Levelek Balog Zoltán EMMI miniszternek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán
Miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Nagy öröm számunkra, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériuma fő céljának tekinti, az emberi erőforrás megújítását: a testileg, szellemileg, lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelését. Külön öröm számunkra, hogy az oktatásfejlesztés stratégiában a minőségi oktatást helyezik előtérbe.

Ahhoz, hogy minőségi oktatással testileg, szellemileg, lelkileg jól terhelhető fiatalokat nevelhessünk az oktatásfejlesztés stratégiában

– Az ember és a természet, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport – ÖSSZHANGOT kell TEREMTeni Az egyes műveltségi területeken elvégzendő feladatok pontos megjelölésével.

A NAT véleményezése során a Jogalkotóknak megküldött észrevételeinkkel, javaslatainkkal

a hiányosság konkrét pótlására próbáltuk felhívni a figyelmüket. (Nem sikerült!)

Ezért fordulok Önhöz.

Ha az oktatásfejlesztés stratégiájukban hasznosítani tudják javaslatainkat, észrevételeinket, akkor eddigi törekvéseink értelmet nyernek.

Észrevételeinket, javaslatainkat: Az ember és a természet, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport Műveltség területekhez, sárgával megjelölt formában tettük meg az alább felsorolt civilszervezetek támogatásával.

Egészség- és Családvédő Országos Szövetség

Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság

Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület,

Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselkedésbiológia Szakosztálya

Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete

Pápai Pariz Egészségnevelési Országos Egyesület

Tisztelettel: dr. F. Mérey Ildikó, testnevelő tanár, főiskolai docens

a 2001-2004 között országos szinten működő iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram szakmai vezetője, és kidolgozója, az Egészség és Családvédő Országos Szövetség, alelnöke

Elérhetőség: mobil: 06-20802-0667

Eddigi tevékenységünkről bővebb tájékoztatás található: www.hungarofit.hu honlapon

„A nép egészsége legyen a legfőbb törvény.” (Cicero)

„Csak egészség legyen!” (Balog Zoltán)

„A sportágazat kiemelt stratégiai terület.” „Sporttal meg kell gyógyítani, a magyar nemzetet.”

(Kövér László: 2011. május 3. Parlamenti Nyílt Nap a magyar sport szervezeti rendszerének korszerűsítésére.”

”Minden jó szándékú kezdeményezést befogadunk, amely az országnak hasznos”. (Hoffmann Rózsa)

Emberi Erőforrások Minisztériuma

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Balog Zoltán

Emberi Erőforrások Minisztere

Tisztelt Miniszter Úr!

A 2012/13-as tanévtől a testnevelési órák száma növekszik, de a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos, élettanilag hatékony fejlesztése elmarad!

Az ország vezetői stratégiai ágazatként, nemzeti feladatnak tekintik fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának (általános fizikai teherbíró-képességének) tudatos javítását „Nagy szükség van egészséges, erős ifjúságra, az ország jövője múlik rajta!”

A Nemzeti Köznevelési Törvény egyik fő célja: testileg, szellemileg, és lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése.

Fiataljaink fizikai állapotának, szellemi munkavégző-képességének (tanulás) tudatos javítása, és kiegyensúlyozott lelki életének megteremtése, a minőségi oktatás előtérbe helyezésével csak az iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül az iskolaorvosokkal együttműködve valósítható meg.

Fiataljaink test-lelki és szellemi fejlesztésnek/fejlődésének hatékonyságáról a „be- és kimenet” megbízható, objektív számszerűen is kifejezhető országosan egységes mérése, értékelése ad választ.

Az oktatási tárca mellett működő „szakértők” (pl. dr. Bognár József, dr. Somhegyi Annamária és az általuk befolyásolt „szakértői bizottság) a Jogalkotók felé sajnos olyan szakanyagot tett le, (készített el lásd: NAT, Kerettanterv, Helyi-tanterv és a 2012/13-as Tanévrendje) melyekkel jogilag nem biztosítható a kormány által kitűzött és támogatott célok elérése, az ezzel járó feladatok országosan egységes szemléletben történő szakmailag összehangolt elvégzése.

A kormány törekvéseit, a nemzet érdekét és a szakma védelmét szem előtt tartva, közel 20 év alatt megszerzett szakmai tapasztalataink alapján, tényekkel bizonyítva hiába küldtük meg a Jogalkotónak (folyamatosan, mindig a megadott határidőn belül) a konkrét építőjellegű észrevételeinket, javaslatainkat, a végeredmény elfogadhatatlan, óriási visszalépést jelent:

– a tanulók fizikai állapotát évente már csak egyszer kell mérni,

– a mérésre bármilyen módszert alkalmazható, és

– a tanulók funkcionális állapotára (fizikai állapot szintjére) utaló adatsorokat az egészségügy számára (iskolaorvos/védőnő) nem kell átadni!

