NEMZETI STRATÉGIAI MOZGÁSPROGRAM A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN FIATLAJAINK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK TUDATOS FEJLESZTÉSHEZ

 

 Megbízható tervet, csak megbízható adatok alapján lehet készíteni!

 

Testnevelés (def.) – „Az egyén fejlődésére gyakorolt tervszerű, nevelő hatások folyamata, meghatározott társadalmi célok alapján.”

Bár a testnevelés definíciója, ma is helyálló, de az utóbbi években a testneveléssel szemben támasztott társadalmi elvárások részben megváltoztak, és nagymértékben konkretizálódtak.

Az iskolai testnevelést – a testneveléssel szemben korábban megfogalmazott elvárások megtartása mellett – tartalmában, szemléletében, és osztályozás területén is korszerűsíteni kell ahhoz,

hogy a vele szemben támasztott társadalmi (Kormány) elvárásainak megfeleljen.

A közoktatás területén az iskolai testnevelés és sport akkor felel meg a kormány célkitűzéseinek, ha a NAT-ban egyik kiemelt feladatot kap fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztése.

Ha a Kormány programjában fiataljaink általános fizika teherbíró-képességnek fejlesztése stratégiai kérdés, akkor egyik fő feladatunknak kell tekinteni, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt valamennyi

(még a legkedvezőtlenebb testi – biológiai – fiziológiai adottságú) tanuló is megszerezze/megtartsa, a könnyű fizikai és a hatékony szellemi munkavégzéshez (tanuláshoz) szükséges fizikai fittségi szintet.

Közel négy év telt el azóta, hogy a Kormány valamennyi párt egyetértésével – politikai akarattal – komolyan vette/veszi, hogy megállítja, visszafordítja fiataljaink egészségi/fizikai állapotának közel 40 éve nyomonkövdethető romló tendenciáját.

Kormányunk a heti testnevelési órák számának megemelésével hatalmas és konkrét lépést tett ahhoz, hogy elinduljon és hatékonyan megvalósuljon az iskolai testnevelésre és sportra épített

Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram, amelynek célja tejesen megegezik a mai kormány mai célkitűzéseivel: iskolai testnevelés és sport élettanilag hatékony egészségmegőrző, egészségfejlesztő

hatásnak fejlesztésével, fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának tudatos, harmonikus fejlesztése.

A program 2010 őszétől – külön anyagi forrás nélkül elindítható lett volna – mert a program megvalósításában közvetlenül résztvevő szereplők ugyanazok, csak a nevük változott meg.

Iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Stratégiai Mozgásprogram szakmai vezetésemmel az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során gyakorlati életben

2001-2004 között az oktatás és az egészségügy területén, számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal a gyakorlati életben országos szinten bebizonyította létjogosultságát.

A program mielőbbi elindítása és hatékony megvalósítása nemzeti ügy, de politikai akarat kell hozzá, hogy megvalósuljon.

A mozgásprogram a tanulók fizikai/edzettségi állapotának (egészségszempontú fittségének) országosan egységes évente két alkalommal történő megbízható mérésre,

objektív számszerűen is kifejezhető hiteles adatokat szolgáltató értékelésére és minősítésre épül.

Fiataljaink harmonikus testi-lelki és szellemi fejlődését, tudatos fejlesztését célzó Nemzeti Cselevési Mozgásprogram hatékonysága, a megnövelt heti testnevelési órák hatásra

bekövetkezett változások iránya és mértéke,  a be -és kimenet megbízható, objektív értékelésével, számszerűen kifejezhető adatok alapján kapjuk meg a választ.

A program során fiataljaink fizikai állapotának országosan egységes mérésével az alább felsorolt feladatokat kell elvégezni: 

1. Kiindulási pontként – egy keresztmetszeti méréssel – meg kell mérni az adott populáció (jelen esetben a 7-18 éves) a pillanatnyi (aktuális) fizikai állapotát.

2. A tényleges helyzet és a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fittségi szint „kell” értékének ismeretében (évente elvárható reális átlagos

fejlődési normák figyelembevételével) rövid-, közép-, és hosszú- távú cselekvési tervet kell készíteni a kitűzött cél eléréséhez.

3. Meg kell keresni, és országos szinten el kell terjeszteni a kitűzött évente elvárható fejlődési normák eléréséhez szükséges eszközöket, módszereket.

4. A program folyamatos gondozásával biztosítani kell a program egységes végrehajtásának és hatásának ellenőrizhetőségét.

5. A program gondozójának (EMMI) a program megvalósításában közvetlenül és közvetve résztvevők számára – intézmény, tanár, tanuló, szülő, iskolaorvos – folyamatos tájékoztatási, összehasonlítási és visszacsatolási lehetőséget kell biztosítani.

