Ismert motorikus próbarendszerek összehasonlító táblázata

A fittség mérés jelentősége és lehetőségei

Az egyén fizikai fittségének színvonala függ:
– az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok),
– a gyakorlástól.

A fizikai fittségi/edzettségi szint (az egészség szempontjából leglényegesebb kondiconális képességek teljesítőképessége), tehát adottságokra épül és tevékenység közben, gyakorlás során fejlődik. Ha a gyakorlást (edzést) megszűntetjük, vagy tartósan megszakítjuk, fittségi állapotunk visszaesik.

A mozgással azonban vigyázni kell, mert hasonlóan a többi gyógyszerhez, ha alul adagoljuk, (dozírozzuk) nem hat, ha túladagoljuk egészségkárosodáshoz vezethet.

Cél: „se többet, se kevesebbet” elv betartása!

Az optimális mennyiségű, hatásos dózis meghatározása, mindig a szervezet aktuális edzettségi állapotától, egészségtől, vagy betegségtől függ.

A pillanatnyi kondicionális/edzettségi állapot szintjét az egészség/terhelhetőség szempontú fittség mérés legfőbb dimenziói (aerob fittség és izomerő fittség) terültén elért teljesítmény tükrözi.

Az egyén edzettségi szintje (általános fizikai teherbíró-képessége:.

–         ergometriás (teljesítmény- élettani) laboratóriumban, vagy

–        az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob fittség és izomerő fittség) megbízható mérésére terheléses laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott motorikus próbarendszerrel.

A speciális eszközökkel, műszerekkel felszerelt ergometriás (teljesítmény- élettani) laboratóriumban, mozgólaboratóriumban, vagy telemetrikus mérésre alkalmas eszközökkel elvégzett méréseket általában egészségügyben dolgozók végzik.

A gyakorlati élet azt mutatja, hogy egyrészt e pontos vizsgálati módszer egyszeri, vagy rendszeres időszakos elvégzésének, még az élsportolók esetében is nagyon sokszor idő és anyagi korlátai vannak, másrészt még egy jól képzett elméleti és gyakorlati szakember számára is sokszor komoly gondot okoz a vizsgálati eredmények edzéstervezésben való közvetlen hasznosítása.

A kondicionális/edzettségi állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már elavultnak, és nem eléggé egzaktnak tűnik, de hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt – még a fejlett egészség- és testkultúrával rendelkező országokban is – az utóbbi időben ismét előtérbe került.

 

A laboratóriumi és pályavizsgálat összehasonlítása

Laboratóriumi

vizsgálatok

Motorikus próbarendszerrel mért fittség vizsgálatok

Sportági jelleg

Sportágtól függ

Mért paraméter

Tiszta állóképesség,
néhány esetben rutin

Állóképesség és rutin

Reprodukálhatósága

Nem mindig garantált

Egyének összehasonlíthatósága

Sportágtól függ

Utánkövetés lehetősége

Közepes

Javaslat az edzésre

Közepes

Teljesítmény előrejelzés

Közepes

Költségvonzat

Jelentős

Minimális

Időigény

Jelentős

Minimális

Az edzéshatás (mérés-visszacsatolás) lehetősége

Időszakos

Rendszeres

Közvetlen személyes kapcsolat

Orvos – Edző,

Orvos – Tanár

Edző – Sportoló;

Tanár – Tanítvány

 

 

A fizikai fittség vizsgálathoz szükséges elsőrendű faktorok

A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel/egészséggel kapcsolatos teljesítmény-diagnosztika során, a fizikai fittség vizsgálatához szükséges összetevőket fontossági szempontból három csoportba sorolják.

Elsődleges fontosságú tesztek

– az aerob fittség mérését

– a vázizomzat fittségének a mérését

– antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához)

– sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez)

Másodlagos fontosságú tesztek

– a felső- és alsóvégtag izommunkáját és

– a váll- mozgékonyságát mérő tesztek

Harmadlagos fontosságú tesztek

– a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt.

(Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK a fizikai fittség mérése (49. o.) Európai Tudományos Tanács Bp. 1997

 

Ma még a jól képzett szakemberek sem figyelnek mindig arra, hogy fizikai fittség megbízható mérésére egyéni és társadalmi szinten csak olyan motorikus próbarendszert alkalmazzanak, amelyekkel a fizikai fittség vizsgálatához szükséges összetevők közül az elsődleges fontosságú tesztekben elért teljesítmény megbízhatóan és objektíven mérhető.

