NAT készítőknek és a Jogalkotóknak megküldött vélemények, javaslatok

Tisztelt Jogalkotók! (NAT készítők és Dr. Hoffmann Rózsa.)

Tisztelettel megküldöm az alább felsorolt civilszervezetek támogatásával tett észrevételeinket, javaslatainkat sárgával megjelölt formában: Az ember és a természet, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport Műveltség területekhez

Egészség- és Családvédő Országos Szövetség

Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság

Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület,

Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselkedésbiológia Szakosztálya

Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete

Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület

Társadalmi Unió

Tisztelettel: dr. F. Mérey Ildikó, testnevelő tanár, főiskolai docens

a 2001-2004 között országos szinten működő iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram szakmai vezetője, és kidolgozója

alelnök, az Egészség és Családvédő Országos Szövetség alelnöke

11

——————————————————————————————————————–

Tisztelt Főigazgató Úr!

OKTATÁSFEJLESZTŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET

Dr. Kaposi József

Főigazgató

Tisztelt Főigazgató Úr!

Ma már nem csak a szűkebb szakmai kör, hanem minden józanul gondolkodó Polgár számára bebizonyosodott, hogy a Testnevelés műveltség területén laikusok kaptak helyet döntésekben és azok előkészítésében! Tisztelettel kérem, Önöket olvassák el, és értelmezzék (ha tudják)! Keressék meg benne pl. a testnevelés egészségmegőrző élettani hatását, tudatosan növelő a Kormányprogramnak megfelelő konkrét célokat, feladatokat és a célok elértéséhez szükséges módszereket.   

Az általuk elkészített zavaros, terjengős, átláthatatlan egymásra nem épülő Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv és a 2012/13-as tanévrendje külön-külön is egyértelmű bizonyíték erre, az összhang megteremtéséről nem is beszélve.

Bár a puding próbája az evés, de az oktatás nem a kísérletezés színtere különösen akkor, ha a nemzet jövője, fiataljain testi-lelki-szellemi egészsége, hatékony munkavégző képessége múlik rajta! Azoknak kell/kellet volna a szakmai döntési jogot megadni, akik a felelősséget is felvállalják!

A szakmai civilszerveztek nevében általuk korábban – a készítés fázisában – megküldött észrevételeinkkel, javaslatainkkal, a gyakorlati életben már bevált mozgásprogramok országos szintű megvalósításához szükséges kormányprogramnak megfelelő jogi-háttér megteremtését kívántuk biztosítani, a nemzet érdekét és a szakma védelmét szem előtt tartva.

A szakmai civilszervezetek nevében kérjük, hogy a továbbiakban ne engedjék meg, hogy néhány laikus „szakértő” a kormány törekvéseit figyelmen kívül hagyva, szakmai hozzá nem értés, vagy önös érdekek miatt megakadályozzák és a testnevelési tantárgy korszerűsítéséhez szükséges jogi háttér megteremtését.

Annak a 1996-től látensen körvonalazódott, és 2001-2004 között országos szinten (külön anyagi forrás nélkül)  az oktatás és az egészségügy területén is számszerűen kifejezhető hiteles adatokkal bizonyíthatóan működésbe jött jól, de nem eléggé hatékonyan működött, azaz iskolaorvosok közreműködésével 20 év alatt kifejlesztett iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram, amelynek főcélja: a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos javításával, a korosztályt érintő vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható népegészségügyi mutatók javítása.

A program a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő országosan egységes megbízható diagnosztikus mérésére-értékelésére és minősítésére épült.

Javaslat

A NAT-ba, a Kerettantervbe és a 2012/13-as Tanévrendjébe a szakmai zűrzavar elkerülése érdekében egységesen kerüljön be: 

Ismét tisztelettel megküldöm Önöknek az alább felsorolt civilszervezetek támogatásával tett észrevételeinket, javaslatainkat a NAT, a Kerettanterv és a2012/13-as tanév rendjének elkészítéshez.  Az ember és a természet, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport műveltség területek kapcsolódási pontjainak konkrét megjelölését.

Tisztelettel megküldöm az alább felsorolt civilszervezetek támogatásával tett észrevételeinket, javaslatainkat sárgával megjelölt formában: Az ember és a természet, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport Műveltség területekhez.

Egészség- és Családvédő Országos Szövetség

Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság

Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület,

Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselkedésbiológia Szakosztálya

Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete

Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület

Társadalmi Unió

Tisztelettel: dr. F. Mérey Ildikó, testnevelő tanár, főiskolai docens

a 2001-2004 között országos szinten működő iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram szakmai vezetője, és kidolgozója

alelnök, az Egészség és Családvédő Országos Szövetség alelnöke

Műveltségterületenkénti erősségek, fejlesztendők

– Az ember és a természet

Erőssége

• A tehetséges tanulók kiválasztására, felismerésére, fejlesztésére, tehetségük kamatoztatására Az EMBER ÉS TERMÉSZET műveltségterület megpróbálta az általános kiemelt fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat beépíteni az egyes területekbe. Gyakorlatias, a mindennapi életben most szükségesnek ítélt ismereteket, attitűdöket is szeretne közvetíteni. Konkrétabb azáltal, hogy a tartalmakat is megfogalmazta.

Fejesztendő

• Az egészséges létezés tudatos megőrzéséhez szükségesnek ítélt humánbiológiai kutatási eredmények gyakorlatias ismereteit nem tartalmazza.
• A személyiség fejlesztő differenciáláshoz és a tehetséges (kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő) tanulók kiválasztására, felismerésére, fejlesztésére, tehetségük kamatoztatására nem tartalmaz konkrét módszert.

————————————————————————————————-

–        Életvitel és gyakorlat

Erőssége

• Azon törekvések, hogy konkrét probléma­helyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.
• Részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben cselekvési, és tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve.
• Tartalmai szerepet vállal a családi életre nevelésben, a harmonikus/kiegyensúlyozott testi-lelki-szellemi egészség, továbbá a természettudományi és technikai kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában.

Fejlesztendő

• Az iskolai egészségfejlesztésben konkrét cselekvési, és tapasztalatszerzési lehetőségek megjelölése.
• A tanulók testi-lelki-szellemi harmonikus, egészséges létezését támogató életviteli szokások (pl. rendszeres optimális idejű és intenzitású testedzés, egészséges táplálékok, korszerű táplálkozási szokások, stb.) és a mindennapokban hasznos „feladat centrikus” ismeretek, tevékenységek: fizikai fittség-szint mérés és minősítés, a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egyénre szabott edzésterv készítés, a balesetmentes sportolási, közlekedési ismeretek megalapozása, és az életmóddal befolyásolható betegségek megelőzéséhez kapcsolódó konkrét ismeretek közvetítése.

————————————————————————————————-

– Testnevelés és sport

Erőssége

• A testnevelés és sport műveltségterület sajátos eszközeivel, funkciójával megkülönböztetett része lett a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak.
• A heti tanórák számának növelése megteremtette az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő/egészségmegőrző hatásnak érvényesítését, a tanulók fizikai állapotának élettanilag hatékony tudatos, harmonikus fejlesztését.
• A motoros tevékenységen keresztül a tanulóközpontú személyiségfejlesztő.
• Konkrétan és fokozottan érvényesül a tanár-diák együttműködés és a tudatosságra nevelés: a tanulók egészséghez szükséges fittségi/edzettségi szintjét úgy fejleszti, hogy önmaguk is képessé váljanak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani.
• A tanulók fizikai állapotának motoros próbarendszerrel történő megbízható mérése/minősítése kiindulási pont az egyére szabott képesség szerinti differenciált terheléshez, lehetővé teszi az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális területén mutatkozó hiányosságok feltárását mielőbbi tudatos felszámolását.
• A gyakorlati életre kivetített preventív jellegű – az egészséges létezés stabil megtartását segítő – humánbiológiai ismereteket és életvezetési szokásokat/ módszereket közvetítik.

Fejlesztendő:

• Az új  NAT-ban – nagyon  helyesen – Az ember és a természet és az Életvitel és gyakorlat, műveltségterületek tanítási tartalmainál megjelennek a Testneveléshez és Sporthoz is kötődő elemi ismeretek, a részműveltség-területek  tanításának együttműködésben kell megtörténnie.
• Fontos lenne világosan megfogalmazni, hogy a motorikus képességek mérése alatt koordinációs (ügyességet) és kondicionális képességeket értünk. A fizikai fittség mérésére pedig csak olyan, e célra kifejlesztett motorikus-próbarendszert/rendszereket (műszerek nélküli mérési módszereket) kell alkalmazni, amelyek a fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat (az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítményt: aerob állóképesség és vázizomzat izom ereje, erő-állóképessége) megbízhatóan mérik, értékelik és minősítik.
• Nagyobb hangsúly kell adni annak, hogy a tanulók fizikai állapotának tudatos (tanár-diák) mérése, kiértékelése, az elért teljesítmény értelmezése a tanulók egyre aktívabb közreműködésével törtéjen.

MŰVELTSÉG TERÜLETEK

Ember és természet

Alapelvek, célok

A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének és cáfolatának módjával, a modellalkotás lényegével.

A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával.

A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért az sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve kihatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra.

A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel ehhez biztosít hozzáférést. Erre az alapra épül a természettudományos és műszaki életpályákra való felkészítés is. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is.

A közoktatásban felépített természettudományi tudás érvényességének és működőképességének feltétele a rendszerszerűség. Az alapelvek, kulcsfogalmak és modellek tudásrendszerét közérthető, érdeklődést keltő és fenntartó, azt tovább bővíthető módon kell fejleszteni. Ennek eszköze a tanulók cselekvő részvételét biztosító tudásépítés. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások és interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerését és hárítását is.

Fejlesztési feladatok

A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. A kialakított szerkezet egyrészt tudományágak szerint szerveződik, másrészt támogatja az integrált szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat. Szerepe a pedagógiai rendszer elvi, logikai hátterének megalkotása. Segíti a részletes fejlesztési feladatok, valamint a közműveltségi tartalom integrált szemléletű és célszerű meghatározását. Olyan általános képességeket fejleszt, mint az elvonatkoztatás, a logikai következtetés, az adatok értékelése, a valószínűségi gondolkodás fejlesztése, a változók vizsgálata, az adatok, tények és a magyarázatok megkülönböztetése, a speciális (technikai, gazdasági, társadalmi, etikai) alkalmazások, kapcsolódások felismerése, mások nézőpontjainak értékelése és a saját nézőpont kifejtése, valamint a tudományos közösség szerepének elismerése.

A tudásterületek témakörei az adott közoktatási szakasz céljai és sajátosságai alapján meghatározott közműveltségi tartalmakat foglalnak magukba. Utalnak a szakasz tantárgyainak kapcsolódásaira, megjelölik azok közös fejlesztési feladatait, vagy más műveltségterületekkel való összefüggéseit. Az 5-8. és a 9-12. évfolyamokon a fizika, a kémia és a biológia mellett az egységes természettudomány tantárgy tartalmai a hagyományos szaktárgyak elemeiből állíthatók össze.

Az attitűdök a természettudományos-műszaki kultúrához való viszonyt határozzák meg, így alapvetőek a bennünket körülvevő természeti és technikai környezet megértéséhez, ami elsegít az ésszerű egészségtudatos életmódhoz és, a fenntarthatóságot támogató gazdálkodáshoz. A fejlesztendő készségek és képességek a természettudományos műveltség megszerzését, gyakorlatban való alkalmazását teszik lehetővé. Fejlesztésük tartalomba ágyazottan történik, és a természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, alapvető modelljeihez kapcsolódnak. A természettudományos műveltség szaktárgyhoz nem kötődően fejleszti a kommunikáció, az egyszerűsítés, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-meghatározás, a rendszerszerű megfigyelés, a kísérletezés, a mérés, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás és cáfolás képességét.

A tanulási tevékenységek között kiemelt jelentőségű tapasztalásra, kísérletre és megfigyelésre való utalások a témakörök leírásában találhatók. Az egyéni mellett fontos a csoportos feladatmegoldás gyakorlása is. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi elemek zárójelbe tett irányadó példái más példákkal kiegészíthetők.

