objektív epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető valós adatokat tartalmazó kiértékelést, értelmezését, megbízható objektív korosztályonkénti és nemenkénti értékelési rendszerrel kell biztosítani a tanulók fizikai és egészségi állapotában bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez, pl. a heti megnövelt testnevelési órák és az elvégzett mozgásprogram hatásának kimutatáshoz, az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatását növelő módszerek kidolgozáshoz.
Egészségközpontú fittség összetevői:
– testösszetétel (az elhízottság, vagy éppen soványság megítélése, az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mértéke alapján),
– izomerő, erő-állóképesség fittség (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomkötegek erejének, erő-állóképességének megbízható, objektív mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése),
– aerob állóképesség (a keringési rendszer állapotának legjobb mérőszáma, az aerob állóképesség területén elért teljesítmény mérése/értelmezése),
– hajlékonyság (a hajlékonyság, ill. a mozgékonyság megállapítása/minősítése több ízület mozgékonyságának vizsgálati eredménye alapján.)
A NETFIT és az Eurofit motorikus próbarendszer értékelési rendszere nem alkalmas arra, hogy epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető megbízható, objektív adatokat szolgáltassunk az oktatás, az egészségügy, és az élsport felé – korosztályonkénti és nemenkénti – bontásban a tanulók egészségszempontú fizikai állapotáról.
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS FITTSÉGI ÖSSZETEVŐK MEGJELENÉSE AZ EGYES MOTORIKUS TESZTRENDSZEREKBEN
Motorikus próbarendszerek megnevezése
EUROFIT
HUNGAROFIT
NETFIT
Aerob állóképesség mérésére alkalmazott próba az egyes motorikus próbarendszerben
12 perc futás/gyaloglás (*)
NEM
IGEN
NEM
6 perc futás vagy gyaloglás (*)
NEM
IGEN
NEM
2000 m síkfutás (*)
NEM
IGEN
NEM
2 mérföld (2418 m) síkfutás (*)
NEM
IGEN
NEM
20 m-es ingafutás (**)
IGEN
NEM
IGEN
Az aerob állóképesség (aerob fittség) mérésre alkalmazott motorikus próbákban az energianyerés, aerob körülmények között oxigén jelenlétében történik, ezért legmegbízhatóbban a hosszú távú, (vagy alap állóképesség) mérésére alkalmas motorikus próbával mérhető! Az egyre gyorsuló 20 m-es ingafutás közben az energianyerés fokozatosan anaerobbá válik, a próbában elért teljesítményt erősen befolyásolják: pl. a próbázó testsúlya, cipőminősége, „fordulékonysága”, a talaj minősége, stb..
Elsődleges fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének a méréséhez
Motorikus próbarendszerek megnevezése
EUROFIT
HUNGAROFIT
NETFIT
Helyből távolugrás, páros lábbal(A láb dinamikus erejének mérése)
IGEN
IGEN
IGEN
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, és nyújtás, folyamatosan kifáradásig(A vállöv és a karok dinamikus erő-állóképességének mérése)
NEM
IGEN
IGEN
Hason-fekvésből törzsemelés, folyamatosan kifáradásig(A hátizmok dinamikus erő-állóképességnek mérése.)
Labdalökés előre, tömött labdával, az ügyesebb kézzel(A vállöv- és a kar dinamikus erejének mérése.)
NEM
IGEN
NEM
Labdadobás hátra, tömött labdával(A törzs és karizmok dinamikus erejének mérése.)
NEM
IGEN
NEM
Másodlagos fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének méréshez
Függés hajlított karral
IGEN
NEM
NEM
10×5 méteres ingafutás
IGEN
NEM
NEM
Harmadlagos fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének méréséhez
Lapérintés
IGEN
NEM
NEM
Egyensúly-teszt
IGEN
NEM
NEM
Kézi szorítóerő(Az alkar izmainak maximális erőkifejtését méri.)
IGEN
NEM
IGEN
Ülésbe előrenyúlás (A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése.)
IGEN
IGEN(kiegészítő mérés)
IGEN
Kiegészítés: az egészségszempontú hajlékonyság mérésével az ízületi mozgékonyságot minősítjük.Az ízületi mozgékonyság megállapításához nemcsak egy, hanem több ízület mozgékonyságának vizsgálati eredménye szükséges.