A motorikus teszt-battéria kifejlesztője, akkor jár helyes úton, ha – a hazai és nemezközi irodalom ismeretében – már a kutatása megkezdése előtt egyértelműen eldönti, hogy motorikus képességek – a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelve – közül általános jellegű, vagy sportági speciális kondicionális, vagy koordinációs képességek területén elért teljesítmény mérésére kíván kifejleszteni egy új/újabb mérési módszert.

 

 

Motorikus próbarendszerek összehasonlító táblázata
Dimenzió Arday – Farmosi EUROFIT HUNGAROFIT
Aerob fittség mérés

Kardio-respiratorikus állóképesség mérése.

(Elsődleges fontosságú faktor.)

nem méri – Állóképességi ingafutás???

– Kerékpár-ergométer teszt (PWC /170)

– Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással), vagy

– 6 percfutás/kocogás, vagy

– 1 mérföld (1609 m)

– 1.5 mérföld (2413 m), vagy

– 2 mérföld (3218m), vagy

– 2000 m síkfutás, vagy

– 3000 m síkfutás

(Pulzusméréssel kiegészítve.)

Statikus izomerő

(Másodlagos és harmadlagos fontosságú faktorok.)

–Markoló-erő

–Függés hajlított karral

–Kézi szorítóerő

– Függés hajlított karral

nem méri
Dinamikus izomerő

Vázizomzat fittségének mérése.

(Elsődleges fontosságú faktor.)

–Helyből távolugrás

–Függőleges felugrás

–Kétkezes dobás fej fölött hátra

–Helyből távolugrás – Helyből távolugrás

– Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal

– Kétkezes dobás fej fölött hátra

– Egykezes labdalökés helyből

Izomerő állóképesség

Vázizomzat fittségének mérése.

(Elsődleges fontosságú faktor.)

(A Hungarofit próbákat folyamat-san, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.)

Izomerő állóképesség

–Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

(30, 45 és 60 mp-ig)???

Dinamikus törzserő

Törzsizom állóképessége:

–Felülések (sit-ups)

30 mp-ig?????

–Mellső fekvőt.-ban  karhajl.-.és nyújtás

–Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

–Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés

Futási gyorsaság – fürgeség

(Másodlagos fontosságú faktor.)

–60 m-es vágtafutás

–Ladbahordás

–Négyütemű fekvő-támasz

–Szlalomfutás

–10×5 m-es ingafutás nem méri
Végtagmozgás gyorsasága

(Harmadlagos fontosságú faktor.)

nem méri –Lapérintés nem méri
Hajlékonyság

(Másodlagos fontosságú faktor.)

nem méri –Csípőhajlékonyság: Ülésben előrenyúlás Kiegészítő mérések közzé sorolja
Egyensúly

(Harmadlagos fontosságú faktor.)

– Egyensúlyozás a tornapad rögzítő gerendáján – Flamingó teszt nem méri
Antropometriai adatok

(Elsődleges fontosságú faktor.)

Az optimális testtömeg, ill. az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása.

Testtömeg index (BMI)

BMI=

–Testmagasság

–Testtömeg

–Testmagasság (m)

–Testsúly (kg)

– Csukló kerület (cm)

– BMI

– Testzsír-százalék

–Testzsírtartalom

A négy legfontosabb bőrredő mérése: (biceps, triceps, lapocka alatt, csípő).

Pados féle zsíreloszlás becslése

Has kerület/csípő kerület

– Has-kerület (körfogat)

– Csípőkerület (körfogat

– Mellkas-kerület (körfogat)

–Testmagasság (m)

–Testsúly (kg)

– Csukló kerület (cm)

– BMI

– Testzsír-százalék

–Testzsírtartalom

A négy legfontosabb bőrredő mérése: (biceps, triceps, lapocka alatt, csípő).

Pados féle zsíreloszlás becslése

Has kerület/csípő kerület

– Has-kerület (körfogat)

– Csípőkerület (körfogat

– Mellkas-kerület (körfogat)

Néhány élettani jellemző     – Nyugalmi pulzus

– Alappulzus

– Alapvérnyomás

 – Vitális kapacitás

Életviteli szokások feltérképezése

(Elsődleges fontosságú faktor.)

    Sport-életmód kérdőív

(A sportolási és a dohányzási szokások feltérképezéséhez.)