1.    Tudomány, technika, kultúraA természettudományos megismerésTudománytörténetTudomány, technika, társadalom2.    Anyag, energia, információAnyagKölcsönhatások, erőkEnergiaInformáció3.    RendszerekTér és időRendszer, a rendszer és környezeteSzerveződési szintek, hálózatok

4.    Felépítés és működés kapcsolataAz anyagok kémiai tulajdonságaiÉlőlényekÉletközösségekAz élővilág rendszerezéseFöldNap, NaprendszerVilágegyetem

5.    Állandóság és változásÁllapotVáltozásEgyensúly, stabilitásFolyamat, a rendszerek történetisége6.    Az ember megismerése és egészségeTestkép, testalkat, mozgásÖnfenntartásSzaporodás, egyedfejlődés, szexualitásÖröklődésMagatartás és lelki egészség7.    Környezet és fenntarthatóságGlobális környezeti rendszerekÉlő és élettelen környezeti tényezőkA környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóságA Föld szépsége, egyedisége

A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.

1. Tudomány, technika, kultúra

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
A természettudományos megismerés
A természeti, az ember által épített és a technikai környezet iránti érdeklődés felkeltése, a tudományos megismerés iránti igény fokozatos formálása.	A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása.	►► A tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése,►►a tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése.	A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása.
Megismert információforrások használata, ►►	►► az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása.	A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása (információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése), ►►	►► alkalmazásuk a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére.Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés.
A megfigyelés, leírás, kérdésfeltevés és értelmezés műveleteinek gyakorlása és összekapcsolása.	Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása, ►►	►► a megfigyelés, a kísérlet és a mérés módszereinek irányított alkalmazása.Mérési adatok, ábrák, értelmezése.	A problémák tudatos azonosítása, sejtések megvizsgálása,Kísérletek tervezése problémák megoldására, kísérletelemzés, alternatívák megkülönböztetése.
A természeti és technikai jelenségekkel összefüggő tapasztalatok megfogalmazása, megosztása a társakkal.	A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása, ►►	►► a módszerek továbbfejlesztése.	Modellek megfogalmazása, vizsgálata, koherens és kritikus érvelés kialakítása.Prezentációk készítése önállóan és csoportmunkában.
Néhány természeti jelenség megfigyelése, egyszerű magyarázatkeresés kísérlet segítségével.Legalább egy külső gyakorlat (múzeum, kirándulás) tapasztalatainak megbeszélése, ►►	►► legalább két, a témakörökkel kapcsolatos kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése, éslegalább négy, tanórán bemutatott vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.Egy természettudományos témájú munka elkészítése.	Legalább két-két fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat elvégzése.Legalább négy-négy fizikai, kémiai és biológiai, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.Legalább egy külső gyakorlat tapasztalatainak ismertetése.
		Egy egészségtani témájú projektmunka elkészítése.	Egy, a fenntarthatósághoz köthető projektmunka elkészítése.
	A balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása, ►►	►► ismerkedésa méregjellel és a többi gyakrabban előforduló veszélyszimbólummal; a mérgező anyagok körültekintő használata.
	A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése.	Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése. Legalább egy magyar múzeum, nemzeti park, természettudományi gyűjtemény látogatása, profiljának és néhány fontos darabjának elemző ismerete.
Tudománytörténet
A tudományos megismeréshez köthető történeti szemlélet kialakítása.		A tudományos modellek változásának felismerése.Nagyobb, összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, tudásunk és történelmünk változásában játszott szerepük tanulmányozása.	A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként.Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése.
Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások megismerése tudományos ismeretterjesztő források feldolgozásával.		Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése.
Tudomány, technika, társadalom
A tudomány és technika fejlődése, valamint a történelmi korszakváltások közötti kapcsolat ismertetése egy-egy példa alapján.A tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása.		A tudomány és a technika a társadalom és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének megismerése.A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása, ►►	►► a felelős állampolgári magatartás kialakítása.A tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer kritikai elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása.

2. Anyag, energia, információ

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Anyag
A tanulók környezetében előforduló és egyszerűen megfigyelhető anyagok tulajdonságainak vizsgálata.Megfigyelések a halmazállapot változásáról.Egyszerű keverékek, oldatok készítése	Az anyagfogalom kiterjesztése különféle anyagfajtákra.Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján.—Oldódás és olvadás megkülönböztetése, ►►	A kémiai elemek, vegyü­le­tek, keverékek jellemzése, csoportosítása, ►►—Anyagok mennyiségi és minőségi jellemzése.A halmazállapotok, halmazállapot-változások összehasonlítása.—►► különbségük magyarázata ►►	►►a kémiai elemek tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése.—Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tudatos kezelése.—►► halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján.
		Az atomok szerkezetét leíró modellek használata fizikai, kémiai jelenséggel összefüggésben.
	Jelenségek értelmezése a tömegmegmaradás szempontjából,	►► az elvkiterjesztése, ►►	►► az élő rendszerek anyagáramlásának jellemzése.
Kölcsönhatások, erők
Kölcsönhatások megfigyelése.Mozgásjelenségek vizsgálata, játékos kísérletek, megfigyelések, és ezekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása, ►►	►► mozgási, mágneses és elektrosztatikus jelenségek megfigyelése►►	►► a mindennapi életben tapasztalt erőhatások megismerése, a tapasztalatok értelmezése az erők mozgásállapot- és alakváltoztató hatásaként, ►►	►► a természet alapvető erőinek, kölcsönhatásainak megismerése.Az anyagok jellemzőinek anyagszerkezeti magyarázata.
		A kémiai képlet értelmezése, a kémiai reakciók magyarázata kémiai kötésekkel és leírása reakcióegyenletekkel, az egyenlet és a részecskék számának összefüggése.
		Az elektromosság, a gravitáció, a mágnesség és a sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.
Energia
Egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben.
Energiatakarékos magatartás kialakítása, ►►		►► az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése.
		Az energia megmaradás elvének megismerése, alkalmazása,►►—Az élő szervezet energiaellátásának és életműködésének kapcsolatát bizonyító tények megismerése, ►►	►► az elv kiterjesztése, az élő rendszereket jellemző energiaáramlás jellemzőinek megismerése.—►► az élőlények és életközösségek értelmezése nyílt rendszerként.
Megfigyelések, játékos kísérletek a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban,Ismerkedés a különböző energiaforrásokkal.Az emberi szervezet energia szükségletének és helyes pótlásának tudatosítása ►►	►► ismerkedés az energiafajtákkal, energiahordozókkal, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival,Az energiafogalom megalapozása, a nem fosszilis energiaforrások jelentőségének felismerése.	Energiatípusok (kémiai, nap-, elektromos) egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése, ►►—Jelenségek értelmezése az energiamegmaradás szempontjából, ►►	►► az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése.—►► az energiaátalakítások hatásfokának és járulékos hatásainak (szennyezések) összekapcsolása.Az egyes energiahordozók és források előnyeinek és hátrányainak mérlegelése.
		A halmazállapot-változásokat és az oldódást kísérő energiaváltozások megfigyelése, mérése, ►►	►► és a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése.
Információ
		Az elektromágneses hullámok és a hang információátvitelben játszott szerepének megismerése.
A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.A rend és a rendezetlenség értelmezése, a rendet kialakító hatások (az információ) felismerése, mindennapi példák, egyszerű kísérletek alapján.Tünetek értelmezése a természet jelzéseiként (betegség, hervadás).		A biológiai információ önfenntartásban és fajfenntartásban játszott szerepének, jelentőségének felismerése,	►► az információtárolás, -kifejeződés és -módosulás folyamatainak megértése az élővilágban.Információs- és kommunikációs rendszerek felépítésének megismerése, jelentőségük értékelése

3. Rendszerek

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Tér és idő
A térbeli tájékozódás fejlesztése közvetlen tapasztalatok útján, ►►	►► tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén; hely, irány és távolság meghatározása.	A hosszúság és az idő mértékegységeinek ismerete, használata, átváltása, ►►	►► a tájékozódás módszereinek bemutatása, az atomok méreteitől az ismert világ méretéig.
Irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek megnevezése, becslése.Világtájak meghatározása a lakóhely és Magyarország térképén. Az iránytű használata. Útvonalrajz készítése a lakhelyről,►►	►► a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása.Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek.	A térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjainak és felhasználásának megismerése.Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése, térbeli és időbeli mintázatok leírása és magyarázata.
Természeti körfolyamatok felismerése, megfigyelése, sorba rendezése, ►►	►► az időt mérő ciklikus jelenségek egyszerű értelmezése, felhasználása.	Példák megnevezése a természetben, illetve a technikában fontos szerepet játszó nagyon rövid és nagyon hosszú időkre, ►►	►► természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel, grafikonok elemzése, értelmezése.
Az idő különféle mértékegységeinek, mérési lehetőségeinek megismerése.Az idő becslése különféle élethelyzetekben, mozgás és az idő összefüggésének megtapasztalása.
		A kémiai folyamatok gyorsításának és lassításának egyszerűbb módjai, ►►	►► sebességük értelmezése.
Rendszer, rendszer és környezete
A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése.A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában.		A rendszerszemlélet alkalmazása, rendszer és a környezet kapcsolatának elemzése konkrét problémák vizsgálatában, ►►	►► a rendszer fogalom általánosítása.
		A nyílt és zárt rendszer értelmezése példák segítségével, ►►	►► a termodinamika főtételeinek megismerése, alkalmazása konkrét problémák megoldásában.
		A környezet fogalmának értelmezése az élet különböző szerveződési szintjein (a sejt, a szervezet, az életközösség). Lokális és globális szintű gondolkodásmód kialakítása.
Szerveződési szintek, hálózatok
A rendszerek egymásba ágyazottságának felismerése környezetünkben, ►►	►► rendszerek összetettségének,belső kapcsolatrendszerének felismerése, ►►	►► értelmezése a különféle fizikai, kémiai és biológiai szerveződési szintek esetén, ►►	►► az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.
Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése, ►►	►► az emberi szervezetet alkotó szerveződési szintek és egységek megismerése.	A hierarchia és a hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben. A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.

