XIII. Sporttudományos Kongresszus

XIII. Sporttudományos Kongresszus (2016)  

Prímér prevenció a közoktatás területén

Dr. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens

Óbudai Egyetem

A XXI. században az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (társadalom) számára elsősorban nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e, fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.

Több mint 2 millió Hungarofit mérési eredmény alapján számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal kisiskolás kortól nyomon-követhető és bizonyíthatók, az oktatásban eltöltött évek alatti egészség-egyenlőtlenségek. A magyar társadalom alapvető érdeke a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetben lévő fiatalok felzárkóztatásával az egészség (élet) egyenlőtlenségek csökkentése/megszüntetése.

 Népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatása „minőségében” élettanilag olyan hatékony legyen, hogy a közoktatás területén biztosított „mennyiségi” tanórák biztosításával az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.

FIATALJAINK EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FITTSÉGSZNTJÉNEK VÁLZOZÁSA 2001-2013-IG. Hungarofit egészségközpontú fittségi kategóriák szerinti %-os megoszlás.
A felmérés időpontja	2001 tavasz		2002 tavasz		2003 tavasz		2004 tavasz		2012/13tanév
Fittségi kategóriákmegnevezése	FiúN=65455	LányN=56833	FiúN=213581	LányN=199399	FiúN=157412	LányN=150650	FiúN=141324	LányN=134432	FiúN=73376	LányN=70045
Igen gyenge	6.50 %	3.30 %	7.04 %	6.66 %	6.12 %	6.13 %	6.04 %	5.69 %	13,4 0 %	9,2 0 %
Gyenge	14.80 %	12.30 %	14.58 %	16.13 %	13.67 %	15.02 %	13.23 %	14.53 %	20,4 %	20,3 %
Kifogásolható	21.70 %	24.90 %	21.75 %	24.34 %	21.11 %	23.39 %	20.70 %	23.20 %	22,2 %	25,40 %
Közepes	24.90 %	28.70 %	25.56 %	26.74 %	25.84 %	27.07 %	26.04 %	27.75 %	19,8 %	22,00 %
Jó	20.40 %	21.10 %	20.52 %	18.83 %	22.14 %	20.30 %	22.09 %	20.75 %	14,8 %	14,70 %
Kiváló	9.50 %	8.20 %	8.59 %	6.18 %	8.94 %	6.78 %	9.64 %	6.85 %	7,50 %	6,90 %
Extra	2.30 %	1.60 %	1.96 %	1.13 %	2.19 %	1.31 %	2.27 %	2.27 %	1,80 %	1,50 %
Összesen	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %	100.00 %
Felzárkóztatásra szoruló tanulók százalékos aránya	43.00 %	40.50 %	43.37 %	47.13 %	40.90 %	44.54 %	39.97 %	43.42 %	56.00 %	54.90 %

1. A magyar fiatalok egészségközpontú fittségében (fizikai állapotában) bekövetkezett változásokat 1985-től követhetjük nyomon.

A tanulók fizikai állapotának a fejlődése/fejlesztése életük egyre korábbi időszakaszában fejeződik be. Az oktatásban eltöltött évek alatt az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztése elmarad!

– 1985/86-ban: a lányok 16.5 év, a fiúk 17.5 év;

– 1993/94-ben: a lányok 15.5 év, fiúk 16.5 év;

– 1998/99-ben: a lányok 14.5 év a fiúk 15.5 év;

– 2001 tavasz: a lányok 14 év, a fiúk 15 év

– 2012/13. tanév lányok 14 év, a fiúk: 16 év

A 2012/13-as tanévben megküldött mérési eredmények szerint a fiúk a fizikai állapotának fejlődése/fejlesztése egy évvel kitolódott (a motorikus próbákban elért teljesítmény átlagok alapján), de sajnos az egyes motorikus próbában elért teljesítményükét járó életkoruknak megfelelő pontértékek nem változtak, sőt csökkentek, így az edzettségi állapotuk romlott.

Fiataljaink fizikai és egészségi állapotát vizsgálva nagyszámú mérési eredmény bizonyítja, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatása csekély.

A 2001-ben az OM által elrendelt próbamérések óta – csupán a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérésének hatására – tíz év után (2012-re) megállt, sőt a fiú esetében közel egy évvel kitolódott a tanulók fizikai állapotuk fejlesztése/fejlődése. Ez óriási eredmény!

A lányok esetében elsősorban a has- és a hát-izomok erő-állóképesség fejlesztése/fejlődése tolódott ki 17 éves korra. Sajnos a láb dinamikus erejének fejlesztése 13 éves korban, a kar- a váll és a mellizom fejlesztése csak 11-12 éves korig, és az aerob fittség fejlesztés 14 éves korig tart.