 

 

Motorikus próbarendszerek összehasonlító táblázata
Dimenzió Magyar Diáksport Szövetség HUNGAROFIT
Aerob fittség mérés

Kardio-respiratorikus állóképesség mérése.

(Elsődleges fontosságú faktor.)

20 m-es ingafutás ? – Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással), vagy

– 6 percfutás/kocogás, vagy

– 1 mérföld (1609 m)

– 1.5 mérföld (2413 m), vagy

– 2 mérföld (3218m), vagy

– 2000 m síkfutás, vagy

– 3000 m síkfutás

(Pulzusméréssel kiegészítve.)

Statikus izomerő

(Másodlagos és harmadlagos fontosságú faktorok.)

– Kézi szorítóerő mérés nem méri
Vázizomzat fittségének mérése.

Dinamikus izomerő

(Elsődleges fontosságú faktor.)

– Helyből távol ugrás – Helyből távolugrás

– Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal

– Kétkezes dobás fej fölött hátra

– Egykezes labdalökés helyből

Vázizomzat fittségének mérése.

Izomerő állóképesség

 

(Elsődleges fontosságú faktor.)

– Mellső fekvőt.-ban  karhajl.-.és nyújtás

– Hasprés”

–Törzsemelés

Vázizomzat  erő-állóképességének mérése

–Mellső fekvőt.-ban  karhajl.-.és nyújtás

–Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

–Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés

(A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.)

Futási gyorsaság – fürgeség

(Másodlagos fontosságú faktor.)

nem méri nem méri
Végtagmozgás gyorsasága

(Harmadlagos fontosságú faktor.)

nem méri nem méri
Hajlékonyság

(Másodlagos fontosságú faktor.)

– Módosított ülésben előrenyúlás” Kiegészítő mérések közzé sorolja
Egyensúly

(Harmadlagos fontosságú faktor.)

nem méri nem méri
Antropometriai adatok

(Elsődleges fontosságú faktor.)

Az optimális testtömeg, ill. az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása.

BMI=

–Testmagasság

–Testtömeg

 –Testmagasság

 –Testtömeg

 –Csuklókerület

– Testzsír-százalék

 –Testzsírtartalom

Zsíreloszlás becslése

 – A négy legfontosabb bőrredő mérése:

bicepsen, tricepsen, lapocka alatt és a csípőn.

Derék – csípő arány: has-kerület/ csípőkerület

Néhány élettani jellemző nem méri – Nyugalmi pulzus

– Alappulzus

– Alapvérnyomás

 – Vitális kapacitás

Életviteli szokások feltérképezése

(Elsődleges fontosságú faktor.)

nem méri Sport-életmód kérdőív

(A sportolási és a dohányzási szokások feltérképezéséhez.)

A Hungarofit és a Mini Hungrofit fizikai fittséget mérő motorikus próbarendszereket, – a Sportkórház Kutató Intézetével együttműködve laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva – a nemzetközi és hazai kutatók által megjelölt fizikai fittség vizsgálatához szükséges összetevők közül az elsődleges fontosságú tesztek megbízható, objektív mérésére fejlesztettük ki.

A tesztrendszer méri:

  1. az aerob fittséget
  2. a vázizomzat fittségét
  3. a testösszetételt.

Néhány életviteli szokás (pl. sportolás, dohányzás) felvételével kiegészítve módot ad arra, hogy az elért teljesítményt és annak változását az életmód függvényében vizsgálhassuk.

(Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK A fizikai fittség mérése  /49. o. /  Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997.

 

 

 

HUNGAROFIT motorikus próbarendszer az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez 

I. Az aerob állóképesség mérése

 

I. 1. Előre meghatározott időtartam alatt megtett távval mért aerob állóképesség (m)

    Cél: adott időtartam alatt a lehető leghosszabb táv megtétele.

            – 6 perc folyamatos futás/kocogás, (sérülés, vagy hosszan tartó betegség után)

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos futás/kocogással, vagy

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos úszással, vagy

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos kerékpározással.

 

I. 2. Előre meghatározott táv megtételének idejével mért aerob állóképesség mérés (perc, másodperc).

Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése.

            – 1609 m (1 mérföld) síkfutás, vagy

            – 2000 m síkfutás, vagy

            – 2413 m (1.5 mérföld) síkfutás, vagy

            – 3000 m síkfutás

            – 3218 m (2 mérföld) síkfutás, vagy

            – 500 m úszás

 

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése

Az alább felsorolt hat motorikus próbában elért teljesítmény értékelése alapján.