4. Felépítés és működés kapcsolata

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Az anyagok kémiai tulajdonságai
A tanulók környezetében gyakori használati tárgyak anyagainak felismerése, megnevezése. Anyagok csoportosítása, besorolása, ►►	►► minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása.	Az anyag atomos szerkezetének megismerése.Az anyagok tulajdonságai és a felhasználási lehetőségeik közötti összefüggések felismerése konkrét példák alapján.	Az anyagvizsgálat néhány fontos módszerének megismerése, tulajdonságok megállapítása tanári és tanulói kísérletek alapján, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése.
Az anyagfajták megmunkálhatóságának jellemzése, a felhasználásuk megismerése, ►►	►► az összefüggés felismerése konkrét példákon.	Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának, majd másodlagos nyersanyaggá válásának követése példák alapján. Az anyagtakarékosság fontosságának felismerése.
		Néhány gyakoribb savas és lúgos kémhatású anyag ismerete, a velük való biztonságos és célszerű bánásmód elsajátítása.—Élelmiszerek kémiai összetételével és ezek biológiai hatásával kapcsolatos információkból következtetések levonása, ►►	A szervetlen és szerves vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása.—►► néhány fontos biológiai funkció és fizikai-kémiai tulajdonság összefüggésének elemzése.
Élőlények
Az élő és élettelen összehasonlítása, az azzal kapcsolatos megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése.Életfeltételek és életjelenségek felismerése, megnevezése konkrét növény, állat és az ember esetében, ►►	►► egyes önfenntartó életjelenségek, szervek, és a szaporodás megnevezése konkrét növény-, valamint állatfajok és az ember esetében, ►►	►► struktúra és funkció egymáshoz rendelése az élő szervezetekben, ►►	►► az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése.
Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának felismerése néhány ismert példa alapján, ►►	►► a kapcsolat felismerése nagyobb növény- és állatcsoportok példáján, ►►	►► a kapcsolat elemzése konkrét állat- és növényfajok példáján, ►►	►► a nagy élőlénycsoportok testfelépítésének, viselkedésének és életműködéseinek az élőhellyel és az életmóddal való kapcsolatának, környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének elemzése.
		A sejt felépítésének vizsgálata, fénymikroszkópos megfigyelése, alapvető életfolyamatainak megértése.A növényi és állati szövetek típusainak összehasonlítása, mikroszkópi megfigyelése, a felépítés és a működés összekapcsolása.
Életközösségek
Életközösségek megfigyelése a lakókörnyezetben, az eredmények rögzítése és megbeszélése.Élőlények, illetve élőlény és környezete közötti kapcsolatok felismerése.A lakóhely közelében található természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése.		Életközösség megfigyelhető fölépítésének és belső kapcsolatrendszerének vizsgálata, a fajok közötti kapcsolatok típusainak megismerése terepen végzett megfigyelések és más információforrások alapján, ►►—A biomok területi elhelyezkedésének, főbb növény- és állattani jellemzőinek megismerése, kialakulásuk okainak megértése.—Az állatok viselkedésének elemzése konkrét példákon, az életközösségben betöltött szerepe alapján, ►►	►►néhány életközösség vizsgálata terepen.Az időbeli változások ciklikus és lineáris folyamatainak megfigyelése, okainak feltárása.Az élőlények életközösségekben betöltöttszerepe az anyag- és energiaáramlásban.—A felépítés és működés, az élettelen környezet, valamint az emberi tevékenység közti összefüggések vizsgálata, a veszélyeztetettség és a védelem lehetőségeinek áttekintése.—►► a viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása.
Az élővilág rendszerezése
A környezetünkben élő növények és hazánk természetes környezetében élő állatok egyszerű csoportokba sorolása a megfigyelt jellemzők alapján.Csoportosításuk tetszőleges és adott szempontok szerint történik.	A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése, alkalmazása. Az ismert csoportok (törzsek, osztályok) nevének és egymáshoz való viszonyainak ismerete és használata. A megfigyelt növények és állatok összehasonlítása, csoportokba sorolása.	Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok megfogalmazása, bemutatása határozókönyvek alapján.Az élővilág országokra tagozódásának bemutatása, konkrét fajok bemutatása, besorolása.	A mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvének megértése, a vizsgálatukat szolgáló módszerek megismerése.
		Testfelépítés, működés és a környezethez való alkalmazkodás elemzése az élővilág nagy csoportjaiban.
	Az élővilág fajgazdagságának értékként való kezelése, a fajismeret megalapozása.
A Föld
Összefüggések megfogalmazása a Nap járása, az időjárás és az éghajlat között, ►►	►► a Föld alakjának és tengelyforgásának következményei az éghajlati övezetekre.	Az éghajlat és az élővilág kapcsolatának elemzése, ►►	►► a Föld fizikai- geológiai jellemzői és az életformák fennmaradása közötti összefüggések felismerése.A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése.
Időjárással kapcsolatos megfigyelések, leírások, rajzok, időjárási napló készítése.		A halmazállapot-változásokról és a kémiai reakciókról tanultak időjárási-geológiai jelenségekkel való kapcsolatának értelmezése, ►►	►► fizikai törvényszerűségek és az időjárás kapcsolatának elemzése.
A felszínformák felismerése, megnevezése.	A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése.		A lemeztektonika elméletét alátámasztó tények és az azt megalapozó főbb fizikai folyamatok megértése.A biogeokémiai rendszerekben előforduló, alapvető anyagátalakulások értelmezése.
Nap, Naprendszer
A Nap, mint energiaforrás megismerése, ►►	►►a Földre sugárzott energia jelentőségének belátása. A Nap, a Föld és a Hold kölcsönhatásainak megismerése.	A Naprendszer felépítésének, égitest- típusainak megismerése, a keletkezés és fejlődés vázlatos leírása, ►►—A napenergia-termelés alapelveinek megértése.A napfény és a földi élet közötti összefüggés felismerése, a kapcsolat értelmezése a fény fizikai jellemzőivel.	►►a bolygók fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti viszonyai közötti összefüggés megértése.—A Nap energiatermelésének, a jelenség magfizikai hátterének megértése.
		A Hold fázisainak megértése, ►►	►►a holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése.
Világegyetem
Egy-egy jellegzetes csillagkép megfigyelése, lerajzolása.	A csillagok távolságával és méretével kapcsolatos elképzelések megbeszélése, korrekciója.A Tejút létének, égi képének megismertetése.	A Naprendszeren túli kozmikus térségek objektumainak, hierarchikus felépítésének megismerése. Távolságok és időbeli nagyságrendek összehasonlítása.	A Világegyetem szerkezetének megismerése,a kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése.

5. Állandóság és változás

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Állapot
Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása.		A vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek megismerése, használata.
A mérhető anyagi tulajdonságok felismerése, a becslés és mérés fogalmainak kialakítása.		Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata.
A mindennapi életben fontos szerepet játszó fizikai mennyiségek megismerése és mérése.Természetes mérőeszközök, mérési rendszerek (tömeg, hosszúság, űrtartalom, hőmérséklet) használata, ►►	►► a gyakran használt mennyiségek változatos mértékegységeinek fokozatos megismerése, mérésének gyakorlása.	Az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek megismerése, alkalmazása.	Az ember egészségi és fizikai állapotát jellemző adattípusok megismerése, néhány lehetséges következtetés levonása.
Változás
A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása, változások irányának megfigyelése, adott szempontú besorolása, ►►	►► változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával.	Mozgásjelenségek leírása, a mozgás grafikus ábrázolása, a grafikonok értelmezése. Az egyenletes és egyenletesen változó mozgás felismerése, ►►	►► út-idő, sebesség-idő grafikonok készítése, az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása számításokkal.
Halmazállapot változások felismerése, megnevezése, ►►—Az évszakok változásának megfigyelése, következményeinek feltárása a természetben és mindennapi életünkben.	►►összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Oldódás és olvadás megkülönböztetése.—A változások leírásában az energiára vonatkozó kvalitatív megfontolások asználata.	A sebességváltozás és az erő viszonyának megismerése, ►►—A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.A keringési idő és a fordulatszám értelmezése gyakorlati példákon a közlekedésben és részecskeszintű magyarázata.	►► a fogalmak értelmezése, használata.—Az erőhatás és a sebességváltozás ideje közötti kapcsolat felismerése gyakorlati példákon. A mozgási energia és lendület szerepének felismerése a kölcsönhatások leírásában.
Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Keverékek, oldatok készítése, szétválasztása.		Kémiai jelek használata a reakciókban részt vevő anyagok jelölésére.Az égés magyarázata, feltételei, tűzvédelmi alapismeretek elsajátítása.A kémiai változás értelmezése, a főbb típusok megkülönböztetése és magyarázata, ►►	►► a sav-bázis reakciók, a pH-skála értelmezése, a redoxi- és ezen belül az elektrokémiai folyamatok, a hidrolízis és a kondenzáció vizsgálata, gyakorlati jelentőségének megismerése.
Biológiai változások, mozgásjelenségek megfigyelése közvetlen környezetünkben, ►►		►► ezek időbeliségének vizsgálata, összehasonlítása, időskálák szerkesztése.
A változásokat kiváltó hatások azonosítása a mindennapi környezetben megfigyelhető jelenségekben.		Az életfolyamatokat kísérő minőségi és mennyiségi változások megismerése, példák bemutatása.—Az élőhelyhez, a környezethez való alkalmazkodás formáinak elemzése, ►►	Mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során.—►► az evolúciós gondolkodás alkalmazása növény- és állatfajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben.
Egyensúly, stabilitás
Az egyensúly fogalmát megalapozó játékok.	A fogalom bevezetése hétköznapi események értelmezésével, egyszerű mérésekkel, kísérletekkel.	Az egyensúlyi állapot és a rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét példák esetében.	A stabil és a metastabil állapot megkülönböztetése példák bemutatásával. Stabilitás értelmezése a hidrosztatikában.
		Az egyensúlyon alapuló tömegmérés elvének megismerése, mérleg készítése, tömegmérés, ►►	►► az erők vektoros jellegének megértése, a vektorösszegzés elsajátítása.A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában, az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése.
		A termikus egyensúly és a kiegyenlítődés fogalmának értelmezése, ►►	►► a dinamikus egyensúly  fogalmának általánosítása, kapcsolata a reakciósebességgekkel. Az egyensúlyt megváltoztató okok következményeinek elemzése.
		Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása.	A homeosztázis fogalmának értelmezése élő rendszerekben.
Folyamat, a rendszerek történetisége
Az anyag nyersanyag és termékké alakulásának követése példákon, ►►—Példák a hulladék újrahasznosítására.	►► folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének felismerése, ►►	►► természeti folyamatok irányának vizsgálata konkrét példákon keresztül, ►►—Néhány egyszerű szabályozott folyamat elemzése.	►► az egyirányú, megfordítható és körfolyamatok hátterének megértése, a körfolyamat szabályozó lépéseinek felismerése.
		Természeti folyamatok sebességváltozásainak megfigyelése, rögzítése, ►►	►► ezek értelmezése, szabályozásának elemzése.
Ismerkedés egyirányú életfolyamatokkal.		Az élet szabályozott, ill. vezérelt folyamatként való értelmezése, életjelenségek megfigyelése és magyarázata a szabályozottság alapján, ►►	►► a vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése.A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, evolúciós folyamatok).
Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése.		Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre.
			A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, ill. cáfoló tények és érvek megismerése.

6. Az ember megismerése és egészsége

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Testkép, testalkat, mozgásképesség
Az emberi test külső képe, az egyes életszakaszokra jellemző testarányok és méretek megfigyelése, mérése.Az emberi mozgásképesség biológiai tényezőinek, formáinak és határainak megismerése.		A mozgás biológiai alapjainak, a vázrendszer és az izomzat felépítésének és működésének megismerése, ►►	►élettani, biomechanikai és biokémiai elvek alkalmazása a mozgások elemzésében.
A fogyatékkal élő emberek megismerése, elfogadása, segítése, ►►		►►állapotuk megértése. Saját testkép tudatosítása, az elfogadás segítése. A vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható betegségfajták.  A testsúllyal kapcsolatos problémák okai és lehetséges következményei. Rendszeres testmozgás egészségmegelőző szerepének felismerése a testi és mentális betegségek megelőzésében, ill. gyógyításában.
Önfenntartás
Az ember főbb testrészeinek, szerveinek megnevezése, védelme, ►►	►► elhelyezkedésük, feladataik megértése.	Az anyag- és energiaforgalom szervrendszereinek megismerése, a felépítés és működés kapcsolata, az egészségmegőrzés lehetőségeinek bemutatása, ►►	►► a szervrendszerek működésének összekapcsolása biokémiai, sejtbiológiai, (testi) fizikai, és lélektani ismeretekkel.Szabályozásuk megértése.
Az érzékszervek működésének és az érzékelés fajtáinak megismerése, ►►—Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, a helyes szokások megismerése és gyakorlása (étkezés, tisztálkodás, napirend, szabadidő, környezet állapota).		►►az érzékelés fizikai hátterének és szabályozásban betöltött szerepének elemzése.
Az egészséges létezés stabil megtartását segítő, élettanilag hatásos testedzési, és az egészséges étkezési szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok bemutatása, ►►		►► az élelmiszerek fő tápanyagai jellemzőinek és élettani szerepének megismerése, adatok, ajánlások felhasználása az egészséges táplálkozáshoz	A rendszeres optimális idejű és intenzitású testedzés és a tápanyagok egészségre gyakorolt hatásának értékelése. Az alkohol- és drogfogyasztás károsító hatásainak megértése.
A betegség felismerése, baleset és betegség megkülönböztetése, a megelőzés szabályainak megismerése.A higiénia mindennapokban való alkalmazása.	A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre.	Az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása, ►►—A rendszeres fittség mérés és egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, a higiénia, bőrápolás és az egészséges életmód betegségmegelőző jelentőségének beláttatása.	►► az alapfokú újraélesztés elsajátítása.Fontosabb betegjogok értelmezése.Egészség és homeosztázis, az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közötti összefüggés megértése.
	Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése.
Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás
A gyermekvárással, születéssel, szoptatással kapcsolatos elképzelések megbeszélése, ►►		►► az emberi termékenységet befolyásoló folyamatok megbeszélése, a káros hatások elkerülésére alkalmas módszerek megismerése.
Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszainak megismerése, ►►	►► összehasonlítása, a másodlagos nemi jellegek, testi és lelki különbségek megismerése.	A születés utáni fejlődési szakaszok legjellemzőbb testi és pszichológiai megnyilvánulásainak összehasonlítása.		A viselkedésváltozások, krízisek pszichológiai hátterének elemzése.A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása.
		A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett.
Öröklődés
Az emberek közötti testi hasonlóságok és különbözőségek megfigyelése, ►►	►► különbségtétel az öröklött és szerzett tulajdonságok között, ►►	►► az ember magatartását meghatározó öröklött és tanult elemek (genetikai tényezők és a környezeti, nevelési hatások) közötti kölcsönhatások felismerése, elemzése.
		Az anyai és apai jellegek utódokban való megjelenésének megértése, ►►—Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, a veszélyforrások kerülése, ►►	►►a szaporodás és az öröklődés közötti kapcsolatnak, az öröklődés törvényeinek és biokémiai hátterének megértése.—►►véletlenszerű és irányított genetikai változások lehetséges következményeinek mérlegelése. A genetikai tanácsadás értelmezése.
Magatartás és lelki egészség
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése környezetünkben.A helyes önismeret kialakításának megalapozása.	Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai, a jellegzetességek megismerése.	A tanulás formáinak a környezethez való alkalmazkodás tényezőjeként, ill. ►►	►► a személyiség tartós megváltozásaként való értelmezése. A motiváció jelentőségének felismerése. Az észlelés, az érzékelés és a figyelem kapcsolata, funkcióik megkülönböztetése.
Közösségi viselkedésformák és magatartási normák megismerése, bemutatása, ►►	►► jelentőségük értékelése, ►►	►►ismerkedés az emberi agresszió és összetartozás jellemzőivel, okaival, befolyásolásának módjaival.Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése.A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása.
			A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése.
	A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása.
		Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése.
	Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek az értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével.