Az oktatási tárca mellett működő „szakértők”, tényleg nem tudják?, hogy az elmúlt 20 évben (az oktatási tárca elvi támogatása mellett) civil kezdeményezésre, milyen konkrét lépéseket tettünk meg az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásának élettanilag hatékony tudatos javítását célzó nemzeti mozgásprogram elindítása, és hatékony megvalósítása érdekében.

(Jogi-háttér: kezdeményezésünkre törvény írtra elő a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérését. Szakmai háttér: aktívan részt vettünk a nemzeti mérési módszer kiválasztásának folyamatában, az oktatási tárca által elrendelt un. „próbamérésekhez” kiadott és valamennyi oktatási intézményhez megküldött módszertani szakanyagok és a mért eredmények helyi és országos szintű egységes feldolgozást biztosító CD-k elkészíttetésében és a oktatási intézményekhez való eljuttatásban.)

Tisztelt Miniszter Úr!

Őszinte tisztelettel szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy az oktatás és az egészségügy területén számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal bizonyítható, hogy 2001-2004 között az oktatási tárca által elrendelt un. „próbamérések” során, szakmai vezetésemmel ez a program külön anyagi forrás nélkül országos szinten már működött, így együtt tudtuk értelmezni és elemezni a tanulók egészségi állapotát a fizikai fittség szintjük és tükrében (prímér prevenció).

A programot a tanulók fizikai állapotának évi két alkalommal – őszi és tavaszi időszakban – történő megbízható, objektív, országosan egységes mérésére építettük.

Megjegyzés: a tanulók évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő méréséhez szükséges jogi hátteret az oktatási tárca 1993-ban az általam képviselt civil szervezetek javaslatára hozta meg. A tanulók fizikai állapotát 2012 őszéig évente két alkalommal kellett mérni, a helyi tantervben megjelölt mérési módszerrel.

Miért kell az évi két mérés?

Az őszi mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához.

A tanév végén elért teljesítmény, az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett önmagához viszonyított fejlődést objektív mutatója.

Miért kell pontosan megjelölni az országos mérési módszert?

Nemzeti mérési módszerként olyan mérési módszert kell egységesíteni, amelyik a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelő, (egyszerű fizikai fittségi szintet mérő és minősítő) műszerek nélküli vizsgálatnak kell tekinteni, amelyet az egészség/terhelhetőség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok területén elért teljesítményt objektíven és megbízható mérésére fejlesztettek ki.

A program hatékonysága a heti tanórai testnevelési órák számától és az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer megbízhatóságán múlik!

Az országosan egységes mérési módszer kiválasztását az oktatási tárca 1997-ben elkezdte, az általa közzé tett mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésnek végeredménye országos szinten (az iskolák több mint 80 %-a a Mini Hungarofit, vagy a Hungarofit mérési módszert választotta) közismert.

A szakma által javasolt mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére kiadott és valamennyi oktatási intézményhez megküldött módszertani szakanyagokra, eddig mintegy 20 millió forintot fizetett ki az adófizetők pénzéből!

A szakma védelmét és a nemzet érdekét szem előtt tartva erkölcsi kötelességem, hogy utolsólehetőségként, valós tények alapján hívjam fel figyelmét arra, hogy fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának tudatos javítása csak az iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül valósítható meg hatékonyan, ezért az oktatási tárcának komolyan kell az ezzel járó feladatok országosan egységes elvégzését biztosító jogi háttér megteremtését és a program minél hatékonyabb megvalósításához szükséges alapvető feltételek biztosítását.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, adjon lehetőséget arra, hogy kb. 15-20 perces időtartamban személyes bemutassam a civil szervezet által 1997 óta gondozott – külön anyagi forrás nélkül országos szinten is azonnal elindítható – Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramunkat.

Az ügy fontosságára való tekintettel, várom mielőbbi kedvező válaszát.

Őszinte segíteni akarással és tisztelettel:

Dr. F. Mérey Ildikó,

a program gondozója, szakmai vezetője,

a Hungarofit mérési módszer kifejlesztője

Elérhetőségeim:

Tel: 361-40-13

Mobil: 06-20-802066

Budapest, 2012. november 11.

Mellékletek

sz. melléklet: Szakmai önéletrajz.
sz. melléklet: Publikációs jegyzék.
sz. melléklet: Szakmai kitüntetések, elismerések.
sz. melléklet: Az iskolaorvosokkal szoros együttműködéssel kifejlesztett és közel 20 éve gondozott – 2001-2004 között az oktatás és az egészség ügy területén is számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan (külön anyagi forrás nélkül) országos szinten jól működő – iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram bemutatása.