1. Helyből távolugrás, páros lábbal – a láb dinamikus erejének mérésére.

2. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig– a hasizmok erő-állóképességének mérésére.

3. Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig – a hátizmok erő-állóképességének mérésére.

4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig– a vállövi- és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.

5. Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött – a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére.

6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával – a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére.

 

 

 

MINI HUNGAROFIT motorikus próbarendszer az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez 

I. Az aerob állóképesség mérése

 

I. 1. Előre meghatározott időtartam alatt megtett távval mért aerob állóképesség (m)

    Cél: adott időtartam alatt a lehető leghosszabb táv megtétele.

            – 6 perc folyamatos futás/kocogás, (sérülés, vagy hosszan tartó betegség után)

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos futás/kocogással, vagy

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos úszással, vagy

            – Cooper-teszt 12 perc folyamatos kerékpározással.

 

I. 2. Előre meghatározott táv megtételének idejével mért aerob állóképesség mérés (perc, másodperc).

Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése.

            – 1609 m (1 mérföld) síkfutás, vagy

            – 2000 m síkfutás, vagy

            – 2413 m (1.5 mérföld) síkfutás, vagy

            – 3000 m síkfutás

            – 3218 m (2 mérföld) síkfutás, vagy

            – 500 m úszás

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése

Az alább felsorolt négy motorikus próbában elért teljesítmény értékelése alapján.

1. Helyből távolugrás, páros lábbal – a láb dinamikus erejének mérésére.

2. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig– a hasizmok erő-állóképességének mérésére.

3. Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig – a hátizmok erő-állóképességének mérésére.

4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig– a vállövi- és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.

 

HUNGAROFIT & MIN I HUNGAROFIT PONTÉRTÉKELÉSI RENDSZER
(Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez.)

Az elérhető maximális pontszám: 140 pont

            Az aerob állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbában elért teljesítmény alapján megszerezhető maximális pontszám: 77 pont

            Az izomerő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján megszerezhető maximális pontszám: 63 pont

 

HUNGAROFIT PONTÉRTÉKEK

            I. Aerob állóképesség területén elérthető maximális pontszám: 77 pont

            II. Izomerő, erő-állóképesség területén elérhető maximális pontszám: 63 pont

            (6 x 10. 5 pont)

 

MINI HUNGAROFIT PONTÉRTÉKEK 7-25 ÉVES KORIG

            I. Aerob állóképesség területén elérthető maximális pontszám: 77 pont

            II. Izomerő, erő-állóképesség területén elérhető maximális pontszám: 63 pont

(1×21 és 3×14 pont)

MINI HUNGAROFIT PONTÉRTÉKEK 25 ÉVES KORTÓL

            I. Aerob állóképesség területén elérthető maximális pontszám: 77 pont

            II. Izomerő, erő-állóképesség területén elérhető maximális pontszám: 63 pont

(1×18 és 3×15 pont)

 

Hungarofit fittségi kategóriák az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez

 ÓF. Mérey Ildikó (1997)

HUNGAROFIT MINŐSÍTŐ KATEGÓRIÁK MEGNEVEZÉSE

AZ EGYES KATEGÓRIÁK

PONTÉRTÉKHATÁRAI

Igen gyenge

00.00 – 20.50 pont

Gyenge

20.51 – 40.50 pont

Kifogásolható

40.51 – 60.50 pont

Közepes

60.51 – 80.50 pont

80.51 –100.50 pont

Kiváló

100.51 –120.50 pont

Extra

120.51 –140.00 pont

 

Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?               ÓF. Mérey Ildikó, 1997.
KATEGÓRIÁK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ
Igen gyenge

0-20.50 pont

Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.

Feladat: az egészség /terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása és egyénre szabott testedzéssel azok mielőbbi tudatos felszámolása.

Gyenge

20.51-40.50 pont

A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában

elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra.

Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Feladat: az egészség /terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása és egyénre szabott testedzéssel azok mielőbbi tudatos felszámolása

Kifogásolható

40.51-60.50 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen

igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.

Feladat: az egészség /terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén még meglévő hiányosságok feltárása és egyénre szabott testedzéssel azok mielőbbi tudatos felszámolása

 

Közepes

60.51-80.50 pont

A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, („legalább” az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással?