7. Környezet és fenntarthatóság

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Globális környezeti rendszerek
Környezettudatos magatartás kialakítása.A fenntarthatóságot segítő életvitel megismerése, gyakorlása a mindennapokban (közlekedés, fűtés, csomagolás, étkezés, szelektív hulladékgyűjtés).		A geo-, bio- és technoszféra kölcsönhatásainak megismerése konkrét példákon, ►►—A légkör fizikai tulajdonságinak jellemzése, mérése.A vízkörforgás fizikai hátterének megismerése, környezeti rendszerekben játszott szerepének értékelése.	►►a kapcsolatok általánosítása. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként.—Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése.
Élő és élettelen környezeti tényezők
Az éghajlat és az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának, ►►—Az élőlények néhány, a környezethez való alkalmazkodásának bemutatása ismert példákon.A lakóhely környezetében található természet közeli élőhelyek megfigyelése, a tapasztalatok leírása.	►► természeti és mesterséges (épített) környezetre gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése.—Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.	Az időjárás elemeinek megnevezése, ezek kapcsolata az élő rendszerekkel,►►	►► az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése. Hidro- és aerodinamikai jelenségek értelmezése egyszerű modellek segítségével.
		A levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. A talaj termőképességét befolyásoló tényezők elemzése.
A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése.		A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei.
A környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság
Természetközeli és leromlott állapotú élőhelyek megfigyelése, ►►—Az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal.	►►ezek életközösségeinek megismerése, a fajok jelenlétének a környezet állapotát jelző szerepe, annak értelmezése.—Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek felismerése.	Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre.
Helyi természet- éskörnyezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett felelősségvállalás megalapozása.Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák gyűjtése, alkalmazása a tanuló közvetlen környezetében.		Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása.Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. A lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának megfigyelése, a védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása.Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, indoklása, a cselekvési lehetőségek felmérése.
		Az energia-átalakító folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése, ►►	►► az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.
A Föld szépsége, egyedisége
Elemi ismeretek gyűjtéseégitestekről, egyszerűmegfigyelések végzése.Lakókörnyezetünk természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése.	A földi élővilág változatosságának és az abban rejlő értékeknek a bemutatása, ►►—A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése.	►► a természet közeli és a hosszú távon fenntartható  életközösségeikben rejlő értékek felfedezése.	A földi életkörülmények egyedisége mellett szóló érvek ismerete.Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása.
A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése.

Biológia

7-8. évfolyam

1. Tudomány, technika, kultúra

Tudománytörténet. Az élőlények csoportosításának elvei (Karl Linné, Charles Darwin). Az egészségre és a betegségre vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok és gyógymódok (Hippokratész, Semmelweis Ignác, Louis Pasteur, Selye János).

Tudomány, technika, társadalom. A biológia és az orvostudomány hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, a népesedésre.

2. Anyag, energia, információ

Anyag. Az élő rendszerek anyagi összetételének sajátosságai.

Kölcsönhatások, erők. Az élőlények alkalmazkodása a gravitációhoz (a súly és a súlytalanság kérdésköre).

Energia. A napfény és a földi élet összefüggése. A táplálkozás és a légzés szerepe a szervezet energiaellátásában. Az állatok hőháztartása, a testhőmérséklet szabályozása. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései.

Információ. A környezeti jelzések és érzékelésük biológiai jelentősége. A biológiai információ szerepe az önfenntartásban és a fajfenntartásban. A biológiai sokféleségben rejlő információ.

3. Rendszerek

Tér és idő. Az élővilág méretskálája (a szerveződési szintek összevetése).Az életközösségek térbeli elrendeződése. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája, jelentősebb események. A biológiai óra fogalma, példái.

Rendszer, a rendszer és környezete. A sejt, a szervezet és az életközösség, mint rendszer (elemek és kapcsolatok). A környezet fogalma, rendszer és környezet kapcsolata, biológiai értelmezése a sejt, az egyed és az életközösség és a bioszféra szintjén. A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései (Alexander Humboldt).

Szerveződési szintek, hálózatok. A biológiai szerveződés szintjei (egyed alatti és feletti), a szintek közötti kapcsolatok. Hálózati elv az élővilágban, biológiai hálózatok.

4. Felépítés és a működés kapcsolata

Anyagok. A víz biológiai szerepe. Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok alapvető szerepe (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok). Az élelmiszerek összetétele, tápértéke, az egészséges étrend (tápanyag, tápérték, termékösszetétel).

Élőlények. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos felépítése, működésének lényege. A növényi és állati szövetek fő típusainak jellemzői. Vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. Egy kalapos gomba megvizsgált és megfigyelt jellemzői. A főbb állat- és növénycsoportok példafajain megvizsgált és megfigyelt jellemzők. Testfelépítés, életmód és környezet kapcsolata a főbb élőlénycsoportok vizsgált fajainak példáján.

Életközösségek. Az egyed feletti szerveződési szintek. Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások típusai, konkrét példái (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat). Az életközösségek táplálkozási hálózatai. Az állatok viselkedési formái, konkrét példák.

Biomok. A Föld éghajlati övezeteinek jellemzői és a különféle növényzeti biomok kialakulása közötti összefüggés. A növények és állatok éghajlati alkalmazkodásának módjai, példái. A biomok főbb jellemzői és területi elhelyezkedésük.

Az élővilág rendszerezése. A rendszerezés alapelvei, a leszármazás elve, bizonyítékai. Az élővilág elsődleges csoportokra való felosztása, az országok elkülönítése, a leszármazási kapcsolatok főbb jellemzői. Az élővilág fajgazdagsága, ennek jelentősége.

Nap, Naprendszer. A napsugárzás és a földi élet közötti összefüggés.

5. Állandóság és változás

Állapot. Az életközösségek állapotának jellemzése.

Változás. Az élőlények mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). Az élőlények hőháztartását befolyásoló fizikai változások (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás). Az életfolyamatokat kísérő elektromos változások, kimutatása, néhány példa (EKG, EEG). Az enzimek jelentősége. Fotoszintézis és a légzés lényege. Az élettani folyamatok hatása a vérnyomásra, pulzusra, vércukorszintre. Hosszabb idő alatt bekövetkező változások (leszármazás, rokonság, evolúció).

Folyamat. A biológiai szabályozás lényege, mechanizmusai (pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet szabályozottsága). A szabályozott állandó állapot biológiai jelentősége.

6. Az ember megismerése és egészsége

Testkép, testalkat, mozgásképesség. Szervrendszerek. A főbb belső szervek elhelyezkedése. A testalkat változása a növekedés és fejlődés során. Testképzavarok. A mozgás aktív és passzív szervei. A mozgásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére és az immunrendszerre gyakorolt hatása, normál testsúly. Pulzusmérés, a mért pulzusértékek értelmezése. A mindennapi tevékenység hatékony elvégzéshez szükséges fizikai fittségi szint elérésének és megtartásának szerepe az egészséges létezés stabil megtartásában.

Mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya, a test napi energiaigénye. Bemelegítés. Levezetés. Sérülések. A vészesen mozgásszegény életmóddal leginkább összefüggésbe hozható betegségfajták (szív- és érrendszeri, mozgásszervi, pszichoszomatikus) és megelőzésük.

Önfenntartás. Minőségi és mennyiségi éhezés. A bőr funkciói, bőrbetegségek, bőrápolás, a bőr védelme. A táplálkozásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása, az elhízás következményei. Immunrendszer. Központi és környéki idegrendszer, ezek főbb részei. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályozásra.

Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Szaporodási szervrendszerek. Nemi jellegek, nemi hormonok. Menstruációs ciklus. Szexualitás. A szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok. Fogamzásgátlás. A méhen belüli fejlődés, születés, születés utáni életszakaszok.

Egészség. A leggyakoribb mikrobiális betegségek, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel elemek (rendszeres fizikai aktivitás, testedzés, táplálkozás, mozgás, higiénia, felelős szexualitás, lelki egészség, függőségek kerülése). Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. Betegjogok.

Öröklődés. Öröklött és tanult magatartásformák, a környezet szerepe.

Magatartás és lelki egészség. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi és testi adottságok. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Társas szükségletek, a családi és az egyéni (személyi) kapcsolatok jelentősége. A tanulás szerepe. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. Családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, probléma feloldás.

7. Környezet és fenntarthatóság

Globális környezeti rendszerek. A talaj termőképessége, védelme.

Környezeti tényezők. Az éghajlat hatása az épített környezetre (hőszigetelés). Az élőlényekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai.

Környezeti rendszerek állapota, védelme. fenntarthatóság. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő-, víz-, talajszennyezés). Az élőhelyek pusztulásának okai, következményei, a fenntartás lehetőségei (aktív természetvédelem). A tudatos fogyasztói szokások megalapozása. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében.

9-12. évfolyam

1. Tudomány, technika, kultúra

Tudománytörténet. Az élő szervezet mechanikai (keringés, légzés, mozgás), biokémiai (táplálkozás, emésztés, kiválasztás, sejtanyagcsere) és kibernetikai szemléletű (immun-, ideg- és hormonális rendszer) leírása. Tanulási folyamatok, társas kapcsolatok: a vonatkozó kísérletek és elméletek eredményei és korlátai. Genetika: a mendeli és a molekuláris genetika, valamint a populációgenetika szemléletmódja és kibontakozásuk fő lépései. Az evolúciós gondolat fejlődése. Az egészségre és betegségre vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok és gyógymódok.

Tudomány, technika, társadalom. A biológia és az orvostudomány hatása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra, a népesedésre.

2. Anyag, energia, információ

Anyag. Az élő és élettelen világ anyagi egysége. Példák a földi életközösségekben zajló anyagkörforgásra.

Kölcsönhatások, erők.A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik, és a biológiai funkcióik közti kapcsolat.Példák a gravitáció élőlényekre gyakorolt hatásaira. Az életfolyamatok és az elektromosság összefüggései.

Energia. Energiaszerzés és -konzerválás lehetséges változatai. A fotoszintézis és a biológiai oxidáció alapegyenlete, lényege, példák erjedési folyamatokra. Alapanyagcsere. Nyílt és zárt rendszerek, önként végbemenő folyamatok iránya, rendezettség és rendezetlenség. Elektromágneses sugárzások biológiai hatásai.

Információ. A genetikai információ tárolása, megváltozása (mutáció, rekombináció, ivaros folyamatok), kifejeződése (géntermék, szabályozás), átadása (génátvitel), mesterséges megváltoztatása (génmódosítás). Az öröklődés alapvető szabályai. A bioetika, biotechnológia, géntechnológia szerepe, jelentősége. Mutációkeltő (mutagén) hatások, sugáregészségügyi alapismeretek. Genetikai tanácsadás. A gén és a környezet, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatása. A genomika és a bionika jelentősége. Az emberi és az állati kommunikációhasonlóságai és különbségei.

3. Rendszerek

Tér és idő. A biológiai szerveződési szintek jellemző méretei, időbeli változásai, ciklusai. Az életközösségek függőleges és vízszintes elrendeződésének okai. Biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok.