A fiúknál a has- és a hát-izomok erő-állóképesség fejlesztése/fejlődése visszaesett 13 éves korra, viszont örvendetes a láb dinamikus erejének fejlesztése 17 éves korban, a kar- a váll és a mellizom fejlesztése 17 éves kor körül, az aerob fittség fejlesztése szintén 17 éves kor körül fejeződik be.

RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALVA ELMONDHATJUK

1. Az iskolai testnevelésünk egészségfejlesztő/egészségmegőrző élettani hatása csekély.

A tavaszi időszakban a tanulók 45-50 %-a, az őszi időszakban 50-55 %-a, nem éri el a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges „Közepes” Hungarofit egészségközpontú fittséget minősítő kategóriát.

Megjegyzés: ennek legfőbb oka, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok a nyári szünet alatt szabadidejükben nem szeretnek mozogni, semmit nem sportolnak, ezért az év közbeni testnevelési órák hatásra felfejlesztett edzettségi szintjük visszaesik.

Javaslat: örömszerző, egyénre szabott terheléssel, meg kell szeretetni velük a rendszeres testedzést.

Javaslat: fejlődés-centrikussá kell tenni az érdemjegy kialakítását: előtérbe kell helyezni az objektíven mérhető, önmagához viszonyított fejlődést.

2. Az oktatásban eltöltött évek a tanulók egészségközpontú fittségének tudatos fejlesztése elmarad, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható, valamilyen elváltozások (elhízás, magas vérnyomás, hanyagtartás, …stb. ).

2001-2004 között az egészségügyieknek (iskolaorvos, védőnő) a méréseket elvégző pedagógusoktól több mint 700000 tanuló funkcionális állapotára utaló adatsort kapott meg korosztályonkénti és nemenkénti bontásban.

Az egészségügyiek átvezették a tanulók funkcionális állapotára utaló adatsort,

a „Jelentés az iskola-egészségügyi munkáról” c. adatlapon található E/1. táblázatba.

A KSH tanulók funkcionális állapotára utaló mérési eredményeket és az egészségi állapotára utaló vizsgálati eredményeket együtt dolgozhatta fel a Hungarofit fittségi kategóriák függvényében.

Eredmény: szoros összefüggés mutatkozik a Hungarofit egészségközpontú fittséget minősítő kategóriákhoz tartozó (Igen gyenge, Gyenge, Kifogásolható) gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok, és az iskolaorvosok/védőnők által felvett a tanulók egészségi állapotra utaló vizsgálati eredmények között.

Az Igen gyenge, Gyenge és Kifogásolható fittségi kategóriához tartozó „mozgásbeteg” fiatalok a teljes populáció 30-35 %-át tették ki.

A KSH által 2001-2004 között feldolgozott egészségügyiek által elvégzett szűrővizsgálatok alapján, a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható, valamilyen elváltozást találtak a tanulók kb. 34-35 %-ánál. Lányok: kb. 35 %; Fiúk: kb. 33 %.

3. A több mint 2 millió mérési eredmény alapján, országos szinten egyértelmű összefüggést találtunk a versenyszerű sportoló fiatalok százalékos aránya és a Jó, a Kiváló és az Extra minősítést megszerzett Hugarofit fittségi kategóriák százalékos aránya között.

Kb. 20 %-24 %-ra tehető – heti 5-6 óra edzésidő mellett – az amatőr szinten versenyző JÓ Hungarofit fittségi kategóriához tartozó sportolók százalékos aránya.

A KIVÁLÓ és EXTRA Hungarofit minősítő kategóriához tartozik a tanulók 10-12 %-a, ők azok akik nagyobb egészségkárosodás és formaingadozás nélkül sportág speciálisan is jól terhelhetők,

a heti 10 óra vagy a-feletti szakember által irányított edzéseken, versenyeken.

Észrevétel: a Kiváló és Extra Hungarofit minősítést megszerzett fiatalok százalékos aránya az őszi és tavaszi időszakban is 12-14 %, ez feltehetően azt jeleneti, hogy az élsportoló fiatalok nyáron max. 1-3 hét pihenőt kapnak, mialatt az edzettségi szintjükben lényeges visszaesés nem történik, de jelenheti azt is, hogy a nyaralás alatt szabadidejükben szívesen mozognak, játszanak.