Vannak olyan egyének, akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, (szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti.

Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.

 

80.51-100.50 pont

Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban

– alacsonyabb szintű szakosztályban – amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három

alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy

élsportoló szeretne lenni legjobb, ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok

figyelembe vételével, minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz „szükséges”, vagy „kell” értékig fejlesztéséhez.

Kiváló

100.51-120.50 pont

Versenyszerűen sportolók szintje. A „Kiváló” fittségi kategória eléréséhez, és megtartásához

rendszeresen végzett heti 6-8 óra testedzés akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.

 

Extra

120.1-140 pont

Élsportolók szintje. Aki ezt az edzettségi szintet eléri, a fizikailag kiválóan terhelhető.

Az „Extra” minősítés megszerzése biztos alapot ad ahhoz, hogy szinte valamennyi sportágban, a sportágra jellemző speciális kondicionális képességek területén is elérje az adott sportághoz szükséges, vagy kell értéket. Ahhoz, hogy élsportolói pályafutása alatt egészségkárosodás és formaingadozás nélkül eredményesen versenyezzen, e szint megtartása heti kb. 10-14 óra szakszerűen megtervezett edzésmunka elvégzését igényli.

Megjegyzés: Az egyes sportágakra jellemző a „kell érték”, vagy „szükséges érték” ismeretében” az élsportolóknak arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan az adott sportághoz szükséges megkívántság szintjén tartsák.

A Hungarofit fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség/terhelhetőség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki.

A minősítés egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell, a „megkívántság” vagy a „szükségesség” mértékét

 


 

 

 

A Hungarofit minősítő kategóriákkal kapcsolatos egészségi kockázat     ÓF. Mérey Ildikó

HUNGAROFIT

minősítő kategóriák

megnevezése

Egészségi kockázati

veszélyeztetettség

FELADAT

 

Igen gyenge

(0-20.50 pontig)

nagyon erős kockázat

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob fittség és izomerő fittség) területén mutatkozó általában nagyfokú hiányosságok feltérképezése.

Az egyes területeken mutatkozó hiányosságok mértékének feltárása, és tudatos, fokozatos felszámolása, heti négy-öt óra rendszeres testedzéssel.

Gyenge

(20.51-40.50 pontig)

erős

kockázat

 

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén még meglévő hiányosságok és azok mértékének feltárása. Az egyes területeken mutatkozó hiányosságok mielőbbi célirányos, tudatos felszámolása, heti négy-öt óra rendszeres testedzéssel.

Kifogásolható

(40.51-60.50 pontig)

átlag feletti kockázat

A kondicionális képességek területén még meglévő kisebb-nagyobb hiányosságok feltárása és tudatos felszámolása, heti négy óra rendszeres célirányos testedzéssel.

 

Közepes

(60.51-80.50 pontig)

 

átlagos

 kockázat

 

A KÖNNYŰ FIZIKAI és a tartósan végzett hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges szint. Cél: minimálisan heti három óra egyénre szabott testedzéssel e-szint folyamatos fenntartása.

Amatőr szinten rendszeresen sportolók zónája.

 

(80.51-100.50 pontig)

 

alacsony

kockázat

Amatőr szinten versenyszerűen sportolók zónája.

Minimális egészségi kockázati veszélyeztetettséget jelent

A amatőr szinten versenyzők heti négy-öt óra rendszeres, tudatos testedzéssel tudják megszerezni és megtartani az általános fizikai teherbíró-képességüket ezen a szinten.

Versenyszerű sportolás esetén a javasolt edzések száma: heti négy-öt óra, egyénre szabott optimális terheléssel.

Kiváló

(100.51-120.50 pontig)

 

igen alacsony kockázat

Élsportolók zónája. Kitűnő fizikai állapot.

Egészségi kockázati veszélyeztetettsége nincs.

A folyamatos szinten tartás minimálisan heti tíz óra tudatosan végzett testedzéssel biztosítható.

Extra

(120.51-140.00 pontig)

 

2012/13-as tanévtől a testnevelési órák száma növekszik, de a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos, hatékony fejlesztése elmarad!

 

Fiataljaink fizikai állapotának tudatos, harmonikus fejlesztését (számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal bizonyítható módon) a tanulók fizikai állapotának – ÉVENTE KÉT ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ – országosan egységes megbízható mérésére épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogrammal az iskolai testnevelés és sport kertén belül kell és lehet megoldani.