Elsődleges fontosságú tesztek az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása és a sportolási szokások feltérképezése
Testmagasság (Elsődleges fontosságú teszt)
IGEN
IGEN
IGEN
Testtömeg (Elsődleges fontosságú teszt)
IGEN
IGEN
IGEN
BMI (Body Mass Index) (Elsődleges fontosságú teszt)
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium irányításával 1997-ben kezdődött el
– a Közoktatási törvény 41. § 5. bekezd. végrehajtásáról szóló 20/1997. II. 13. rendelet szabályozásához szükséges – országosan egységes mérési módszer kiválasztása.
Az országosan egységes mérési módszer és értékelési rendszer kiválasztása érdekében az MKM ismert és elismert szakemberek (orvosok, humánbiológusok, testnevelő tanárok) bevonásával széleskörű szakmai konzultációkat szervezett. A szakértők a konzultációk során a mérési módszer kiválasztását (un. próbamérések beiktatásával) a méréseket elvégző pedagógusokra bízták és a kiválasztásra kerülő teszt-rendszerrel szemben támasztott követelményeket a következőket fogalmazták meg:
megbízható és objektív legyen (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérje),
egyszerű legyen (a gyakorlati életben könnyen megvalósítható),
minimális anyagi ráfordítást igényeljen (az egész ország területén minden oktatási intézményben el lehessen végezni, külön anyagi ráfordítás nélkül),
mindkét nem minden korosztálya számára olyan értékelési rendszerrel rendelkezzen, amely nagyszámú hiteles mérési eredményen alapul.
A szakvélemények az iskolai testnevelés és sport preventív értékének növelését szem előtt tartva, a testnevelési tantervvel összhangban – a hazánkban meglévő problémák (a fiatalok egészség/terhelhető-ség központú fittsége területén mutatkozó hiányosságok tudatos felszámolásához) a Hungarofit módszer egységesítését javasolták.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium irányításával 1997-ben kezdődött el
– a Közoktatási törvény 41. § 5. bekezd. végrehajtásáról szóló 20/1997. II. 13. rendelet szabályozásához szükséges – országosan egységes mérési módszer kiválasztása.
Az országosan egységes mérési módszer és értékelési rendszer kiválasztása érdekében az MKM ismert és elismert szakemberek (orvosok, humánbiológusok, testnevelő tanárok) bevonásával széleskörű szakmai konzultációkat szervezett. A szakértők a konzultációk során a mérési módszer kiválasztását (un. próbamérések beiktatásával) a méréseket elvégző pedagógusokra bízták és a kiválasztásra kerülő teszt-rendszerrel szemben támasztott követelményeket a következőket fogalmazták meg:
megbízható és objektív legyen (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérje),
egyszerű legyen (a gyakorlati életben könnyen megvalósítható),
minimális anyagi ráfordítást igényeljen (az egész ország területén minden oktatási intézményben el lehessen végezni, külön anyagi ráfordítás nélkül),
mindkét nem minden korosztálya számára olyan értékelési rendszerrel rendelkezzen, amely nagyszámú hiteles mérési eredményen alapul.
A szakvélemények az iskolai testnevelés és sport preventív értékének növelését szem előtt tartva, a testnevelési tantervvel összhangban, a hazánkban meglévő problémák (a fiatalok egészség/terhelhető-ség központú fittsége területén mutatkozó hiányosságok tudatos felszámolásához) a Hungarofit módszer egységesítését javasolták.
A tanulók fizikai állapotának országosan egységes méréséhez szükséges „NEMZETI MÉRÉSI MÓDSZER” kiválasztását támogató szakértői javaslatok, vélemények időrendi sorrendben.
– Országos Sportegészségügyi Intézet (Szakmai konzílium: 1996)
– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)
– Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)
– Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)
– Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)
– Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, (2001)
– Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület (2001)
– Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)
– Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001) – Magyar Olimpiai Bizottság (2001) – MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001) – OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001) – Országos Sportegészségügyi Intézet (2001) – Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2001) – Országos Alkohológiai Intézet (2002)
Összesített szakértői vélemények
– Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008) – † Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)
– Magyar Edzők Társasága (2012) – Magyar Sporttudományi Társaság (2012)
Összefoglalva
A Hungarofit egészség/terhelhetőség központú fittséget mérő motorikus próbarendszert a Sport Kórház Kutató Intézetével együttműködve (terhelés-élettani laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva 3 év alatt évente két alkalommal történő méréssel) fejlesztettük ki. A tesztrendszer és a hozzá tartozó értékelési rendszer megbízhatóan és objektíven méri/minősíti az egészségszempontú fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat.