A Nemzeti Köznevelési Törvény egyik fő célja: testileg, szellemileg, és lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumának az oktatásfejlesztés stratégiájában az egészségközpontú fittség (aerob fittség és általános testi erő fittség) fejlesztésének kiemelt szerepet kell kapni.

Fiataljaink egészségközpontú fittségi állapotának tudatos, élettanilag hatékony fejlesztését az iskolai testnevelés és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül – minőségi oktatással (a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel) – lehet és kell megoldani. A nemzet érdeke, a program mielőbbi elindítása és élettanilag minél hatékonyabb megvalósítása. 

Az általam bemutatott Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramot iskolaorvosokkal együttműködve közel 20 évig fejlesztettük és gondoztuk és külön anyagi forrás nélkül 2001-2004 között országos szinten működésbe hoztuk az oktatás és az egészségügy területén is nagyszámú epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal (2 millió) bizonyíthatóan.

A program hatékonysága elsősorban:

•   a heti tanórai testnevelési órák számától (mennyiségétől), és
•  a tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésére alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától (minőségétől) függ.

Kormányunk a mindennapos testnevelés bevezetésével mennyiségében biztosítja a program hatékony megvalósításához szükséges heti mozgásmennyiséget.

A tanulók egészségi és fizikai állapotának tudatos és hatékony javítását célzó iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram szakmai módszertani irányítása és megvalósítása nem süllyedhet a pártpolitikák mocsarába!

Az oktatási tárca és valamennyi Döntéshozó erkölcsi kötelessége, hogy a tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésére olyan megbízható, objektív mérési módszert egységesítsen, amely – mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmas – a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelel és a gyakorlati életben – epidemiológia szempontból számszerűen is kifejezhető – nagyszámú mérési eredménnyel már bebizonyította létjogosultságát.

Az iskola nem a kísérletezés színhelye!

Miért mérjük a tanulók fizikai állapotát?

Ma szerte a világon egyre nagyobb hangsúly adnak a bizonyítékokon alapuló „orvoslásnak”.

Megbízható tervet csak megbízható adatok alapján lehet készíteni!

A „Mozgás, mint gyógyszer” az egész világon közismert szlogen, de arról kevesebbet hallunk, hogy a hatásos dózist mindig az egyén pillanatnyi egészségi/edzettségi állapotnak megfelelően személyre szabottan ajánlatos „fogyasztani, mert ugyan úgy, mint a többi gyógyszer, ha alul adagoljuk nem hat, ha túladagoljuk egészségkárosodást, szélsőséges esetben halált okozhat.

A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem módszertani segédeszköz.

Az oktatás területén: a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő individuális terhelhetőség mértékének meghatározásáért, az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kodícionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárásáért és tudatos felszámolásáért. Az elvégzett program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséért. 

Az egészségügy területén: a tanulók egészségi és a funkcionális (edzettségi) állapota közötti egyéni és országos szintű összefüggések feltárásáért.

Az élsport területén: a kiváló testi – biológiai – fiziológiai adottságú, sportág speciálisan is jól terhelhető, versenyszerűen sportolni vágyó fialok mielőbbi feltérképezéséért. Nagyobb merítési lehetőség biztosítása az élsport számára.

NEMZETI CSELEKVÉSI MOZGÁSPROGRAM

A GYERMEKEK PREVENTÍV SZEMLÉLETŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSÉHEZ ÉS

AZ EGÉSZSÉGBELI EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSÉHEZ.

Előzmények

A tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérését több mint 20 éve törvény írta elő. Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.

A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet értelmében a közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen.

A tanulók egészségközpontú fittségének országosan egységes mérése a testnevelés korszerűsítésének alapköve, „módszertani segédeszköz”:

•  a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához (erejéhez mért feladat elvégzése sikerélmény jelent),
• az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob fittség és izomerő fittség) területén elért teljesítmény önmagához viszonyított fejlődés centrikus objektív értékeléséhez.

1. A PROGRAM CÉLJA

1. Az oktatás területén:

– Az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatásának tudatos növelése.

A tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő egyére szabott képesség szerinti differenciált terheléssel, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, tervszerű, harmonikus fejlesztése.

– Az oktatásban eltöltött évek alatt, fiataljaink „életesély egyenlőségének” biztosítása.

A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

– A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése.

A tanulók egészség és testkulturális ismereteinek rendszerezése, bővítése.

– Számszerű hiteles adatszolgáltatás, (egyéni, intézményi, és országos szinten) a program hatására – rövid – közép – hosszú távon – bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez.