6. Jogi szabályozással, társadalmi szinten biztosítani kell a program hatékony végrehajtásához szükséges alábbi alapvető feltételeket.

6.1. A tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal (őszi időszak: szeptember, tavaszi időszak: május) országosan egységes egészségszempontú fittséget mérő motorikus próbarendszerrel történő mérését.

6.2. Országos szinten minden közoktatási intézményben mindkét nem valamennyi korosztálya számára biztosítani kell minimálisan heti három tanórai testnevelést.

6.3. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok számára pl. „könnyített testnevelés formájában” heti egy alkalommal (intézményi keretek között) térítésmentesen  délutáni sportolási lehetőséget kell biztosítani.

A PROGRAM GONDOZÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A program megvalósításban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.

A tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésre épített mozgásprogram két egymás mellett (az oktatás és az egészségügy területén) működő, egymást kiegészítő folyamatosan gondozott programból áll.

Feladat az oktatás területén

A tanulók fizikai állapotának (egészségszempontú fittség szintjének) évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő országosan egységes módszerrel és szemlélettel történő mérése. 

Az egészségügy területén

Az „Iskolaegészségügyi jelentőlapon” megjelölt egészségügyiek által elvégzendő kötelező szűrővizsgálatok.

A tanuló fizikai fittségre utaló oktatás területén mért  adatok,  és a tanuló egészségi állapotára utaló egészségügyiek által mért szűrővizsgálatok eredményeinek együttes statisztikai feldolgozása

minden tanév végén értékes adatbázis jelent, a magyar tanulóifjúság edzettségi és egészségi állapotának (a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható elhízás, magas-vérnyomás, mozgásszervi elváltozások) együttes értelmezéséhez. 

Feladat az versenysport területén

A kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok mielőbbi fellelése, versenysport felé irányítása, élsportoló pályára való felkészítése.

 

A PROGRAM CÉLJA

Az oktatás területén:

– az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatásának tudatos növelése,

– az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, tervszerű, harmonikus, egyénre szabott  fejlesztése,

– a rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése, a tanulók "feladatcentrikus" egészség test- kulturális ismereteinek rendszerezése, bővítése,

– az oktatásban eltöltött évek alatt, fiataljaink „életesély egyenlőségének” biztosítása, a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fialok felzárkóztatása.

Az egészségügy területén

A tanulók funkcionális állapotára utaló epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatszolgáltatás az egészségügy felé.

A versenysport/élsport területén

A tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok mielőbbi felkutatása, versenysport felé irányítása.

 

CÉL POPULÁCIÓ: 7-18 ÉVES KOROSZTÁLY

Megjegyzés: a program kiterjeszthető 3-6 éves korosztályra is 1+3 motorikus próba elvégzésével.

FELADAT  

I. Mérés

A. Az oktatás területén: a tanulók fizikai állapotának (fizikai fittség szintjének) mérése: minden tanév szeptemberében

Mérési módszerek:

– Hungarofit (1+6 motorikus próba), vagy

– Mini HUNGAROFIT (1 +4 motorikus próba)

B. Az egészségügy területén: az Iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok.

 

I. MINŐSÍTÉS

1 A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

2 A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. NEGATÍV  (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

3.A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

B . POZITÍV(Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

4.A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

   B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

Az elért minősítésnek megfelelő felzárkóztató, vagy szinten tartó egyére szabott program.

 

1. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) SZINTENTARTÁS  

B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.) SZINTENTARTÁS

2.A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) FELZÁRKÓZTATÁS

   B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.) SZINTENTARTÁS 

B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.) GYÓGYTORNA

4.A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) FELZÁRKÓZTATÁS

    B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.) GYÓGYTORNA

 

II. MÉRÉS – II. MINŐSÍTÉS

A. Az oktatás területén: a tanulók fizikai állapotának tavaszi időszakban történő felmérése

B. Az egészségügy területén:  az Iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok

Az oktatás és az egészségügy területén felvett adatok – különféle szempontok szerinti – matematikai statisztikai feldolgozása.

A mindennapos testnevelés hatására bekövetkezett változások irányának a  mértékének egy tanéven belüli nyomon követése. A tanulók egészségi és edzettségi állapota közötti összefüggések feltárása.

 

 

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSBAN KÖZVETLENÜL RÉSZTVEVŐ TÁRCÁK KÖZÖTTI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

A program gondozója az EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A programban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.

 

SPORTÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 

A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag sportág speciálisan is jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása),

versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhessék, az élsportolói pályára való felkészülést.

OKTATÁSÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 

1. Mérés (őszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény tanár-diák mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése, a Hungarofit minősítő kategóriák értelmezése.