Testösszetétel minősítés (optimális testtömeg, ill. az attól való estleges eltérés mértéke).
Izomerő fittség (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erejét, erő-állóképessége).
Aerob fittség (hosszú távú állóképesség a keringés-légzés állapotának legjobb mérőszáma).
Csípőhajlékonyság minősítés.
A Hungtarofit motorikus próbarendszer mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmazható, mert természetes mozgásokra épül (futás, ugrás, dobás).
A próbarendszert alkotó „gyermekbarát” motorikus próbáknak egészségkárosító hatása nincs, az egyes próbák helyes technikai kivitelezése különösebb előképzettséget nem igényel.
A Hungarofit motorikus próbarendszer elvégzése minimális idő és anyagi ráfordítást igényel.
A Hungarofit egészség/terhelhetőség központú fittséget mérő motorikus próbarendszerhez 7-25 éves korig, a Mini Hungarofit egészségközpontú fittséget mérő motorikus próbarendszerhez 3 éves kortól korhatár nélkül korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszer tartozik. Az egyes motorikus próbákban elért teljesítménye alapján – ki-ki azonnal megtudhatja, hogy a pillanatnyi edzettségi állapota eléri-e a mindennapi tevékenységéhez szükséges fittség szintet ill., ha nem akkor hol és milyen mértékű hiányosságai vannak.
Az oktatási tárca által elrendelt „próbamérések” során közoktatás területén,országos szinten az intézmények 85- 90 %-a Hungarofit, vagy a Mini Hungarofit motorikus próbarendszert önként választotta fiataljaink fizikai állapotának mérésére.
A méréseket levégző pedagógusok közel 2 millió hiteles Hungarofit mérési eredményt küldtek vissza a központi adatfeldolgozásra.
1998 óta a Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittség mérésére kifejlesztett mérési módszer egyre népszerűbb nem csak a fiatalok, hanem a lakosság körében is.
A Hungarofit és a Mini Hungarofit motorikus próbarendszerekhez: mérési útmutató, megbízható objektív korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszer, és a fizikai fittségi szint azonnali minősítésére alkalmas hét minősítő kategória tartozik.
A mérési módszer a gyakorlati életben könnyen és gyorsan (minimális időráfordítással) elsajátítható, ezért bárki (a hozzá tartozó Mérési és értékelési útmutató segítségével) akár önállóan is alkalmazhatja.
A motorikus próbarendszer és a próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható adatokat jelent egyéni és társadalmi szinten a vizsgálat populáció pillanatnyi helyzet elemzéséhez, egy valós adatokra épített mozgásprogram elkészítéséhez, az elvégzett mozgásprogram hatásnak objektív méréshez és elemzéshez, nemzetközi viszonylatban összehasonlítási lehetőségre ad módot.
A tanulók fizikai állapotának országosan egységes megbízható mérésére épített (egész nemzetet éríntő) Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram a gyakorlati életben – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során országos szinten működésbe jött – bebizonyította létjogosultsát .
A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐK
A program gondozója:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
A programban közvetlenül résztvevők: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.
Sportért felelős államtitkárság
A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása), versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhesse, az élsportolói pályára való felkészülést.
↑
Oktatásért felelős államtitkárság
1. Mérés
Egységes minőségellenőrzés
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, értékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.
¯
Fejlesztés®egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.
Szinten-tartó/fejlesztő program: közepes, jó, kiváló és extra minősítés esetén
Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható minősítés esetén
Egységes minőségbiztosítás
A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.
¯
2. Mérés
Mérés«visszacsatolás: az oktatásban eltöltött évek alatt a tanulók egészségi- és fizikai állapotában bekövetkezett fejlődés/változás irányának és mértékének nyomon-követése.
Egységes minőségellenőrzés
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, értékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.
– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése
↓
Egészségügyért felelős államtitkárság
Minden tanévben – tavasszal korosztályonkénti és nemenkénti bontásban intézményi összesített formában – az oktatás területén elkészített adatlapot legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola- vagy háziorvosnak, vagy a védőnőnek, aki rávezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található táblára.
