„Nagy szükség van egészséges, erős ifjúságra, az ország jövője múlik rajta!” (Orbán Viktor)
„Versenyképes értékalapú oktatás megvalósítása a cél.” (Balog Zoltán)
A HETI TANÓRAI TESTNEVELÉSI ÓRÁK SZÁMA NÖVEKEDETT, DE A TANULÓK EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉGÉNEK ÉLETTANILAG HATÉKONY, TUDATOS, HARMONIKUS FEJLESZTÉSE ELMARADT!
Szerző: Dr. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens
A testnevelés szerepe napjainkra visszafordíthatatlanul megváltozott, tantárgyként való felfogása mellett az egészségfejlesztés/egészségnevelés, és a testgyakorlás kereteinek biztosítása kerül mindinkább előtérbe. A tanulók egészségének, egészséges életmódjának fejlesztése érdekében, a teljes körű iskolai egészségfejlesztési elvekkel összhangban, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja a mindennapi, azaz a heti öt testnevelésórát minden évfolyamban, melynek megvalósítása 2012 szeptemberében megkezdődött. Kormányunk a testnevelési órák számának megemelésével a közoktatás területén hatalmas és konkrét lépést tett annak érdekében, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt az intézmények jelentősen hozzájárulhassanak az iskoláskorú fiatalok élettanilag hatékony egészségfejlesztéséhez, egészség- és testkultutális ismereteik bővítéséhez.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az oktatásfejlesztés stratégiájában a minőségi oktatást helyezi előtérbe.
Egyén (a család), és népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai tanórai testnevelés egészségfejlesztő hatása élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges egészségközpontú fittségi szintet.
A felnövekvő nemzedék érdeke és a szakma védelme azt kívánja, hogy az EMMI, minél előbb kérje fel, (kötelezze) a Magyar Diáksport Szövetséget, hogy szakmai képviseletünk jelenlétében számoljanak be arról, hogy kb. 2.5 milliárd forintért, az elmúlt négy évben konkrétan milyen, a gyakorlati életben jól hasznosítható szakmai módszertani fejlesztéseket tettek a tudatos egészségfejlesztő, minőségi testnevelés oktatás fejlesztése területén.
A nemzetnek és a szakmának meddig és miért kell még eltűrni, hogy a MDSZ szakmai vezetői hozzá nem értés, és feltehetően önös elsősorban anyagi érdekeke miatt téves információkkal félrevezessék a törvényhozókat, a fiatalokat, a szülőket, és a program megvalósításában részt vevő pedagógusokat.
Az EMMI miért engedi, hogy a MDSZ által kitalált programok elvégzésének eredménye szabja meg munkánk erkölcsi értékét.
A tudatos egészségfejlesztő „minőségi” testnevelés alapköve a tanulók fizikai állapotának (egészségközpontú fittségének) évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő megbízható, objektív mérése.
Fiataljaink egészségközpontú fittségének tudatos, tervszerű, harmonikus, élettanilag hatékony fejlesztését a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő képesség szerinti differenciált terheléssel (erejéhez mért feladat elvégzésével) kell megoldani, és
az e-területen elért fejlődést/változást (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek: aerob fittség, és a mindennapi tevékenység során leginkább használatos izomsorok fittségének mérésre alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítményben bekövetkezett fejlődést/változást egységes szemléletben, elsősorban (az őszi-tavaszi teljesítmény alapján), önmagához viszonyítva fejlődés-centrikusan kell értékelni.
Fiataljaink egészség/terhelhetőség szempontú fittségének tudatos, élettanilag hatékony fejlesztése – az iskolaorvosokkal szorosan együttműködve – mindenki számára átlátható, világos, hatásában számszerű hiteles adatokkal is kifejezhető, megvalósításában is folyamatosan monitorozható iskolai testnevelésre és sport területén Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül valósítható meg.
A programot a tanulók egészségközpontú fittségének országosan egységes – évente két alkalommal, őszi és tavaszi időszakban – történő megbízható mérésére kell építeni.
A program egészségmegőrző élettani hatékonyságát elsősorban a heti tanórai testnevelési órák száma (ezt a kormány a mindennapos és az egészségközpontú fittség mérésére alkalmazott módszer megbízhatósága befolyásolja.
2001-2004-ig az oktatási tárca un. próbamérések beiktatásával a méréseket elvégző
pedagógusokra bízta a tanulók egészségközpontú fittségének megbízható, objektív mérésére alkalmazott mérési módszer kiválasztását, azzal a céllal, hogy szakmai döntésükkel erkölcsi felelősséget vállalva (az oktatás és az egészségügy területén epidemiológia szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal bizonyíthatóan) végezzék el a rájuk bízott nemes feladatot. Közel 2 millió hiteles Hungarofit mérési eredményt az MDSZ nem vette figyelembe, annak ellenére, hogy a pályázatuk elnyerésekor feladatként kapták meg, „vegyék figyelembe az eddigi hazai jó gyakorlatokat”.