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.

Felzárkóztatás ®Szinten-tartás: egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.

Szinten tartó program: közepes, jó, kiváló és extra Hungarofit minősítés esetén

Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható Hungarofit minősítés esetén

Egységes minőségbiztosítás

– A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

 

2. Mérés (tavaszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

Mérés«Visszacsatolás

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.

– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése.

EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 

Minden tanévben az oktatás területéről – Hungarofit minősítő kategóriák szerint korosztályonkénti és nemenkénti bontásban –

Intézményi Összesített Adatlapon legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola/háziorvosnak, vagy a védőnőnek a tanulók funkcionális állapotára utaló adatokat,

aki/akik átvezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található (e célra visszatett) táblázatba.

Megjegyzés: a program 2001-2004-ig országos szinten – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – bebizonyította létjogosultságát

számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan civil szervezetek gondozásával jól működött – külön anyagi forrás nélkül – az oktatás és az egészségügy területén.

A TANULÓK FIZIKAIÁLLAPOT MÉRÉSÉNEK GYAKORLATI HASZNA

Az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (társadalom) számára nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező

mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e,

fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése (tanulás) hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.

Nem csak az egyén (a család), hanem népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásának tudatos javításával, a közoktatás területén az iskolai tanórai testnevelés élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.

 

A tanulóink fizikai állapotának rendszeres mérése egyéni és társadalmi szinten – rövid, közép és hosszú távon – hiteles adatokat szolgáltató kiindulási pontja és ellenőrzési módja, annak a több mint tíz éve körvonalazódó Nemzeti Cselevési Mozgásprogramnak, amelynek célja fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos, fokozatos, harmonikus fejlesztése.

1.  A tanulók fizikai állapotának mérésével „minőség-ellenőrzésével” az alább felsorolt feladatokat kell megoldani

– Meg kell állapítani fiataljaink fizikai/edzettségi állapotát (általános fizikai teherbíró-képességét) diagnosztika. Ez nélkülözhetetlen kiindulópont az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, képesség együttesek, tervszerű, tudatos, egyénre szabott fokozatos fejlesztéséhez.

– Ismételt mérésekkel számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal alátámasztva, nyomon követhető a program hatására tervezett (elvárható), a fejlődés/változás iránya és mértéke (prognosztika).

2. A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés korszerűsítésének alapköve, „módszertani segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához.

3. A tanuló a méréseken való aktív részvétele – az elért teljesítmény közös tanár-diák kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző pedagógustól közvetlenül elsajátíthatja, az egyére szabott edzésterv elkészítéséhez szükséges egészség- és testkultúrális alapismereteket.

4. A tanuló fizikai/edzettségi állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről, tájékoztatót kap:
– a tanuló (mérések során azonnal),
– a nevelőtestület a tanévvégi értekezleten,
– az iskola orvosa
– az osztályfőnökön keresztül a szülők és
– a Központi Adatfeldolgozó.

5. Az adatok – különféle szempontok szerinti – országos szintű feldolgozása konkrét, és megbízható információt ad a testnevelés egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos fejlesztéséhez.

6.  A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése – az elért teljesítményben történő változások irányának és mértékének nyomon-követése – megbízható, objektív adatokat jelent a tantárgyból való előmenetel érdemjegyben történő megállapításához.

7. Nagyobb merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy bármelyik motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó fiatalt mielőbb szakszerű irányítással kezdheti el az élsportolói pályára való felkészülést.

8. A tanuló fizikai/funkcionális állapotára utaló, oktatás területéről átadott (az iskolaorvos, vagy védőnő által Iskolaegészség-ügyi jelentőlapra átvezetett) adatsor hatékonyabb prímér prevenciót eredményez, mert a tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk tükrében értelmezhetjük.

 

Az adatok folyamatos feldolgozása, a statisztikai összesítők, konklúziók, javaslatok elkészítése, ajánlások megfogalmazása nagymértékben hozzájárna a mai kor kihívásainak megfelelő iskolai testnevelés és sport – tényeken alapuló – tervszerű, tudatos fejlesztéshez.

 

 

A Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram hatására bekövetkezett változások

1.  Javulnak a felnőtt korú lakosság halálozási mutatói, (1-2 évvel meghosszabbodik a lakosság születéskor várható élettartama).

2. A felnőtt lakosság körében megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életminősége.

3. Csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek.

4. Esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi felzárkóztatására.

5. Számszerűen is kimutathatóan növekszik a tanuló ifjúság fizikai terhelhetősége egyéni és társadalmi szinten.

6.  Az oktatásban eltöltött évek alatt a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű tanulók a felzárkóztatásával, valamennyi fiatal tanulmányainak befejezésekor azonos életeséllyel lép ki a nagybetűs életbe.

