MOZGÁS & FITTSÉG & EGÉSZSÉG

„A mozgás sok orvosságot pótol, de a mozgást semmilyen orvosság nem pótolhatja”
/Hippokratész/

A mozgás – minden élőlényre jellemző – életjelenség.

A különböző differenciáltságú élő szervezetek mozgásszükséglete igen nagy eltéréseket mutat. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához/megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/testedzésre van szükség. Ha az életvitelünk során mozgás/edzés lehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkció zavarok (pl. terheléstűrés, konfliktuskezelés, problémamegoldó-képesség) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (pl.: magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás stb.) kialakulását.

A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk.

A fittség igen gyakran félreértett szó. Egyeseknek mindössze izmosságot, csinosságot jelent, a teljes fittség ennél lényegesen több. A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, a jó közérzet stabil megtartását, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége hatékony és tartós, testi-lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd. Minél stabilabb az egyensúly – testi, lelki és szociális értelemben egyaránt – annál hosszantartóbb az ember egészséges létezése. A rendszeres „se több, se kevesebb” optimális idejű és intenzitású testedzéssel nagymértékben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ez az egyensúly tartósan szilárd legyen. A fitt egyén nehezebben betegszik meg, külső és belső traumák ellen jobb védettséggel rendelkezik. A fittség jelentése és tartalma nem szükségszerűen ugyanaz mindenki számára. A nehéz fizikai munka, tartós elvégzéshez, a versenyszerű sportoláshoz, a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez más-más fittség szükséges, ami a különböző életstílussal magyarázható. Mindenkinek „csak” arra kell törekedni, hogy a mindennapi tevékenysége maradéktalan elvégzéséhez „szükséges”, ideális fizikai állapot megszerezésével, stabil megtartásával minimálisra csökkentse a betegségek kialakulásának veszélyét.

A fizikai jólét öt fő komponense:

–          kedvező testösszetétel (izom-zsír arány,)

–          rugalmas, erős és állóképes izomerő,

–          jó motoros funkciók (ideg-izom koordináció, testtartás),

–          állóképes, jól terhelhető szív-érrendszer (kedvező oxigénfelvétel),

–          jól működő fitt anyagcsere (kedvező vér-zsír, cukor, húgysav, stb. paraméterek).

A jólét, a fittség egyúttal életerőt folyamatosan, szabályosan áramló energiát is jelez. Ahhoz, hogy az ember igazán erős karakterrel és gerincnek nevezhető tetterővel rendelkezzen, remek izomzatra, erős idegrendszerre és jó agyra van szüksége. Ezek a sajátságok az egészséges aktivitásból származnak. Az erős ember vasakarattal, szenvedélyes lendülettel végzi feladatait, és minden tevékenységében megmutatkozik karakterének ereje. Minél kiválóbb az egészsége, a külső megfigyelő számára annál szembetűnőbben nyilvánul meg a testi kondíciója, fizikai teherbírása.

 

A rendszeres testedzés hatására bekövetkezett alább felsorolt pozitív élettani hatások már a mozgásprogram kezdetét követő 4-8. héten kimutathatók:

–         szív-érrendszer működésének javulása

–          anyagcsere felgyorsul

–          hatékonyabbá válik a szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere

–          HDL koleszterinszint emelkedése (jó koleszterin)

–          vérzsír szint csökkenése

–          javul az ideg-izom koordináció

–          nő a csontsűrűség

–          megváltoznak a hormonszintek

–          nő a légzésmélység

–          gazdaságosabbá válik a légcsere

–          javul az oxigénfelvevő képesség

–          nő az izomzat térfogata

–          csökken a testzsír arány

–          optimálissá válik a testösszetétel

–          több immunsejt száma és aktivitása is nőhet

–          egyes immunglobulinok aránya növekedhet

–          fokozódik az immunrendszer védelme

–          az idegrendszerben kedvező változások következnek be.

Kutatások bizonyítják, hogy a fizikai inaktivitás, vagyis a rendszeres mozgás hiány (vészesen mozgásszegény életmód) nagyban hozzá járul a szervezet korai öregedési folyamataihoz, krónikus betegségek kialakulásához, mely egyenes úton vezet a fiatalkori halálozáshoz.

 

Mit tegyünk?