4. I. Helyzetelemzés

4. II. A program célja

4. III. Cél populáció

4. IV. Feladat – Módszer

4. V. Tárcák közötti kapcsolódási pontok

4. VI. A program egyéni és társadalmi szinten mérhető gyakorlati haszna

4. VII. A program hatékony megvalósításához szükséges alapvető feltételek

4. VIII. Várható eredmények.

5. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapot mérésének célja, gyakorlati haszna.

6. sz. melléklet: Törvények változása 1993-tól a tanulók fizikai állapotának méréséhez

7. sz. melléklet: Az oktatási tárca 1997 óta tartó törekvései az országosan egységes mérési

módszer kiválasztására. A tárca által elrendelt „próbamérések” (a mérési módszerek

gyakorlati életben történő megmérettetésének) végeredménye.

8. sz. melléklet: Hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert tudósok Szakértői véleménye a mérési módszer egységesítéséhez.

1. sz. melléklet: Szakmai önéletrajz

Testnevelő tanári diplomám 1970-ben kaptam meg a Magyar Testnevelési Főiskolán.

(Szakdolgozatom témája: “Kiválasztás a kézilabdázásban: a kapusok kiválasztása”.)

Kézilabda szakedzői diplomám 1976-ban kaptam meg, a Magyar Testnevelési Egyetemen. (Szakdolgozatom témája: “A sportban alkalmazott felmérések számítógépes kiértékelésének lehetősége és jelentősége”.)

1981-ben egyetemi doktori címet szereztem testnevelés tudományból.

Az értekezés címe: “Az életmód és a testalkat jelentősége főiskolai hallgatók élettani jellemzőiben és motoros teljesítményében.”

1962-től kisebb-nagyobb sérülések okozta megszakításokkal, kb. tíz évig NB/I-es kézilabda játékos voltam. Legjobb eredményeim: serdűlő, majd utánpótlás válogatott, magyar bajnok.

1973-1975-ig a VASAS Sportiskolában, a serdülőkorú fiúk kézilabdázók edzője voltam, főfoglalkozású edzőként.

1975-től testnevelő tanárként dolgozom a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, és jogutódjain (BMF) ill., Óbudai Egyetem. 1995-ben docensi kinevezést kaptam.

Szűkebb kutatási területem:

– különböző életkori és teljesítmény szakaszokban az egyén motorikus fejlettségi szintjének vizsgálata,

– tesztbattériák kifejlesztése az általános fizika teherbíró-képesség műszerek nélküli objektív, megbízható méréséhez, minősítéséhez,

– tesztbattériák kifejlesztése a sportág speciális motorikus képességek terültén elért teljesítmény objektív, megbízható méréséhez/minősítéséhez.

1969-1985-ig a Magyar Kézilabda Szövetség Utánpótlás Bizottság Módszertani vezetőjeként

a kézilabdázók kiválasztásával és beválásával kapcsolatos kérdésekre kerestem választ.

1976-ban munkahelyemen, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán elkezdtem a hallgatóim egészségi/fittségi állapotát vizsgálni, az életmódjuk és munkavégző képességük függvényében.

1983–86-ig az OTSI Kutató Intézetével együttműködve – évente két alkalommal történő laboratóriumi terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztva, a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelve – a fizikai fittség (általános fizikai teherbíró-képesség) műszerek nélküli megbízható, objektív mérésére, minősítésére Hungarofit és Mini Hungarofit elnevezéssel motorikus próbarendszert fejlesztettem ki.

1995/96-ban a Hungarofit és a Mini Hungarofit motorikus próbarendszert alkotó – az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott – motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható, objektív értékeléséhez korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszert dolgoztam ki testnevelő tanár kollégáim, barátaim, férjem és fiaim segítségével.

A motorikus próbákban elért teljesítmény összesített pontértékei alapján az egyén pillanatnyi fizikai fittségi szintje (általános fizikai teherbíró képessége) 1-140 ponthatár között hét Hungarofit fittségi kategóriába sorolható.

Az egyes motorikus próbákban megszerzett pontértékek számából azonnal megtudhatjuk:

– a fizikai fittségünk szintje eléri-e a mindennapi tevékenységünk hatékony elvégzéséhez szükséges fittségi szintet,

– a mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybe vett izomsorok, izomcsoportok területén vannak-e, hiányosságaink, és ha igen akkor milyen mértékűek,

– a fittségi kategóriák értelmezése rámutat arra, hogy az egészséges létezés stabil elérése (megtartása) érdekében fejlesztő jellegű, vagy szinten tartató edzéstervet kell készíteni, ill. edzésmunkát végezni.