7. Folyamatosan csökken a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésben hozható, egyre fiatalabb korban jelentkező – felnőtt lakosságra is jellemző – mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekre utaló elváltozások száma.

8. Az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, és eszerint megváltozik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése.

9. A tanulók és az aktív lakosság körében csökken a betegség miatt kiesett munkanapok száma és a betegségek gyógyítására fordított kiadás.

10. A gyógyításból felszabaduló pénzforrások visszaforgatásával nagymértékben javul a rendszeres testedzés tárgyi feltételei.  Ágazatok közötti együttműködéssel, hatékonyabb prímér prevenció.  (Önfenntartó rendszer kialakítása.)

 

A program hatékony elvégzéshez szükséges alapvető feltételek
(A teljesség igénye nélkül.)

A program hatékonysága a heti tanórai testnevelési órák számától és az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer megbízhatóságán múlik, ezért a 11/94. Végrehajtási rendeletben szabályozni kell: mikor, és milyen módszerrel kell mérni a tanulók fizikai állapotát.

 

1. A Kerettantervben és a 2012/13 tanév Tanévrendjében kerüljön be:

a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérését (az ősszel szeptemberben, tavasszal májusban) a Mini Hungarofit motorikus próbarendszerrel kell elvégezni.

2. A Kerettantervben a közoktatásban eltöltött évek alatt kapjon kiemelt szerepet a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob állóképesség, és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erő, erő-állóképessége) tudatos fejlesztése.

3. Az oktatásban eltöltött évek alatt biztosítani kell, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban megszerezzék az egészséges életvitel önálló, tudatos kialakításához/alakításához szükséges alapvető humánbiológiai ismereteket.

Javaslat: az iskola helyi tantervében heti 5 órából 1 óra elméleti (tantermi) órát építsen be, melyen olyan humánbiológiai (élettani, egészségtani, edzéselméleti és egyéb életminőséget javító) egyszerű módszerek, technikák átadására, gyakorlati életben történő kipróbálására kerüljön sor, amelyek elsajátításával, tudatos alkalmazásával mindenki élete későbbi szakaszában is nagymértékben javíthatja az életminőségét.

(Tankönyv kell hozzá. Lásd: Óbudai Egyetem Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához. )

4. A tanulók fizikai állapot országosan egységes szemléletben történő tudatos elvégzéséhez szükséges jogi és szakmai háttér megteremtése.

Nem csak a tanárnak, hanem a szülőknek és a tanulónak is tudni kell a mérés célját.

A tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megállapítása kiinduló pontja az egyénre szabott képesség szerinti differenciált terhelés mértékének megállapításához az edzéscélnak megfelelő egyénre szabott edzéstervezéshez. (Fejlesztés – szinten-tartás, vagy fejlesztés felzárkóztatás, a program hatására bekövetkezett változás irányának és mértékének, valamint az önmagához viszonyított fejlődés objektív számszerűen is kifejezhető értékeléséhez. )

5. A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok, intézményi keretek közötti, (hetente plusz egy óra sportfoglalkozás, vagy könnyített testnevelési foglakozás) térítésmentes biztosítása.

6. Törvényi keretek között tanrendileg kell biztosítani a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellet is közoktatási intézmények, valamennyi évfolyamán (szakképzési évfolyamokon is) a heti három tanórai testnevelést.

7. Növelni kell a tanórai testnevelésen kívüli sportolási és versenyzési lehetőségeket intézményen belül és intézmények között: iskolai sport, diáksport, szabadidősport.

8. Kötelezni kell a működtetőket a törvényben előírtak betartására: állam, iskolaigazgató, stb.

9. Korszerűsíteni kell (a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének a keretén belül) a testnevelők szaktanácsadói hálózatát.

10. Folyamatosan ki kell terjeszteni 1-4 osztályokra is a testnevelési órák szaktanári ellátását.

11. Továbbra is biztosítani kell a könnyített és gyógy- testnevelés területén már meglévő keretek közötti működési feltételeket.

12. A tanuló fizikai állapotának minősítéséről és az elért teljesítmény értelmezéséről,

– az adatok helyi szintű feldolgozása után – kapjon visszajelzést, a tanuló, az osztályfőnök, a szülő, az iskolaorvos, és az adatok országos szintű feldolgozását végzők.

13. A tanulók fizikai állapot mérésének egységes szemléletű, tudatos elvégzéséhez „feladat centrikusan” bővíteni és rendszerezni kell a méréseket elvégző pedagógusok humánbiológiai ismereteit. Tanár és tanítóképzésbe be kell vinni a szakszerű oktatást.