Rendszer, a rendszer és környezete. A sejt, a szervezet, az ökoszisztéma, a bioszféra mint rendszer. Példa az anyag-, energia- és információforgalom összefüggésére.

Szerveződési szintek, hálózatok. Egyed alatti és feletti szerveződési szintek. A hálózatok tulajdonságai (egymásba épültség), példák hálózatokra. Minőségileg új tulajdonságok megjelenése (az emergencia jelensége).

Természeti, technikai és épített rendszerek a környezetünkben. Természetes vagy természet közeli életközösség helyszíni vizsgálatainak eredményei. A települési (épített) környezetben végzett ökológiai vizsgálatok eredményei.

4. Felépítés és a működés kapcsolata

Az anyagok kémiai felépítése, tulajdonságaik, szerepük. A biogén elemek, a víz, a makromolekulák élettani szerepe (hiánybetegségek, kiegyensúlyozott táplálkozás). A DNS információhordozó és információátadó szerepe. Az enzimműködés lényege. A radioaktivitás kutatási és gyógyászati alkalmazása.

Az élőlények felépítése és működése. Életkritériumok. A testfelépítés és az életműködések evolúciós kapcsolata (testszimmetria, vízi, szárazföldi és repülő életmódhoz való alkalmazkodás). A sejt működése, sejttípusok. A mikrobák és a gombák felépítése, jelentősége (egészségügyi, ipari, mezőgazdasági). A fő (növényi és állati) szövettípusok, a felépítés és a funkció kapcsolata. A nagy növényi rendszertani csoportok jellemzése megvizsgált, megfigyelt testfelépítésük alapján. A növényi testfelépítés, az életműködések és a szaporodás módja és kapcsolata az élőhellyel, életmóddal. Az állatok testfelépítése és az élőhely, életmód kapcsolata. A nagy állati rendszertani csoportok jellemzése megvizsgált, megfigyelt testfelépítésük alapján. Önszabályozás. Öröklött és tanult viselkedésformák.

Életközösségek. Szerveződési szintek, táplálkozási hálózatok. Populációs kölcsönhatások. Biológiai indikáció. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség, a védelem. Táplálkozási (produkció, biomassza) piramis, hálózat. Globális ciklusok, anyag- és energiaforgalom (szén, oxigén, nitrogén).

Föld. Tektonikai mozgások következményei, mágneses tér, folyékony víz, napfény, kémiai elemek választéka és hozzáférhetősége.

Nap, Naprendszer. Hatásuk a földi életre (Hold, meteoritok).

5. Állandóság és változás

A rendszerek állapota. A leírásukra szolgáló fogalmak (homeosztázis, egészség, eloszlás, gyakoriság, mintázat) és módszerek (terepi mérőeszközök, gyorstesztek, mintavételi eljárások, monitorozás).

Változás. Fizikai-kémiai folyamatok biológiai funkciói, illetve e funkciókat befolyásoló hatások (oldatok fagyáspont csökkenése, hőmérsékletváltozások, enzimműködés, mérgek és gyógyszerek hatása). Az oxidáció (biológiai oxidáció) és redukció (fotoszintézis) kapcsolata. Néhány fontos sav-bázis reakció biológiai-környezetvédelmi szerepe (a vér kémhatása, savas esők, gyomornedv). Dinamikus egyensúly és állandó állapot. A szabályozás általános elvei és ezek megvalósulásai (sejt-, egyed-, populációs és bioszféra szinten). Egyirányú, visszafordítható, ciklikus, véletlenszerű és kaotikus változások típusai. Biológiai ritmusok.

Folyamat, a rendszerek történetisége. Az egyedfejlődés egyirányúságának összefüggése a differenciálódással. A sejtek állapotának megőrzése, visszafordíthatósága vagy szabályozatlanná válása (őssejtek, regeneráció, rákos góc).A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelvei (morfológiai hasonlóság, géntérképek). Az evolúció darwini leírása, modelljei, a legfontosabb érvek, nyitott és vitatott kérdések. Fajok kihalása és megjelenése. Az ember tájátalakító tevékenységének néhány tartós vagy visszafordíthatatlan következménye. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében.

6. Az ember megismerése és egészsége.

Testkép, testalkat, mozgásképesség. Az emberi test síkjai. A szervezet szervrendszerekre való felosztása, a szervek megnevezése, funkcióik és kapcsolataik, elhelyezkedésük, belső testkép. A testképre ható szociokulturális hatások. Testképzavarok. A végtagok és függesztő elemeik, a törzs csontjai, a fontosabb izmok. A csontok kapcsolódási módjai. Testedzés, a bemelegítés és a levezetés biológia alapjai, fontossága, a pulzusmérés gyakorlati haszna. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. A rendszeres testmozgás, a testi-lelki egészség, és a hatékony  szellemi munkavégzés összefüggései. A mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya.

Önfenntartás. Őssejt. Az emberi szövetek főbb típusai. Bőrápolás, a bőr védelme. Tudatos táplálkozás, minőségi és mennyiségi éhezés. A légzés szerepe, hangadás. Vérkeringés, testfolyadékok. Vérkép, vércsoportok, véradás. Az immunrendszer működése és zavarainak kockázati tényezői. A negatív visszacsatolás elve, szabályozókörök. Az idegsejt, a központi és környéki idegrendszer alapvető részei. Az érzékszervek alapvető felépítése és működése, a megváltozott működés lehetséges korrigálásának alapjai. Az idegi, a hormonális és az immunrendszer összehangolt működése. A környezeti- és a lelkiállapot, valamint az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közötti összefüggés.

Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. A nemi szervek felépítése, működése. A szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok. Családtervezés. Fogamzásgátlás. Méhen belüli fejlődés. Szülés. A korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége, az apa, a kortárs csoport (közösség), a párkapcsolat és a közösséget segítő aktivitás szerepe a személyiség fejlődésében.

Az emberi öröklődés. Családfaelemzések: egygénes és sokgénes öröklődés, testi és ivari kromoszómákhoz kapcsolt jellegek, domináns-recesszív jellegek. A szülői életkor és a kromoszóma-rendellenességek kapcsolata. Mutagén hatások. Genetikai tanácsadás.

Magatartás és lelki egészség. Az evolúciós pszichológia alapelvei. A tanulás értelmezései, funkciói. A tanulás általános biológiai és sajátosan emberi formái (játék, utánzás, belátás), a gondolati sémák hatékonysága és veszélyei (tárgyak, típusok felismerése, előítéletek, manipulálhatóság, reklámok hatása). A motiváció szerepe. Az emlékezés hatékonyságát befolyásoló tényezők. Az érzelmek biológiai funkciói (adaptív válasz, kommunikáció). A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai (szív- és érrendszeri betegségek, ráktípusok, pszichoszomatikus betegségek), a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák elfogadása (morál) és ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása (szégyen, szánalom, büszkeség stb.), a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A személyes felelősség, a szülő, a család, a környezet felelőssége a függőségek megelőzésében.

Egészség. Az egészség (egészséges létezés) fogalma. A nemi élettel, az élet kezdetével és végével, a kezelések elutasításával vagy vállalásával kapcsolatos személyes felelősség biológiai háttere. Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés. A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, valamint önvizsgálatok megelőzésben játszott szerepének jelentősége. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányai. Gyakori vizsgálati módszerek. Háziorvosi és szakorvosi ellátás, szűrővizsgálatok rendszere. A tápcsatorna, a légző-rendszer, a keringési rendszer, a mozgásszervi és a pszichoszomatikus megbetegedések. Kockázati tényezők (vészesen mozgásszegény életvitel, dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás), a megelőzés lehetőségei. Az egészséges létezés stabil megtartását támogató életviteli elemek ismerete (egészséges táplálékok és táplálkozás, rendszeres élettanilag hatékony optimális idejű és intenzitású mozgás/testedzés, higiénia, felelős szexualitás, lelki egészség, függőségek kerülése). Daganatos megbetegedések kockázati tényezői. Sugáregészségügyi alapismeretek. Alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek. Az alternatív gyógymódok lehetőségei és kockázatai. Betegjogok. Az élet kezdete és vége.

7. Környezet és fenntarthatóság.

A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság. Az emberi tevékenység környezeti hatásai (ökológiai lábnyom). Ember és természet kölcsönhatásának elemzése néhány tartósan fennmaradó, ill. önpusztító emberi civilizáció példáján. A környezeti kárt csökkentő módszerek, lehetőségek (tiltás, határértékek, szelektív adózás, megállapodások). A természetvédelem főbb lehetőségei, a biodiverzitás fenntartása. Az energiaátalakítás formáinak környezeti és társadalmi hatásai (atomenergia, fosszilis energiahordozók, napenergia, megújuló energiaforrások, biomassza felhasználása). A vegyszerhasználat kockázatai, az elővigyázatosság elve. A környezeti problémák helyi, regionális és globális összefüggései. Természeti értékeink védelme, a nemzeti parkok fenntartásának elvei.

A Föld szépsége, egyedisége. A Gaia elmélet. A Föld és a földi élet egyedisége mellett és ellen szóló érvek.

Életvitel és gyakorlat

Alapelvek, célok

Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi egészséges életvezetéshez szükséges gyakorlati és „feladat centrikus” elméleti tudás megszerzésére nyújt lehetőséget. Tartalmai szerepet vállal a családi életre nevelésben, a harmonikus/kiegyensúlyozott testi-lelki-szellemi egészség, továbbá a természettudományi és technikai kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában.

A műveltségterület célja az emberi alkotások megismertetésével, a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának növelése. Ezen belül cél az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátítása, az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása. A munkaműveletekhez kötődve a műveltségterület tartalmai fejlesztően hatnak a manuális készségek fejlődésére és az érzékelésre. A műveltségi tartalmak további célja a civilizáció tárgyi környezetének feltárása révén a felelős, környezettudatos beállítottság kialakítása, a fenntarthatóság megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.

Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület is részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben: olyan cselekvési, tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve, amelyek révén a tanulók testi-lelki-szellemi egészsége kiteljesedhet, az egészség- és környezettudatos életvitel iránt elkötelezett fiatalok nevelése megerősödhet. A terület magában foglalja a családi életre való felkészülést, érintve a tudatos párválasztás, gyermekvállalás, gyermeknevelés témáját, a család életének és tevékenységének szervezését, a családon belüli mindennapi teendők ellátását, a konfliktuskezelést, illetve- megelőzést. A tanulók testi-lelki egészségét támogató életviteli szokások, és a mindennapokban hasznos ismeretek, tevékenységek körének bővítése: fizikai fittség-szint mérés és minősítés, a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egyénre szabott edzésterv készítés, a balesetmentes közlekedési ismeretek megalapozásával, a betegségek megelőzéséhez kapcsolódó tartalmak elsajátításával, a családi és közösségi kapcsolatainak tudatosításával, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alakíthatjuk ki.

A műveltségterületben rejlő fejlesztő hatás a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesül, ha a terület a fenti célok mellett a különböző tevékenységekhez kötődve fejleszti az észlelést, érzékelést, gondolkodást, cselekvést. Az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódva az eszközök szakszerű használata, a tárgyi, épített környezet megismerése fejleszti a tanulók személyiségét. Cél, hogy a tanulók a megszerzett ismereteken keresztül rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, fogásaival. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület hatást gyakorol a diákok problémakezelő képességére és kreativitására.

A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a tanulók pályaorientációját alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése a diákot segíti, hogy rátaláljon szakmai identitására, helyére a világban. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése motiválja a tanuló tudatos pályaválasztását.

Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület alapvetően a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét probléma­helyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.

Fejlesztési feladatok

1.    Az emberi tevékenységek környezete 2.    Pályaorientáció és a munka világa3.    Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés3.1. A probléma, az igény, a szükséglet felismerése, a feladat megfogalmazása3.2. A tevékenység információforrásainak használata3.3. Tervezés3.4. A kivitelezés3.5. Ellenőrzés, értékelés4.    Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök4.1 Rend, szabály, időbeosztás4.2 Egészség-, környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság

A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.

