A magyar fiatalok egészségközpontú fittségének változása 1985-2014-ig

Őszinte vélemények az iskolai  testnevelésről

Jelenlegi helyzet
A diákok utálják a tornaórákat,
Az eredeti cikk az Abcúg.hu-n jelent meg, Fődi Kitti írása:
A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások, és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végigkísérhetik őket. Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig olykor csak a tanáron vagy az iskolán múlik, hogy motiválttá tegye a diákokat.
A diákok felmentésekkel próbálnak menekülni az elől, hogy egyest kapjanak a tesiórán, amiért ők nem olyan ügyesek vagy gyorsak, mint a társaik. Azok a diákok, akik nem kapnak felmentést, sokszor állandó gyomorgörccsel küzdenek, ha csak a torna szóba kerül, az iskola befejezte után pedig kerülik a mozgást, ahogy csak lehet. Az órákon nincs differenciális, hiába beszélünk egy olyan készségtárgyról, ahol a fizikai adottságok számítanak, az is megbukik, aki erőn felül próbál teljesíteni. A jelenlegi kerettanterv már nem releváns, a diákok és a tanárok is unják, hogy minden évben kötelet mászni és futni kell. A szakértők szerint alapvetően az egész oktatási rendszerrel van probléma, de szemmel láthatóan ez leginkább a testnevelésben mutatkozik meg.
60 métert 10,5 másodperc alatt futottam le. Erre hármast kaptam úgy, hogy ez volt a maximumteljesítményem. Mit kellene tennem az ötösért?

 

Az igazság olyan, mint a Nap.
Kizárhatod egy időre, de attól még nem tűnik el. (Elvis Presley)

 

Feladat: tudatos egészségfejlesztés „minőségi” testnevelés oktatással  
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a testnevelés új stratégiájában a tudatos egészségfejlesztő, „minőségi” testnevelés oktatást helyezi előtérbe, de a szakértői által elkészített szakmai módszertani fejlesztésekben ez nem köszön vissza.

HOGYAN???? (A teljesség igénye nélkül.)

A tanár  fiataljaink egészségközpontú fittségének megbízható, objektív, hiteles mérési eredményei alapján tud, a gyakorlati életben – a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő képesség szerinti differenciált terhelés kialakításához – jól hasznosítható szakmai módszertani segítséget adni.

Az új NAT -ban életkoronkénti és nemenkénti bontásban jól definiálhatóan meg kell jeleníteni, hogy mit kell teljesíteni a gyermeknek ahhoz, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt elérje/megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fittség szintet,
A gyenge fizikuma miatt kiszűrt tanulók számára „fejlődés-centrikussá” kell tenni az egészségközpontú fittség mérésére alkalmazott motorikus próbákban, (aerob állóképesség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erő-állóképessége) egy tanéven belül elért, önfejlődés mértékének – országosan egységes szemléletben történő – objektív, igazságos értékelését, érdemjegyben való kifejezését.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a testnevelés új stratégiájában a tudatos egészségfejlesztő, „minőségi” testnevelés oktatást helyezi előtérbe.

Kormányunk a mindennapos testnevelés bevezetésével az oktatásban eltöltött évek alatt, valamennyi fiatal számára szervezett formában, térítésmentesen "mennyiségében" biztosítja a tanulók egészségközpontú fittségének tudatos fejlesztéséhez szükséges heti mozgásmennyiséget, de az oktatási tárca még a körvonalazódás szintjén sem tudja felmutatni, azt az iskolai testnevelésre és spotra épített  Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramot, amelyben konkrétan megtaláljuk a cél eléréséhez szükséges feladatokat, módszereket, és a program hatására bekövetkezett változások számszerűen is kifejezhető bizonyíthatóságát.

 

 

1. sz. melléklet: vélemények a rendszeres fizikai aktivitásról és az iskolai testnevelésről

 

Hazánkban az inaktivitás mértéke magas

Az emberek többségének kimarad az életéből a rendszeres fizikai aktivitás. A sportolási szokásokat vizsgálva kiderül, hogy a napi átlag testmozgás 7-14 perc a felnőttek körében.

A nők több mint 80, a férfiak több mint 60%-a nem végez semmiféle testmozgást.

Elszomorító a tény, hogy a felnőttek nagy többsége (74%), a gyermekkori testnevelés órák élménye miatt nem akar sportolni és ezt gyermekkorban sem tette. A sportot választó felnőttek körében sem elsődleges cél az egészségmegőrzése, …… (Szatmári, 2009.)

 

Abcúg.hu

Az eredeti cikk az Abcúg.hu-n jelent meg, Fődi Kitti írása:

Ez van! 2018. Január 24.

Egy életre meggyűlölteti a mozgást a kötelező testnevelésóra.

Bár lehetne jó is, mégsem lett az a kötelező mindennapi testnevelésóra.

A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások, és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végigkísérhetik őket. Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig olykor csak a tanáron vagy az iskolán múlik, hogy motiválttá tegye a diákokat.

A diákok felmentésekkel próbálnak menekülni az elől, hogy egyest kapjanak a tesiórán, amiért ők nem olyan ügyesek vagy gyorsak, mint a társaik.

Azok a diákok, akik nem kapnak felmentést, sokszor állandó gyomorgörccsel küzdenek, ha csak a torna szóba kerül, az iskola befejezte után pedig kerülik a mozgást, ahogy csak lehet. Az órákon nincs differenciális, hiába beszélünk egy olyan készségtárgyról, ahol a fizikai adottságok számítanak, az is megbukik, aki erőn felül próbál teljesíteni. A jelenlegi kerettanterv már nem releváns, a diákok és a tanárok is unják, hogy minden évben kötelet mászni és futni kell. A szakértők szerint alapvetően az egész oktatási rendszerrel van probléma, de szemmel láthatóan ez leginkább a testnevelésben mutatkozik meg.

Testnevelő létemre sajnos, hogy hasonlóan látom a testnevelés helyzetét, ezért elfogadom a kritikát.