 

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE NEM ÖNCÉLÚ!

Miért mérjük a tanulók fizikai állapotát?

Az oktatás területén: a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő individuális terhelhetőség mértékének meghatározásáért, az elvégzett program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséért.

Az egészségügy területén: a tanulók egészségi és a funkcionális (edzettségi) állapota közötti egyéni és országos szintű összefüggések feltárásáért.

Az élsport területén: a kiváló testi – biológiai – fiziológiai adottságú, sportág speciálisan is jól terhelhető, versenyszerűen sportolni vágyó fialok mielőbbi feltérképezéséért. Nagyobb merítési lehetőség biztosítása az élsport számára.

 

A tanulók fizikai állapotának mérésével „minőségellenőrzésével” az alább felsorolt feladatokat kell megoldani 

– Meg kell állapítani fiataljaink fizikai/edzettségi állapotát (általános fizikai teherbíró-képességét) diagnosztika. Ez nélkülözhetetlen kiindulópont az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, képesség együttesek, tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez.

– Ismételt mérésekkel számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal alátámasztva, nyomon követhető a program hatására tervezett (elvárható), a fejlődés/változás iránya és mértéke (prognosztika).

A tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban történő mérését az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, szabályozta. Azóta az oktatási intézményekben évei két alkalommal kell a méréseket elvégezni, a mérési módszert a helyi tantervben be kellet építeni!

Micsoda visszalépés az elmúlt 20 évben elért eredményhez képest az évente egy alkalommal történő mérés!

 

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK ÉVI EGY ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ MÉRÉSE A TANÁRNAK FÖLÖSLEGES MUNKÁT,

 A TANULÓKNAK FÖLÖSLEGES ZAKLATÁST JELENT.

Miért kell az évi két mérés?

Az őszi mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. (Sikerélmény, erejéhez mért feladatot kap.)

A tanév végén (tavasszal) elért teljesítmény az önmagához viszonyított fejlődést objektív mutatója. (Fejlődés centrikus, objektív, számszerűen is kifejezhető értékelés).

Eredmények

A tanulók fizikai állapotának fejlődés-centrikus objektív értékelése lehetővé teszi, hogy közoktatás területén négy év alatt még a legkedvezőtlenebb testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő fiatal is elérhesse a könnyű fizikai munka és a szellemi munkavégzéshez szükséges KÖZEPES Hungarofit fittségi kategóriát.

 

Mellékletek

Miért kell a mérési módszert országosan egységesíteni?

 

– A tanulók fizikai állapotának mérését a terhelhetőség megállapításhoz egyszerű (műszerek nélküli) szűrő vizsgálatként kell alkalmazni, ahhoz, hogy társadalmi és egyéni szinten, az azonos – vagy közel azonos – fizikai állapotban lévő fiatal az egész ország területén azonos, vagy közel azonos minősítést kapjon egységes mérési módszert kell alkalmazni.

 

 

Szakértői vélemények nemzeti mérési módszer kiválasztásához

 

Az OM (illetve jogelőde az MKM) 1996-tól irányítja és finanszírozza az országosan egységes mérési módszer kiválasztásának folyamatát.

Az OM eddig közel 20 millió forintot fizetett ki, a módszer egységesítése érdekében:

–         országos szintű szakmai konferenciák megrendezésére,

–        a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez (az elméleti szakértők által javasolt mérési módszereket tartalmazó Mérési és értékelési útmutatók gyakorlati életben történő megmérettetésére 1997, 1998, 1999 és 2000-ben a próbamérések elvégzéséhez szükséges mérési és értékelési útmutatókhoz, a visszaérkezett adatok feldolgozására, a Hungarofit és a Mini Hungarofit módszerek adatfeldolgozásához, adatszolgáltatásához elkészítetett CD, stb.)

A mérési módszerek gyakorlati életben és elmélet síkon történő „megmérettetésnek” végeredménye országos szinten közismert.

 

Az alább felsorolt társadalmi és civil szervezetek írásban adott szakértői véleményükben – az OM által felállított „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő módszer közül – egyértelműen a Hungarofit módszer országos szintű egységesítését javasolják.