1. Az emberi tevékenységek környezete

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Az emberi tevékenység szerepe a természeti, tárgyi és társas környezet alakításában.	Az emberi tevékenységek természeti, tárgyi, illetve társas környezeti feltételeinek és hatásainak azonosítása a mindennapi életből vett példákon keresztül.	Az emberi tevékenységek természetes, mesterséges; társas és társadalmi környezeti feltételeinek hatásainak felismerése, a személyes tevékenységek nem várt hatásainak kezelési ismeretei.	A tevékenységek, eljárások, technológiák és a természetes környezet, mint komplex rendszer; átfogó összefüggések, törvényszerűségek a hierarchikus viszonyok vizsgálata, megértése.
Az érdeklődés felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a közvetlen környezet egészére.Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.A környezet elemeinek vizsgálatát, jellemzőinek megismerését célzó egyéni érdeklődés fejlesztése, tapasztalatokkal való összekapcsolása.
A személyes felelősség belátása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában.Célzott tapasztalatszerzés a környezetről, a tapasztalatok célszerű rögzítése.
Az emberi tevékenység személyi, környezeti feltételei.	A személyes cselekvési lehetőségek, korlátok és szerepek felismerése a közvetlen környezet célzott alakítása során.	A környezet cselekvéseket meghatározó hatásának belátása, és elfogadása, a személyes szerepek megtalálása, kipróbálása, kötelezettségek feltárása.	A fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában.
Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz a tevékenységek során.Együttműködés a társakkal, alkalmazkodás egymáshoz, a társak segítése a közös és csoportos tevékenységekben.		A csoport irányításának, együttműködési szabályainak megfelelő, összehangolt tevékenység, a konfliktusok megoldási lehetőségei, a társak segítése.	Feladatvállalás, a helyzetnek megfelelő aktivitás, tudatosan kialakított együttműködés, kompromisszumkészség és felelősség a közös munkában.

2. Pályaorientáció és a munka világa

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
A személyes életből vett tevékenységek, feladatok azonosítása, célok, eszközök, módszerek. A társas környezetben élők tevékenységei, feladatai, munkája, munkahelyük jellemzői.			A személyes pályatervnek, elképzeléseknek, szükségleteknek megfelelő információszerzés.
Egyszerű munkatevékenységek szakmák megismerése játékos tevékenységek révén.	A különböző szakmák, munkák, munkahelyzetek modellezése, a különböző foglalkoztatási, munkán alapuló megélhetési formák elemzése, társadalmi szerepének megismerése.A pályalehetőségek mérlegelése és reális továbbtanulási lehetőségek.
	A környezetben megismerhető munkatevékenységek, szakmák jellemzőinek, kapcsolódásaiknak, az együttműködésüknek, a munkát végző személyek szerepének elemzése.Saját törekvések, személyes vélemény megfogalmazása az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.	A saját életpálya-lehetőségek megítélése az eltérő környezeti, társadalmi és egyéni adottságok és szükségletek alapján.A megélhetést biztosító munkára való alkalmasság, képesség nélkülözhetetlen összetevői (a szaktudás, a tanulás, a munkakultúrát alkotó személyiségjegyek), tudatosítása.	A saját törekvések, karriercélok megfogalmazása, értékelése, a munka, a hivatás, a magánélet egyensúlya.Az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség, a munkakultúra fontossága, az életben boldogulást szolgáló személyiségjegyek.A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség, a munka társadalmi hasznossága, megbecsültsége és a jövedelem együttes mérlegelése.

3.Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés

3.1. A probléma, az igény, a szükséglet felismerése, a feladat megfogalmazása

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
A személyes életből vett problémák, szükségletek, igények felismerése.	Az igényeknek, szükségleteknek a gazdasági és a technikai fejlődésben, a természetre gyakorolt hatásban betöltött szerepének értelmezése. Problémahelyzet megfogalmazása: szükségletek, igények elemzése, a szükségletek és a lehetőségek különbözőségének meghatározása. A lehetséges megoldásoknak, ezek hasznának, illetve a megoldás hiányában a következmények mérlegelése, értékelése.		A személyes és a környezetre vonatkozó igények, szükségletek, problémák, foglalkozások, a szakmák, a technológiák, a termelő, szolgáltató tevékenységek kapcsolódásainak átlátása, megértése, elemzése.

3.2. A tevékenység információforrásainak használata

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott, és elektronikus forrásokban.		A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése.	A tevékenység elvégzéséhez, a feladatok megoldásához szükséges információk önálló felkutatása, kiválasztása adott forrásokból.
A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó problémák megoldásához szükséges kérdések megfogalmazása, a szerzett információk értékelése.
A tevékenységhez szükséges, illetve a kérdésre válaszként kapott elemi adatok, egyszerű információk felhasználása.	A probléma megoldásához, a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a feltételekre, hatásokra is kiterjedő átfogó kérdések megfogalmazása.A tevékenységhez szükséges adatok, információk rögzítése és célszerű felhasználása.	A tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás.A kapott, illetve a tapasztalatok útján szerzett információk rögzítése különböző formákban.	A források körének, az információszerzés eseti folyamatának lehetőségek szerinti meghatározása, a saját információszerzési, kezelési gyakorlat önálló alakítása, az információk célszerű és hatékony felhasználása.

3.3. Tervezés

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
A cél, probléma, várt eredmény és megoldás alapján az adott produktum jellemzőinek, illetve cselekvéssor részleteinek és összetevőinek előzetes modellezése.A tervezés szerepe, jelentősége, kockázatai, veszélyek, akadályok felismerése, a tervező felelőssége.Az igénynek, és a rendeltetésnek megfelelő idő, anyag, eljárás kiválasztása.Reális elképzelések, fikciók elemzése, értékelése a cél és a megvalósíthatóság szempontjából.A kreativitás fejlesztése, a kreativitás, a problémamegoldó tervezés öröme.A megoldásokhoz szükséges saját készségek, tudás, munkakapacitás számbavétele, kisebb munkacsoport együttműködésének, közös tevékenységének megtervezése.
Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a szükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.		Adott produktumhoz folyamatterv készítése az igény, a rendeltetés, valamint a végrehajtási eljárás a választott anyagnak, a szerkezetnek, eszközöknek, módszereknek figyelembevételével.	Az igénynek, a rendeltetésnek, a technológiai lehetőségeknek megfelelő produktum tervezése. A teljesítés jellemzőinek, meghatározása. A technológiai elemek és a ráfordítások meghatározása, összerendezése.

3.4. A kivitelezés

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Szervezés, időbeosztás, térhasználat, rend
Egyes szakmákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenységek kipróbálása, megismerése játékhelyzetekben.A tevékenységhez használt olvasott, hallott szöveges és képi minta követéséből származó egyszerű utasítások, tervek megértése, ábrázolása, gyakorlása.		Egyszerű egyéni és kollektív tevékenységek műveleti sorrendjének, időbeosztásának és térbeli rendjének meghatározása az adott algoritmus és eljárások keretei között.	Összetett tevékenységek, menet közbeni, a kereteknek megfelelő alakítása, szervezése, a feltételek, az erőforrások összerendezése. A gátló tényezők felismerése, elhárítása.
Az előírt műveleti sorrend, időbeosztás és térbeli rend megtartása.A tevékenységhez, kivitelezéshez, valamint az elkészítéséhez szükséges különféle formában rendelkezésre álló terv, leírás, képi, tapasztalati információ megértése, használata, megvalósítása.
A tevékenység biztonsága
A munkában, a környezetben, a sportban, a közlekedésben, a tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonsági kockázatok felismerése és elhárítása, a megelőzés módjai, eszközei, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete, gyakorlása.
Gyermekbalesetek megbeszélése, az okok beazonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismertetése, gyakorlása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos biztonságérzet kialakítása.Katasztrófavédelmi alapismeretek elsajátítása.		Balesetek, káresetek elemzéséből, egészségkárosító hatásokról és más veszélyekről tanult ismeretekből származó következtetések érvényesítése. A megelőzés módjai, eszközei, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. Elképzelt, modellezett tevékenységekkel kapcsolatos reális veszélyérzet, a biztonságos tevékenység feltételeinek előzetes megítélése.A saját és a környezetben lévők tevékenységével összefüggő egészségkárosító hatások azonosítása, elemzése.
A tevékenység produktivitása
Produktív tevékenységek, anyagalakítás, ételkészítés, tárgykészítés, -átalakítás, javítás, szerelés, építés, a környezeti elemek állapotának alakítása, növény- és állatgondozás, a társakra, önmagára irányuló feladatok elvégzése, ezek elemeinek, összetevőinek játékos, kipróbálása, gyakorlása.		Adott foglalkozáshoz, illetve munkakörhöz tartozó produktív feladatok elvégzése, illetve ezekről információszerzés megfigyelés útján.	Produktív tevékenységek projektmunka keretében tervezés, felkészülés után, az eredményességhez és biztonsághoz szükséges tevékenység közbeni tájékozódás mellett.
Eszközhasználat
A saját tevékenységekhez szükséges eszközök használatának megfigyelése, a használatra vonatkozó útmutatások értelmezése a biztonság figyelembe vételével.Az egyes tevékenységekhez szükséges eszközök használatának megfigyelése, alkalmazása.A tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználati jártasság, kézügyesség, mozgáskészség fejlesztése.
Az eszközök célzott, biztonságos használata. Kézügyesség, mozgás-koordináció, jó testtartás, megfelelő erőkifejtés.	Az egyes tevékenységi részletek, összetevők (pl. kézügyesség, munkabírás, elméleti tudás) szerepének felismerése a különböző szakmákban.A tevékenységhez használt kezelése bemutatás, kipróbálás, betanulás után.Az eszközök kiválasztása, a szerkezet, a működés, a használati szabályok megismerése, biztonságos, a gyakorlottságnak megfelelő óvatossággal való kezelése önállóan, illetve szükség szerinti tájékozódás, betanulás után.

3.5. Ellenőrzés, értékelés

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Véleményalkotás a saját és a társak tevékenységéről, reális értékítélet megfogalmazása.Az önellenőrzés, önértékelés szerepének belátása a munkavégzésben, tanulásban, a fizikai terhelhetőségben. Elvárások, normák megfogalmazása hétköznapi események esetében, saját tevékenységekre vonatkozóan.Közreműködés a közösségi normák kialakításában.A társak munkájának segítőkész, együttműködő értékelése, a másoktól kapott értékelés megértése.
Adott megvalósult tárgy, produktum, illetve tevékenység összevetése az előzetes elképzelésekkel, a megfelelés és az eltérések megítélése.		A vizsgálat, az ellenőrzés céljának, jellegének megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása, a terv szerinti elvárások érvényesítése.

4. Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök

4.1. Rend, szabály, időbeosztás

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam		9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam
Az iskolai környezet, a játék és a szabadidő tereinek rendje, tisztasága.Az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező. Az időráfordítás jelentősége.			Kitartó, fegyelmezett munka, a munkamaga­tartásban megnyilvánuló céltudatosság.
A kapott és választott feladatok elvállalása, az irányítás elfogadása, kitartó, fegyelmezett, kötelességtudó munkavégzés.		Elkötelezettség fejlesztése a feladatok, tevékenységek elvégzésében, feladatvállalás mások és a közösség érdekében is.
A tevékenységekre, az anyagfelhasználásra, az eszközhasználatra vonatkozó szabályok, utasítások és az indokok megértése.Együttműködés, segítőkészség, szolidaritás az egyéni segítségnyújtásban és a közös tevékenységek során, alkalmazkodás a társak tevékenységéhez.Részvétel a közösségi normák, szabályok kialakításában, érvényesítésében.			Részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.A tevékenységhez kapcsolódó szervezeti hierarchia belátása, elfogadása.

4.2 Egészség-, környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság

1–4. évfolyam	5–8. évfolyam			9–12. évfolyam
	5–6. évfolyam		7–8. évfolyam
Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása, törekvés a hatékony munkavégzésre. A feladat, a ráfordítások és az eredmény, a haszon együttes mérlegelése.A tevékenységekkel kapcsolatos takarékossági, hatékonysági lehetőségek felismerése. A mindennapi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság, önmérséklet.
A saját tanulási környezet leírása (pl. világítás, testtartás) a saját tárgyak, eszközök megóvása.		A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó mennyiségek becslése, mennyiségérzék.	A feladat, a ráfordítások és az eredmény, a haszon együttes mérlegelése, a megtakarítási lehetőségek felismerése, a hatékonyság, egészség- és környezettudatosság érvényesítése.		A hatékonyságnak, a ráfordítások és eredmények arányának, a megtérülésnek, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások komplex mérlegelése.