Az Amerikai Sportorvos Társaság 2007-ben fogalmazta meg az elmúlt 10-15 év tudományos kutató munkájának eredményei alapján a máig is legfrissebbnek számító fizikai aktivitásra vonatkozó alább felsorolt ajánlásait:

–          Minden egészséges 18-65 év közötti felnőttnek szüksége van rendszeres fizikai aktivitásra

–          A betegségek prevenciója szempontjából szükséges hetente 5×30 perc közepes intenzitású, vagy heti 3×20 perc magas intenzitású állóképességű tréning

–                  A 30 percnél tovább tartó – az egyén pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő – optimális idejű és intenzitású mozgásprogram megsokszorozza a kedvező élettani hatások kialakulásának esélyét.

Mindenekelőtt mérje/méresse meg a pillanatnyi edzettségi állapotát.

Az álalunk javasolt Mini Hungarofit, vagy Hungarofit motorikus próbarendszerrel, minimális idő és anyagi ráfordítással bárki, akár önmaga is megmérheti és minősítheti a pillanatnyi fizikai/edzettségi állapotának szintjét. A próbarendszert a Sportkórház Kutató Intézetével együttműködve, (laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva) az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (a fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok: aerob fittség és izomerő fittség) megbízható, objektív mérésére fejlesztettük ki.  A motorikus próbarendszer elvégzéséhez mindössze fél óra kell, és a honlapon található egyéni, vagy csoportos kiértékelő program segítségével azonnal megtudhatja, hogy az Ön edzettségi szintje eléri-e a mindennapi tevékenységéhez szükséges fittségi szintet, és ha nem akkor milyen mértékű hiányosság mutatkozik?

A teendő csak annyi, hogy Hungarofit (7-25 évesek számára), vagy a teljesen eszközigény mentes Mini Hungarofit (4 éves kortól valamennyi korosztálynak) mérési módszer közül választva, mérje meg (a hozzá tartozó mérési és értékelési útmutató alapján) az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terültén elért teljesítményt, és írja be a honlapon található kiértékelő programba.

 

 

A FITTSÉG MÉRÉS JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI

„Hiteles tervet, csak hiteles adatok alapján lehet készíteni!”

Az optimális idejű és intenzitású hatásos dózis összeállítása, a szervezet aktuális fizikai fittségi szintjétől, egészségtől, vagy betegségtől függ: ha alul adagoljuk (dozírozzuk) nem hat, nem érjük el a kívánt hatást, ha túladagoljuk, akkor méreg, szélsőséges esetekben akár halálhoz is vezethet. Cél: „se többet, se kevesebbet” elv betartása!

Bármilyen céllal készített egyénre szabott edzésterv elkészítésének kiindulópontja – legyen kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport – mindig az egyén pillanatnyi fizikai állapota.

Az egyén fizikai fittségének színvonala függ:

– az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok), és

– a gyakorlástól.

A fizikai fittség (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondiconális képességek területén elért teljesítmény), tehát adottságokra épül és tevékenység közben/gyakorlás folyamán fejlődik.

A kondicionális képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők:

– a biológiai fejlődés/érés

– a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés.

 

A fittség mérés lehetőségei

A fittségi vizsgálatok célja nem a betegségek felismerése, hanem terhelhetőséget hátráltató, vagy korlátozó tényezők, okok feltárására a fizikai teljesítőképesség/edzettségi állapot (szint) felmérése, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, és a leggyakoribb életviteli szokások feltérképezése.

A pillanatnyi edzettségi állapot (általános fizikai teherbíró-képesség) szintjét legpontosabban – a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek mérésével – laboratóriumi, illetve pályán végzett terheléses műszeres vizsgálatokkal és az arra adott élettani reakciók értelmezésével általában az egészségügyben dolgozók határozzák meg. A gyakorlati életben azt tapasztaljuk, hogy e pontos vizsgálati módszer egyszeri, vagy rendszeres időszakos elvégzésének, még az élsportolók esetében is nagyon sokszor idő és anyagi korlátai vannak. A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak, és nem eléggé egzaktnak tűnik, de hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt, – még a fejlett egészség és testkultúrával rendelkező országokban is – az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került.

