SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK A HUNGAROFIT MÓDSZERRŐL

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium irányításával 1997-ben kezdődött el

– a Közoktatási törvény 41. § 5. bekezd. végrehajtásáról szóló 20/1997. II. 13. rendelet szabályozásához szükséges – országosan egységes mérési módszer kiválasztása.

Az országosan  egységes mérési módszer és értékelési rendszer kiválasztása érdekében az MKM ismert és elismert szakemberek (orvosok, humánbiológusok, testnevelő tanárok) bevonásával széleskörű szakmai konzultációkat szervezett. A szakértők a konzultációk során a mérési módszer kiválasztását (un. próbamérések beiktatásával) a méréseket elvégző pedagógusokra bízták és a kiválasztásra kerülő teszt-rendszerrel szemben támasztott követelményeket a következőket fogalmazták meg:

  • megbízható és objektív legyen (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérje),
  • egyszerű legyen (a gyakorlati életben könnyen megvalósítható),
  • minimális anyagi ráfordítást igényeljen (az egész ország területén minden oktatási intézményben el lehessen végezni, külön anyagi ráfordítás nélkül),
  • mindkét nem minden korosztálya számára olyan értékelési rendszerrel rendelkezzen, amely nagyszámú hiteles mérési eredményen alapul.

A szakvélemények az iskolai testnevelés és sport preventív értékének növelését szem előtt tartva, a testnevelési tantervvel összhangban – a hazánkban meglévő problémák (a fiatalok egészség/terhelhető-ség központú fittsége területén mutatkozó hiányosságok tudatos felszámolásához) a Hungarofit módszer egységesítését javasolták.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium irányításával 1997-ben kezdődött el

– a Közoktatási törvény 41. § 5. bekezd. végrehajtásáról szóló 20/1997. II. 13. rendelet szabályozásához szükséges – országosan egységes mérési módszer kiválasztása.

Az országosan  egységes mérési módszer és értékelési rendszer kiválasztása érdekében az MKM ismert és elismert szakemberek (orvosok, humánbiológusok, testnevelő tanárok) bevonásával széleskörű szakmai konzultációkat szervezett. A szakértők a konzultációk során a mérési módszer kiválasztását (un. próbamérések beiktatásával) a méréseket elvégző pedagógusokra bízták és a kiválasztásra kerülő teszt-rendszerrel szemben támasztott követelményeket a következőket fogalmazták meg:

  • megbízható és objektív legyen (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérje),
  • egyszerű legyen (a gyakorlati életben könnyen megvalósítható),
  • minimális anyagi ráfordítást igényeljen (az egész ország területén minden oktatási intézményben el lehessen végezni, külön anyagi ráfordítás nélkül),
  • mindkét nem minden korosztálya számára olyan értékelési rendszerrel rendelkezzen, amely nagyszámú hiteles mérési eredményen alapul.

A szakvélemények az iskolai testnevelés és sport preventív értékének növelését szem előtt tartva, a testnevelési tantervvel összhangban, a hazánkban meglévő problémák (a fiatalok egészség/terhelhető-ség központú fittsége területén mutatkozó hiányosságok tudatos felszámolásához) a Hungarofit módszer egységesítését javasolták.

A tanulók fizikai állapotának országosan egységes méréséhez szükséges „NEMZETI MÉRÉSI MÓDSZER” kiválasztását támogató szakértői javaslatok, vélemények időrendi sorrendben.

– Országos Sportegészségügyi Intézet (Szakmai konzílium: 1996)

– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)

–  Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)

–  Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)

–  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)

–  Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, (2001)

–  Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület (2001)

–  Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)

–  Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001)
–  Magyar Olimpiai Bizottság (2001)
–  MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001)
–  OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001)
–  Országos Sportegészségügyi Intézet (2001)
–  Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2001)
–  Országos Alkohológiai Intézet (2002)
 

Összesített szakértői vélemények

– Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008)
– † Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)

– Magyar Edzők Társasága (2012)
– Magyar Sporttudományi Társaság (2012)

Összefoglalva

A Hungarofit egészség/terhelhetőség központú fittséget mérő motorikus próbarendszert a Sport Kórház Kutató Intézetével együttműködve (terhelés-élettani laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva 3 év alatt évente két alkalommal történő méréssel) fejlesztettük ki. A tesztrendszer és a hozzá tartozó értékelési rendszer megbízhatóan és objektíven méri/minősíti az egészségszempontú fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat.

  1. Testösszetétel minősítés (optimális testtömeg, ill. az attól való estleges eltérés mértéke).
  2. Izomerő fittség (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erejét, erő-állóképessége).
  3. Aerob fittség (hosszú távú állóképesség a keringés-légzés állapotának legjobb mérőszáma).
  4. Csípőhajlékonyság minősítés.
  1. A Hungtarofit motorikus próbarendszer mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmazható, mert természetes mozgásokra épül (futás, ugrás, dobás).
  2. A próbarendszert alkotó „gyermekbarát” motorikus próbáknak egészségkárosító hatása nincs, az egyes próbák helyes technikai kivitelezése különösebb előképzettséget nem igényel.
  3. A Hungarofit motorikus próbarendszer elvégzése minimális idő és anyagi ráfordítást igényel.
  4. A Hungarofit egészség/terhelhetőség központú fittséget mérő motorikus próbarendszerhez 7-25 éves korig, a Mini Hungarofit egészségközpontú fittséget mérő motorikus próbarendszerhez 3 éves kortól korhatár nélkül korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszer tartozik. Az egyes motorikus próbákban elért teljesítménye alapján – ki-ki azonnal megtudhatja, hogy a pillanatnyi edzettségi állapota eléri-e a mindennapi tevékenységéhez szükséges fittség szintet ill., ha nem akkor hol és milyen mértékű hiányosságai vannak.
  5. Az oktatási tárca által elrendelt „próbamérések” során közoktatás területén, országos szinten az intézmények 85- 90 %-a Hungarofit, vagy a Mini Hungarofit motorikus próbarendszert önként választotta fiataljaink fizikai állapotának mérésére.
  6. A méréseket levégző pedagógusok közel 2 millió hiteles Hungarofit mérési eredményt küldtek vissza a központi adatfeldolgozásra.
  7. 1998 óta a Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittség mérésére kifejlesztett mérési módszer egyre népszerűbb nem csak a fiatalok, hanem a lakosság körében is.
  8. A Hungarofit és a Mini Hungarofit motorikus próbarendszerekhez: mérési útmutató, megbízható objektív korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszer, és a fizikai fittségi szint azonnali minősítésére alkalmas hét minősítő kategória tartozik.
  9. A mérési módszer a gyakorlati életben könnyen és gyorsan (minimális időráfordítással) elsajátítható, ezért bárki (a hozzá tartozó Mérési és értékelési útmutató segítségével) akár önállóan is alkalmazhatja.
  10. A motorikus próbarendszer és a próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható adatokat jelent egyéni és társadalmi szinten a vizsgálat populáció pillanatnyi helyzet elemzéséhez, egy valós adatokra épített mozgásprogram elkészítéséhez, az elvégzett mozgásprogram hatásnak objektív méréshez és elemzéshez, nemzetközi viszonylatban összehasonlítási lehetőségre ad módot.