Testnevelés és sport

Alapelvek, célok

A testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Az iskolai testnevelés és sport eszközeivel megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak. A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, továbbá ennek révén minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására.

A testnevelés és sport műveltségterület kitüntetett területe a motoros tevékenységen keresztül a tanulóközpontú személyiségfejlesztés. Az esélyegyenlőséget biztosító elv annak figyelembe vétele, hogy a gyermekek egyéni testi, lelki és szociális állapota természetszerűen különbözik és eltérően fejlődik. A motoros tevékenység és a mozgástanulás folyamatának célja mozgásaiban is művelt egyén nevelése, aki olyan széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázissal rendelkezik, amelyet képes változó körülmények között alkalmazni és tudatosan, tervezetten használni, beépíteni a mindennapi életébe. A testnevelés és sport a motoros cselekvések során a problémamegoldó és kritikus gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztésében is jelentős szerepet vállal. Fejleszti a tanulók személyes készségeit, képességeit, így az önismeretet, az önkontrollt, a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia-tűrést. A testnevelés és sport fejleszti és gazdagítja a társas készségeket, az együttműködést, a közös célokért küzdést, így lehetővé teszi a közösségi sikerek együttes megélését. A műveltségterülethez tartozó képességek és készségek fejlesztése csakis a motoros tevékenység által megélt tapasztalatokon keresztül valósulhat meg.

Az egész magyar társadalom jövője szempontjából, a mozgásnak, testedzésnek jelentős szerep jut egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem-fertőző, az életvitellel erősen befolyásolható népbetegség (túlsúly, (elhízás) kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, pszichoszomatikus, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében.

E tekintetben, a mozgásképességben, mozgáskészségben, illetve a mozgatórendszerben mutatkozó hiányosságok leküzdésében hangsúlyos a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség (fizikai terhelhetőség) szervi megalapozása (keringés-légzés rendszer, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) valósulhat meg. Jelentős szerepet kap a motorikus cselekvésbiztonság, motoros tanulás, melynek folyamatában a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. A leírtak a tanulók egészséges létezésének stabil megtartásához szükséges fittségi és edzettségi szintjét úgy fejleszti, hogy önmaguk is képessé váljanak saját fittségi szintjüket mérni, értékelni, minősíteni, és saját fittségi szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő, vagy szinten-tartó hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani (elvégezni). A rendszeres testnevelés- és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést.

A fenti célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, igény az egészséges fizikailag jól terhelhető és esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás, a relaxáció, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítása és fenntartása iránt. A testnevelés- és sporttevékenységek, a fizikai állapot közös tanár–diák mérése, értékelése, minősítése, az elért teljesítmény értelmezése révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, illetve képesek megbecsülni a kitűzött cél elérését biztosító teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket.

A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetveélsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését, a hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást.

A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt céljai:

— Mozgáskészség fejlesztése, fizikai fittség/edzettségi szint mérése, értékelése, minősítése az elért fittségi kategória értelmezése, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob állóképesség és általános testi erő- erő-állóképesség) a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő tudatos, fokozatos fejlesztése, egyénre szabott edzésterv készítés.

— Motoros, (kondicionális és koordinációs) képességek tudatos fejlesztése, sportág speciális készségek kialakítása (sportági technika – taktika).

— Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, levezetés, helyes testtartás kialakítása és fenntartása, fittség mérés elsőrendű faktorai, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés, minősítés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek, az egészséges táplálkozás, egyéb az egészséges létezés stabil megtartását támogató módszerek, szokásrendszerek).

– Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel, sportágválasztás, a kiváló testi, biológiai- fiziológiai adottságokat öröklő versenyszerűen sportolni vágyó fiatalok feltérképezése (kiválasztása) és utánpótlás-nevelés elősegítése, élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitás iránti igény megteremtése.

— Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat; önbecsülés; önértékelés).

– Preventív jellegű egészségfejlesztő, egészségmegőrző szokások tudatos kialakítása, bővítése. (Optimális idejű és intenzitású élettanilag hatékony testedzés, mozgásigény felkeltése, mozgásszükséglet kielégítése, sportolási szokások kialakítása, a túledzés elkerülése, edzéscél szerinti pulzus zónák, egészségkárosító hatású motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel kialakításához szükséges értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások, problémák)

A motoros képességek fejlesztésekor a gyakorlatok helytelen technikai végrehajtása során felmerülő leggyakoribb egészségkárosító hatások, túledzés felismerése, a gyors „izomnövesztő” szerek szokások tudatos elkerülése.

Egyéb preventív jelegű egészségtudatos életviteli szokások népszerűsítése: autogén tréning, relaxáció, meditáció, jó alvás, helyes légzés, stb.

FEJLESZTÉSI FELADATOK

Motoros készségfejlesztés –mozgástanulás	Motoros (koordinációs és kondicionális) képességek tudatos fejlesztése: az edzettségi/fittségi szint motorikus próbarendszerrel történő mérése, értékelése, minősítése, az élért fittségi kategória értelmezése.
Játék	Versenyzés
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
—  Alapvető motorikus készségek és képesség fejlesztése, mozgástanulás—  Sportág-specifikus technikai, taktikai elemek egyénileg, párban és csoportban.— A kognitív, az affektív és a szociálisképességek fejlesztése motoros tanulással.Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos egyénre szabott fejlesztése, (a gyenge fizikuma miatt kiszűrt, egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása) a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges szintre.Az edzettségi/fittségi szint, megbízható műszerek nélküli mérése, minősítése.	–– Általános és sportág speciális motorikus képességfejlesztő, testgyakorlatok.–– A mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izomsorok/izomcsoportok erejének, erő-állóképességének fejlesztése, szinten tartása. — A motoros képességek fejlesztésének és szerepének tudatosítása.
Játék— Egyénileg, párban és csoportban végrehajtott játékos mozgásformák.— Sportági előkészítő mozgásos játékok.— Alkotó és kooperatív játékos feladatok.— A kognitív, affektív és szociális képességek fejlesztése játékkal.	Versenyzés— Egyénileg, párban és csoportbanvégrehajtott sportág-specifikus versenyek.— A versenyzés szerepe a kognitív, affektív és szociális képességekben.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés— Az egészséges létezés stabil megtartását támogató életviteli szokások elméleti és gyakorlati síkon történő népszerűsítése.(Helyes és tudatos légzés, megfelelő időtartamú a jó minőségű alvás,. ..stb.)— Fittségi-szint mérés tudatos elvégzéshez, az elért teljesítmény (tanár-diák közös) kiértékeléséhez, minősítése, értelmezéshez, szükséges alapvető humánbiológiai (élettani, egészségtani és edzéselméleti) ismeretek „feladat-centrikus” népszerűsítése.—Pulzus mérés a mért pulzusértékek értelmezése.— A leggyakoribb egészséget romboló életviteli szokások.— Életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló leggyakoribb egészséget javító életviteli (életmódi) szokások bemutatása, kipróbálása) és egyéni, társas és csoportos tevékenységek során.—     Preventív hatású és jellegű szabadidős sport- és egyéb tevékenységek.

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

1–4. évfolyam

A legfontosabb időszak a motorikus (koordinációs és az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális) képességek és készségek, fejlesztésében, és az egészségtudatos testnevelési/testedzési sportolási szokások kialakításában, a rendszeres sportmozgás megszerettetésében.

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra

Motoros képességfejlesztés: közös tanár-diák edzettség, fittség mérés, értékelés, minősítés

Fizikai fittség műszerek nélküli mérése, az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket területén mutatkozó estleges hiányosságok feltárása, mielőbbi tudatos felszámolása.

— Az (aerob állóképesség és általános testi erő, erő-állóképességet) fejlesztő, fizikai fittséget növelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

— Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

— A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó – a törzstartó izomzatát fejlesztő – sokoldalú gimnasztikai mozgásanyag.

—  Motoros tesztrendszer: a tanulók általános fizikai teherbíró képességének (aerob fittség és az általános test erő, erő-állóképesség) műszerek nélküli megbízható mérése, értékelése, és minősítése.

 Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— Hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák.

— A természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása és továbbfejlesztése:

– torna jellegű feladatmegoldásokban;

– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;

– sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladataiban;

– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;

– vízbiztonságot kialakító és úszó gyakorlatokban;

– gyermektáncokban.

Játék

— Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető játékok.

— Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.

— Alkotó, kreatív és kooperatív játékok.

— Sportjáték-előkészítő (kis) játékok.

— Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.

— Népi gyermekjátékok.

Versenyzés

— Egyszerűsített szabályokkal zajló sportági versenyek versenyhelyzetekben.

— Sor- és váltóversenyek.

— Egyszerűsített sportági versenyek.

–– Ki a legfittebb?

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

— Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív szokásjellegű motoros tevékenységformák.

— Fizikai fittség mérés, minősítés, a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása

— Relaxációs alapgyakorlatok.

— Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

— Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

–– Pulzusmérés

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés

Motoros képességfejlesztés: edzettségi/fittségi szint tudatos fejlesztése

Fizikai fittség motorikus próbarendszerrel történő mérése, értékelése, minősítése, a könnyű fizikai és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges ”kell” értékhez viszonyítása, az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket területén mutatkozó estleges hiányosságok feltárása, mielőbbi tudatos felszámolása.

— Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek rendszeres tanár-diák mérése, értékelése (az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett fejlődés/változás mértékének és irányának nyomon-követése), minősítése, értelmezése az elért teljesítmény önértékelése és önkontrollja. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt, az egészség/terhelhetőség szempontjából hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

— A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

— A rendszeres testedzés egészségmegőrző/egészségfejlesztő hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

— Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban (a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges szint) és az versenysport (élsport szintje).

— A motorikus képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

— Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

— Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

— Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

— Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

Játék

— Játékfeladatok az érzelmek és motiváció szabályozásáért.

— Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

— Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

— Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

— Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

— Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

–– Verseny a legfittebb cím elnyeréséért.

— Sportszerűség, példakép a sportban.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

—     Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek rendszeres mérése, (tanár-diák közös) kiértékelése (az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett fejlődés/változás mértékének és irányának nyomon-követése), minősítése, értelmezése az elért teljesítmény önértékelése és önkontrollja. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt az egészség szempontjából hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

—     Mikor mérjünk pulzust? A mért pulzusértékek értelmezése.

— Higiéniai alapismeretek, mint egészség-felelősségtudatos szokásrendszer.

— Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

— Egészség, sport, az egészséges létezés stabil megtartását támogató életviteli szokások, környezet-tudatosság.

— Biztonság, segítségnyújtás, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

–– Relaxációs alapismeretek, stressz kezelése, a feszültségek feloldása.

5–8. évfolyam

A jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épülhet a diák- és szabadidős

sport, illetve a tehetségesek és elhivatottak számára az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése, a választott sportághoz szükséges alap és sportág specifikus képességek tudatos fejlesztése.

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fizikai terhelhetőség tudatos fejlesztése

— Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek rendszeres tanár-diák mérése, értékelése, a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő kondicionális képességfejlesztés (az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett fejlődés/változás mértékének és irányának nyomon-követése), minősítése, értelmezése. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt az egészség szempontjából hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

— Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés a természetes mozgásokra építve

egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül, illetve különböző eszközök segítségével.

— Általános és konkrét sportági tevékenységre vonatkozó kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.

— A fizikai fittség megbízható motorikus próbarendszerrel történő mérése, értékelése, minősítése.

— Aerob és anaerob képességfejlesztés személyre szabottan, pulzusméréssel kiegészítve.

— Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés a természetes mozgásokkal (futás, ugrás, dobás) építve egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül, illetve különböző eszközök segítségével.

— Gimnasztika-sorok, gimnasztika kézi szerek használatával.

— Biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló sokoldalú tartásjavító torna.

— Izmok mobilizálása, nyújtása, erősítése, lazítása.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— Természetes és nem természetes mozgásformák alkalmazása.

— Egyénileg, párban és csoportban végezhető sportágak technikai, taktikai elemei.

— Sportág-specifikus technikai-, taktikai- és versenyelemek egyedül, párban, csoportban, csapatban:

– torna jellegű feladatmegoldásokban;

– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;

– sportjáték-előkészítő technikai-taktikai feladatmegoldásokban;

– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;

– úszáshoz köthető és vizes sportokban;

– alternatív környezetben űzhető sportokban;

– egyénileg, párban és csoportban végezhető sportágak technikai, taktikai elemeiben;

– kerékpározásban;

– tánctanulás során, táncokban.