 

A laboratóriumi és pályavizsgálat összehasonlítása
  Laboratóriumi vizsgálatok Motorikus próbarendszerrel mért fittség vizsgálatok
Sportági jelleg Sportágtól függ
Mért paraméter Tiszta állóképesség, néhány esetben rutin Állóképesség és rutin
Reprodukálhatósága Nem mindig garantált
Egyének összehasonlíthatósága Sportágtól függ
Után-követés lehetősége Közepes
Javaslat az edzésre Közepes
Teljesítmény előrejelzés Közepes
Költségvonzat Jelentős Minimális
Időigény Jelentős Minimális
Az edzéshatás (mérés-visszacsatolás) lehetősége Időszakos Rendszeres
Közvetlen személyes kapcsolat Orvos – Edző, Orvos – Tanár Edző – Sportoló; Tanár – Tanítvány

 

 

 

A fittség mérés számos népegészségügyet érintő feladat elvégzését teszi lehetővé. Egyéni és társadalmi szinten rávilágít a pillanatnyi fizikai/edzettségi állapottal való szembesülés rávilágít az átlagtól, vagy az egészséges létezés stabil magtartásához szükséges szinttől való eltérés mértékére.

A mérés során azonnal felszínre kerülnek – aerob fittség, izomerő fittség területén – azok a hiányosságaink, amelyek befolyásolják a fizikai- szellemi-lelki terhelhetőséget, állóképességet, és természetesen segítséget nyújt a már meglévő hiányosságok célirányos, tudatos felszámolásában.

Az elért eredmények alapján megbecsülhetjük az egyén, egy társadalmi réteg, vagy akár egy egész társadalom fittségi állapotát. Ezeknek az adatoknak a tudatában, lehetőségünk van az egyén vagy a lakosság számára, egy fizikai aktivitást növelő, egészségszempontú nemzeti stratégiai mozgásprogram kialakításához. „A fittség szint mérése, értékelése, minősítése az elért eredmény értelmezése feladat-centrikusan olyan egészség és test kulturális alapismereteket közvetít amely, a rendszeres és tudatos edzésre mozgósít.” A valós tényeken alapuló szembesülés segítséget nyújthat abban, hogy minél több ember felismerje azt, hogy a rendszeres testmozgásra/fizikai aktivitásra szánt idő, és ezeknek esetleges anyagi ráfordításai többszörösen megtérülnek az egészségben, cselekvőképesség növekedésében és a jó közérzet megtartásában.

A fittség mérés segítségével tehát megismerhetjük az egyén vagy egy bizonyos társadalmi réteg fizikai fittségi/edzettségi állapotának szintjét, amely emberenként változó lehet. Ezek a különbözőségek lehetőséget adnak az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. „Az időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez a meglévő hibák tudatos kiküszöböléséhez.

A fizikai állapotban bekövetkezett változások közvetlen összefüggésben hozható a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható betegségfajták kialakulásával, a lelki stabilitással, mert nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, önismeretet, és az önbecsülést. Összehasonlítási lehetőséget is biztosít, az azonos módszerrel, de különböző földrajzi területen élő, más munkát végző, különféle sportágakat űző egyének által elért teljesítmények ismeretében. Kisiskolás korban a fittség mérés egy kiválasztási szempontot is adhat, elsősorban azoknál a sportágaknál, amelyekben a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint eléréséhez, genetikailag örökölt adottságokra is szükség van, és meghatározó szerephez jut. Ha már kiskorban elkezdjük a kondicionális képességek fokozatos, folyamatos fejlesztését, eljuthat a sportolni vágyó egészséges fiatal az NBI-es szintig is, bármiféle különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is, szimplán szorgalommal, kitartással és odafigyeléssel.

Tehát rávilágítható, hogy a fittség mérés által nem csak egyszerű információkra tehetünk szert, sokkal többet tudhatunk meg általa. Megismerhetjük, fejleszthetjük általa a fizika és a szellemi állóképességünket is.

 

Kinek ajánlott a fittség mérés?

Mindenkinek ajánlott, aki új életet akar kezdeni, vagy valamilyen sorsfordulat következett be az életébe. Olyan személyek, akiknek nincsenek megfelelő ismereteik a mozgásról, sportról. Mindenkinek ajánlott, akit orvos utasított a feladat elvégzésére, vagy valamilyen mozgás elkezdését javasolta az orvos. Ezen kívül érdemes elvégeznie ezt a tesztet, annak, aki elmúlt 35 éves, vagy ismert betegsége van, de nem tudja, hogy hogyan és mit mozogjon. Azok is elvégezhetik, akiknek mozgás közben panaszai vannak, illetve azok a személyek, akik helyesebb, egészségesebb életmódot jobban el szeretnék terjeszteni a családjukban, barátaik között.