 

– Országos Sportegészségügyi Intézet (1996)

– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)

– Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)

– Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)

– Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, Pápai Páriz Egészségnevelési Országos

Egyesület (2001)

– Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)

– Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001)

– Magyar Olimpiai Bizottság (2001)

– MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001)

– OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001)

– Országos Alkohológiai Intézet (2002)

– Országos Sportegészségügyi Intézet (2001)

– Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)

– Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2000)

– KSH (2001/02)

 

Összesített szakértői vélemények:

Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008)

Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)

 

Magyar Edzők Társasága (2012)

Magyar Sporttudományi Társaság (2012)

 

A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésének végeredménye

– Az országosan egységes mérési módszer kiválasztására az oktatási tárca 1997-től több mint 20 millió forintot fizetett ki az adófizetők pénzéből.  Az oktatási tárca által elrendelt „próbamérések” során a mérési módszerek elméleti és gyakorlati síkon történő megmérettetésének végeredménye közismert Hungarofit, vagy annak egyszerűsített formája Mini Hungarofit motorikus próbarendszerrel mérve a méréseket elvégző pedagógusok eddig közel 2 millió hiteles mérési eredményt küldtek vissza a központi adatfeldolgozásra.

– Az oktatási tárca (volt Közoktatási államtitkára dr. Szüdi János) szerint is az iskolák 80 %-a önként választotta Hungarofit, vagy a Mini Hungarofit motorikus próbarendszert fiataljai fizikai állapotának mérésére.

Összefoglalva: a Hungarofit és a Mini Hugarofit motorikus próbarendszerek elmélet és gyakorlati síkon is bebizonyították létjogosultságukat, mert a fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat megbízhatóan és objektíven mérik, egyszerűek, a próbarendszert alkotó motorikus tesztek helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettséget nem igényel; mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmasak; olcsók, külön anyagi ráfordítást nem igényelnek, megbízható értékelési és minősítési rendszerek tartozik hozzájuk. A mérési módszerek nem csak a fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is igen népszerűek. (Pl. az 1997-ben elindított Mozdulj, Magyarország!)

A hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert tudós, kutató orvos/biológus szakértői véleménye, és a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésének végeredménye megbízható támpontot – tényalapot – ad a döntés hozóknak (a NAT, a Kerettanterv és a 2012/13-as tanév rendjét elkészítő szakértőknek), hogy a nemzeti érdek és a szakma védelmét figyelembe véve hozzák meg szakmai döntésüket.

 

TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK ORSZÁGOSAN EGYSÉGES MINŐSÉGELLENŐRZÉSE NÉLKÜL NINCS HATÉKONY ORSZÁGOS MOZGÁSPROGRAM, MERT AZ AZONOS FIZIKAI ÁLLAPOTBAN LÉVŐ FIATAL NEM KAP AZONOS MINŐSÍTÉST!

 

A módszer egységesítése érdekében szervezett nyílt szakmai konferenciák

1998. december 9.

Kerekasztal beszélgetés:  „Testnevelés a prevenció szolgáltában” címmel.

Téma: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény:  Minőség-ellenőrzése a testnevelésben.

2000. március 10.

Szakmai egyeztető tanácskozás

„Módszerek a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzéséhez”

Téma:

– A preventív szemléletű iskolai testnevelés a népegészségügy szolgálatában

– A testnevelés egészségmegőrző hatásának minőségellenőrzése

– Javaslatok a tervszerű, tudatos minőségfejlesztéshez

2001. május 23.

Szakmai módszertani konferencia

A közoktatás területén elindított Nemzeti Mozgásprogram bemutatása

HONNAN–HOGYAN–HOVÁ? CÍMMEL

  1. Hungarofit módszer az Oktatási Minisztérium által Akkreditált tananyag.
  2. 1998 óta a módszer egyre népszerűbb nem csak tanulók, hanem a lakosság körében is, mert egyszerű, olcsó, megbízható.
  3. Az OM által 2001-ben elrendelt próbamérések óta, a mérési eredményeket visszaküldő testnevelő tanároknak köszönhetően – a világon egyedülállóan – több mint másfélmillió mérési eredmény ad egyéni és társadalmi szintű összehasonlításra módot. A próbarendszert alkotó motorikus próbákhoz nemzetközi viszonylatban számtalan összehasonlító adatot található.
  4. Az Közoktatás területén a tanulók fizikai állapotának mérésére az intézmények 85-90 %-ban a tanárok ezt a módszert önként választották és alkalmazzák mai napig is.