Játék

— Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei.

—     Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok.

— Gyermekjátékok, népi játékok hagyományőrző mozgásos tevékenységek és a szabadidőben űzhető, élethosszig végezhető sportágak/ sporttevékenységek.

— Labdás gyakorlatok, testnevelési játékok labdával (kézzel, lábbal, egyszerű eszközökkel), sportjátékok előkészítése céljából.

— A tanult sportági technikai- taktikai elemek alkalmazása játékhelyzetben.

— Technikai elemek alkalmazása játékszituációban és versenyhelyzetben.

— A tanulói kreativitásra épülő motoros játékok.

Versenyzés

—     Verseny a legfittebb cím elnyeréséért.

— Egyénileg, párban és csapatban végrehajtható sportágak versenyei.

— Sportágak versenyszabályoknak, technikáknak és taktikáknak megfelelő gyakorlása

versenyhelyzetekben és versenyszabályoknak megfelelően.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

— Egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és

fejlesztő motoros tevékenységformák.

— Relaxációs és légző gyakorlatok.

–– A dohányzás, drog, mértéktelen alkoholfogyasztás egészség károsító hatásai.

––

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés

Motoros képességfejlesztés: edzettségi/fittségi szint tudatos fejlesztése

Fizikai fittség motorikus próbarendszerrel történő mérése, értékelése, minősítése, a könnyű fizikai és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges ”kell” értékhez viszonyítása, az egészség terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket területén mutatkozó estleges hiányosságok feltárása, mielőbbi tudatos felszámolása.

— Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek rendszeres tanár-diák mérése, értékelése (az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett fejlődés/változás mértékének és irányának nyomon-követése), minősítése, értelmezése az elért teljesítmény önértékelése és önkontrollja. A gyenge fizikuma miatt kiszűrt, az egészség/terhelhetőség szempontjából hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

— A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

— A rendszeres testedzés egészségmegőrző/egészségfejlesztő hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

— Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban (a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges szint) és az versenysport (élsport szintje).

— A motorikus képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

— Élettani (fiziológiai) optimális terhelés értelmezése és alkalmazása.

— Motoros képességfejlesztés és hatásrendszere az önismeretre, önkontrollra, önértékelésre.

— Motoros tesztek a fizikai fittségi szint megbízható mérésére, motoros képességek mérésének szerepe az edzettségre, motivációra és monotóniatűrésre.

— A preventív mozgásműveltség fejlesztése gyakorlati tevékenységekkel.

— Testtudat, saját test és eszközök szerepe a fittségben, edzettségben, ízületi mozgékonyságban.

–– Pulzus- és vérnyomásmérés.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— A térbeli, az energia-befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő, állóképesség) és a mozgás kapcsolatainak felismerése a természetes mozgásokban

és a sportági alaptechnikákban.

— Célorientált motoros tevékenység, gondolkodás és kreativitás a motoros tanulásban.

— Külső és belső információk és jelek felismerése, összehasonlítása és kiválasztása a mozgásképről.

— Mozgásspecifikus kommunikációs szabályok, formák, jelek és szervezőeljárások

szerepe az önreflexióban és önkontrollban.

— A különböző technikák és taktikák rendszerének megértése és alkalmazása.

Játék

— Testnevelési és sportjátékok szabályainak rendszere, szabálykövetés.

— Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere a döntéshozatallal, felelősséggel.

— Játékstratégiák, adaptív technika, taktika és konfliktuskezelés alkalmazásával.

— A sport- és olimpiatörténet alapjai, példakép-szerepek.

— Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok

— Táncok, népi játékok, hagyományőrző mozgásos tevékenységek, egyéni, páros és csoportos foglalkozásokban

— Személyes és társas folyamatok megismerése, sikerorientáltság és konfliktuskezelés a játékban.

Versenyzés

— Sportág-specifikus alapszabályok, szabályrendszerek és sportszerűség.

— Sportágak, versenyszámok és teljesítményrendszerek.

–– Ki a legfittebb?

–– Olimpia- és sportágtörténeti alapismeretek, hagyományőrzés és minta.

— Híres magyar és nemzetközi sportolók tapasztalatai – minta és példakép.

— Esélyegyenlőség, fair play, teljesítmény.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

— Életviteli alapelvek és szokásrendszerek az egészséges létezés stabil megtartásához.

–– A leggyakoribb szenvedélybetegségek és azok egészség károsító hatása.

— A primer prevenció szerepe az életvezetésben, baleset-megelőzésben.

— Fizikai fittségi szint kapcsolata a testi-lelki egészséggel, és a hatékony szellemi munkavégzéssel, egészséges táplálkozás, napi rutinok, az elhízás megelőzése.

— A helyes testtartás és a gerincvédelem kapcsolata a motoros képességekkel, az egészséggel.

— A mozgásműveltség és mozgáskultúra fejlesztése.

— A rendszeres testmozgás és a sport hatása a szervezetre, az agresszió levezetésére és az önkontrollra, az önuralom kialakítására.

— Biztonság és környezettudatosság.

— A relaxáció, alvás, szauna, tudatos légzés, meditáció.

–– Fogyókúra

–– Pulzus és vérnyomásmérés

9–12 évfolyam

A kimeneti szakaszra a tudatos rendszeres képzés, az öntevékeny rendszeres tudatos testedzés jellemző, az iskolai testnevelésben és sportban egyre hangsúlyosabb a rekreációt elősegítő szabadidős fizikai tevékenység, a tehetségek számára pedig az élsportolói pályára való felkészülés és érvényesülés.

1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség mérés, minősítés

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény tanár-diák mérése, értékelése, minősítése az elért teljesítmény értelmezése, tudatos egyénre szabott edzéstervezés módja.

— Egyénileg, párban és csoportban, eszközzel és eszköz nélkül végzett minőségelvű

motoros tevékenység.

— Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és

koordinációs képességfejlesztés.

— Általános és sportág-specifikus bemelegítő mozgásanyag tervezése és feladatmegoldásai.

— Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés és tervezés egyénileg, párban,

csoportban különböző eszközök segítségével és eszközök nélkül.

— Motoros tesztek: az általános fizikai teherbíró-képesség, és néhány sportág speciális koordinációs és kondicionális képesség műszerek nélküli mérésére.

— Biomechanikailag helyes testtartást segítő izomcsoportok/izomsorok tudatos fejlesztése.

—     Testépítés – minden izomcsoport sokoldalú, harmonikus és fokozatos fejlesztése módszeresen.

—     Az optimális testösszetétel, a szervezet élettanilag hatékony működése érdekében.

—     A gerinc és ízületvédelem szabályait.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— Általános és sportág speciális motorikus képességek fejlesztése természetes mozgások alkalmazásával.

— Egyénileg, párban vagy csoportban végzett sportágak technikai és taktikai elemei,

magas cselekvési biztonsággal.

— A tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek és készségek fejlesztése,

új mozgásanyag elsajátításával.

— Tapasztalatszerzés a külföldi és hazai történelmi és modern sportjátékok technikai

és taktikai készletéről.

— Tánc, néptánc, művészeti előadás, történelmi táncok, társastánc, vetélkedők mozgásos feladatokkal.

Játék

— Játéktípusok, szabályok, stratégiák gyakorlati alkalmazása.

—Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei.

— Inklúzióra érzékenyítő játékok.

— Kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok.

— Preventív játékok és tevékenységek a vízben.

Versenyzés

— Verseny a legfittebb cím elnyeréséért.

— Sportági versenyhelyzetek gyakorlása.

— Versenytapasztalatok a diáksport, az élsport vagy a szabadidősport területén.

— Csúcsteljesítmény a diákversenyeken vagy egyéb versenyrendszerekben.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

— Módszerek és szokásrendszerek az egészséges létezés stabil megtartásához. A szenvedélybetegségek egészség romboló hatása.

— A primer prevenció szerepe az életvezetésben, baleset-megelőzésben.

— Fizikai fittségi szint kapcsolata a testi-lelki egészséggel, a hatékony szellemi munkavégzéssel, egészséges táplálkozás, napi rutinok, az elhízás megelőzése.

— Egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és

fejlesztő motoros tevékenységformák.

— Egészséges mozgásgazdag életmód kialakítása.

— Életvezetés: rendszeres fizikai aktivitás és hatásrendszerének tudatosítása.

— Terhelés alakítása és kontrollja.

— Optimális testtömeg, ideális testsúly és fittségi paraméterek elérése, megtartása

— Stresszoldó, egyszerű meditációs és relaxációs gyakorlatok, autogéntréning.

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség mérés, minősítés, optimális terhelés összetevők

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény tanár-diák mérése, értékelése, minősítése az elért teljesítmény értelmezése, önálló egyénre szabott edzésterv készítés a fittségi szint megtartásához, fejlesztéséhez.

— A pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő élettanilag (fiziológiai) optimális terhelés értelmezése és alkalmazása.

— Motoros képességfejlesztés és hatásrendszere az önismeretre, önkontrollra, önértékelésre.

— Motoros tesztek a fizikai fittségi szint megbízható mérésére, motoros képességek mérésének szerepe az edzettségre, motivációra és monotóniatűrésre.

— A preventív mozgásműveltség fejlesztése gyakorlati tevékenységekkel.

— Testtudat, saját test és eszközök szerepe a fittségben, edzettségben, ízületi mozgékonyságban.

Motoros képességfejlesztés: terhelés, edzettség, fittség

— A fittség és edzettség kritériumai, élettani, egészségtani, edzéselméleti jellemzői és alkalmazása, önértékelés.

— A terhelés élettani és pszichés értelmezése.

—Edzettség mérés és az edzésterv hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon követéséhez szükséges ismeretek, és hatásuk a fejlődésre.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

— A térbeli, az energia-befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő,

állóképesség) és a kapcsolatok felismerése a természetes mozgásokban és a sportági

technikákban, taktikákban és stratégiákban.

— Sportági mozgásanyag technikai és taktikai repertoár ismerete, alkalmazási területei,

értékelése a hatékonyság jegyében.

— Új sportági ismeretek és rendszerek európai és más országokból.

— Tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák képességszintnek megfelelő

alkalmazása az önreflexió és az önkifejezés érdekében.

— Az egészség-és testkulturális tanulmányok, a testnevelés és a sport tananyagainak tematikus

rendszere.

— Társtanítás, tutorálás mozgásos programokban és gyakorlatokban.

Játék

— Testnevelési és sportjátékok szabályrendszere és kritikai értelmezése közösség-,

illetve csapatépítő funkcióval.

— Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere, szabálytudat és alkalmazás

Játékstratégiák, adaptív technika és taktika alkalmazásával, értékelésével.

— Személyes és társas folyamatok a megismerésben, értékelésben, asszertivitásban és

sikerorientáltságban.

Versenyzés

— Sportágak szabályrendszere, alkalmazási képessége.

— Sportversenyek szervezése és korosztályi rendszerek.

— Sportszerűség, sikerorientáltság és kudarctűrő képesség a sportban és azon kívül.

— Sportágak, versenyszámok rendszerei, alkalmazási területei az önmegvalósításban.

— Olimpia- és sportágtörténeti ismeretek, rendszerek alkalmazása, a teljesítmény elismerése.

— A magyar és nemzetközi sport sikerei, értékelési rendszerei.

Prevenció: egészséges életvezetés, egészségfejlesztés, egészséges létezés stabil megtartását támogató módszerek.

— A mozgásműveltség, mozgáskultúra és egészségkultúra elméleti háttere, történetisége és fejlődési lehetőségei.

— Primer prevenció és tudatos egészségmegőrző/egészségfejlesztő életvezetés kapcsolatrendszere: szokásrendszer, egészségfejlesztés az oktatás és az egészségügy területén.

–– A rendszeres testmozgás és egészségtudatosság kapcsolatrendszerei: szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, elhízás, magas vérnyomás, pszichoszomatikus megbetegedések, tartási rendellenességek, teljesítménynövelő szerek hatása.

— A rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása a szervezetre, a helyes testtartásra.

— Biztonság, baleset-megelőzés és környezettudatosság.

— Érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése és levezetése a motoros tevékenységek révén; relaxáció.

— Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel alakításában és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

–– Az elhízás és egészségkárosító hatása. Fogyókúrákról.