1.2. Az egészségügy területén:

–a tanulók funkcionális állapotára utaló epidemiológiai szempontból számszerűsíthető, hiteles adat-szolgáltatás az egészségügy felé.

1.3. A verseny /élsport területén:

–a tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok mielőbbi felkutatása, versenysport felé irányítása.

2.2. CÉL POPULÁCIÓ

7-18 ÉVES KOROSZTÁLY (1+4, illetve 1+6 motorikus próba)

(Megjegyzés: a program kiterjeszthető 3-6 éves korosztályra is 1+3 motorikus próba elvégzésével.)

MÉRÉSI MÓDSZEREK

I. MÉRÉS

A. A tanulók egészségközpontú fittségének (kondicionális állapotának) mérése Hungarofit, vagy Mini Hungrofit motorikus próbarendszerrel.

B. Az egészségügy által előírt kötelező szűrővizsgálatok elvégzése.

I. MINŐSÍTÉS

1 A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

2 A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

  B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)  

3. A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

4. A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

A PROGRAM EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉLETTANI HATÉKONYSÁGA A MÉRÉSI MÓDSZER MEGBÍZHATÓSÁGÁN MÚLIK!

Az elért minősítésnek megfelelő felzárkóztató, vagy szinten-tartó egyénre szabott program

1. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®SZINTENTARTÁS

  B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS

2. A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®FELZÁRKÓZTATÁS

 B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS

3. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

SZINTENTARTÁS

    B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA

4.A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®FELZÁRKÓZTATÁS

    B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA

II. MÉRÉS – II. MINŐSÍTÉS

A program hatására bekövetkezett változások mértékének és irányának nyomon-követése

A. A tanulók kondicionális állapotának felmérése – az oktatás területén.

B. Az iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok- az egészségügy területén.

Iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram

TÁRCÁK KÖZÖTTI KAPCSOLÓSÁSI PONTOK

A program gondozója a EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A programban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.

Sportért felelős államtitkárság

A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag sportág speciálisan is jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása), versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhessék, az élsportolói pályára való felkészülést.

ô

Oktatásért felelős államtitkárság

1. Mérés (őszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény tanár-diák mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése, a Hungarofit minősítő kategóriák értelmezése.

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.

Felzárkóztatás ®Szinten-tartás: egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.

Szinten tartó program: közepes, jó, kiváló és extra Hungarofit minősítés esetén

Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható Hungarofit minősítés esetén

Egységes minőségbiztosítás

– A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

2. Mérés (tavaszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

Mérés«Visszacsatolás

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.

– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése.

ô

Egészségügyért felelős államtitkárság

Minden tanévben az oktatás területéről – Hungarofit minősítő kategóriák szerint korosztályonkénti és nemenkénti bontásban – Intézményi Összesített Adatlapon legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola/háziorvosnak, vagy a védőnőnek a tanulók funkcionális állapotára utaló adatokat, aki/akik átvezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található (e célra visszatett) táblázatba.

Megjegyzés: a program 2001-2004-ig országos szinten – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – bebizonyította létjogosultságát számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan civil szervezetek gondozásával jól működött – külön anyagi forrás nélkül – az oktatás és az egészségügy területén.

AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSRE ÉS SPORTRA ÉPÍTETT

MOZGÁSPROGRAM HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

(A teljesség igénye nélkül.)

1.  Javulnak a felnőtt korú lakosság halálozási mutatói, (1-2 évvel meghosszabbodik a lakosság születéskor várható élettartama).

1. A felnőtt lakosság körében megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életminősége.

1. Csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek.

1. Esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi felzárkóztatására.

1.  Számszerűen is kimutathatóan növekszik a tanuló ifjúság fizikai terhelhetősége egyéni és társadalmi szinten.

1.  Az oktatásban eltöltött évek alatt a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű tanulók a felzárkóztatásával, valamennyi fiatal tanulmányainak befejezésekor azonos életeséllyel lép ki a nagybetűs életbe.

1. Folyamatosan csökken a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésben hozható, egyre fiatalabb korban jelentkező – felnőtt lakosságra is jellemző – mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekre utaló elváltozások száma.

1. Az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, és eszerint megváltozik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése.

1. A tanulók és az aktív lakosság körében csökken a betegség miatt kiesett munkanapok száma és a betegségek gyógyítására fordított kiadás.

1.  A gyógyításból felszabaduló pénzforrások visszaforgatásával nagymértékben javul a rendszeres testedzés tárgyi feltételei. 

Ágazatok közötti együttműködéssel, hatékonyabb prímér prevenció.  (Önfenntartó rendszer kialakítása.)