Az egyén fizikai állapotának szintjéről hiteles, megbízható, epidemiológiai szempontból számszerűsíthető adatokat szolgáltató mérési, pontértékelési és minősítési rendszer több mint másfél millió tanuló mérési eredménye alapján a gyakorlati életben bebizonyította objektivitását és megbízhatóságát. Ma már nemcsak az oktatás és az egészségügy területén dolgozó szakemberek, hanem az edzők és a sportolni vágyó polgárok is egyre szélesebb körben alkalmazzák. E mód-szerrel mért eredmények alapján hazánkban közel kettő millió vizsgálati eredményt értékeltük ki.

A Hungarofit (1 aerob fittséget mérő+6 izomerő fittséget mérő próba) motorikus próbarendszer belső szerkezeti egysége, megengedi, hogy annak egyszerűsített változata a Mini Hungarofit (1 aerob fittséget mérő+4 izomerő fittséget mérő próba) motorikus próbarendszer is alkalmas legyen a fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok megbízható mérésre, ezért a kétféle mérési módszer egymással helyettesíthető, azaz a két módszer közül szabadon választhatunk, mert az azonos fizikai állapotú fiatal, azonos minősítést kap.

(A módszer kifejlesztése részletesen: www.hungarofit.hu)

– 1996-tól az iskolaorvosokkal, és több szakmai civil szervezettel együttműködve, az Oktatási Minisztérium fennhatósága alatt, szakmai vezetésemmel gondozzuk és fejlesztjük a közoktatás területén, azt az iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Mozgásprogramot, amely a tanulók fizikai állapotának rendszeres hiteles mérésére épül. A program célja – képesség szerinti differenciált terheléssel – az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos javítása. A program gyakorlati életben 2001-2004 között az oktatás (közel 1500000 millió) és az egészségügy (700000) területén is számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan – külön anyagi forrás nélkül – országos szinten jól működött.

– 1976 óta több olyan tudományos és civil szervezetnek vagyok a tagja, vagy tisztségviselője, amelyek tevékenységükkel – elsősorban szakmai, erkölcsi támogatásukkal – a testi-lelki-szellemi és morális egészség megteremtéséhez szükséges humánbiológiai, higiénés és mentálhigiénés ismereteket népszerűsítenek a lakosság (elsősorban a fiatalok) körében.

– 1998-ban a Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség felkérésére – a HÖOK és 12 felsőoktatási intézmény szakmai vezetőjével – a szakmai munkabizottság vezetőként jogszabályi formában önthető javaslatot készítettem „Tartalmi és módszertani standard követelmények a hallgatók testnevelési és egészségnevelési intézményi feladatainak ellátásához” címmel.

– 2007-től az Óbudai Egyetem ill., jogelődjén (BMF) bevezetett a hallgatók körében igen népszerű „Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához” című szabadon választható (évközi jeggyel zárt, két kredit pontot érő) tantárgynak tantárgyfelelőse vagyok.

– Az Óbudai egyetem Galamb József Integrált Projekt Szakkollégiumán belül megalakult, Atilla Társadalomtudományi Szakcsoport oktatói vezetője vagyok.

A szakcsoport megalakulásának célja

Kötetlen, politikamentes beszélgetés formájában:

– a magyarság múltjának, jelenének, jövőjének, népünk eredetének megismertetése,

– egyéni és nemzeti szerepünk felismerése.

– A kizárólagosan a saját szellemi tulajdonomat képező Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittséget mérő módszerek közoktatás területén 1997-től váltak ismerté.

2. sz. melléklet: Publikációs jegyzék.

E témában megjelent publikációm száma több, mint száz.

Jelentősebb szakmai módszertani szakanyagok, könyvek

1990. Se többet, se kevesebbet c. könyv Kiadó: MEDICOR, 30000 pl.

19928. Vitaindító gondolatok az új nemzeti alaptanterv elkészítéséhez, a testnevelő tanári munka megújításához. (Cikk) Testnevelés Próbaszám, 1992. 29-30. o.

1992. Miért van szüksége a testnevelésnek a képességek, (képesség együttesek) objektív, mérésére, értékelésére? (Cikk) MKM Testnevelési és Sport Önálló Osztályának melléklete, 1992. IX. 12-15.o.

1993. A megmérettetés elengedhetetlen a minőséghez követelmény kell! (Cikk) Fejlesztő pedagógia, 1993./1-2. 36-42 o.

1993. Módszer az általános fizikai teherbíró-képesség műszerek nélküli méréséhez (Előadás és cikk) II. Országos Sporttudományos Kongresszus, 1993. VIII. 30-IX. 1.

1996. Mozgás és egészség c. könyv. Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT, 1996. Bp. „Hungarofit” Egyszerű vizsgálati módszer és értékelési rendszer 7-19 éves korúak számára (1997) MKM kiadvány a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének méréséhez 5-45. o.

1997. „MÉRTES” Alternatív Nemzeti Tanterv 1-12 évfolyam számára www.OKI.hu

1998. Katona fiatalok számára „Edzéselméleti és Élettani ismeretek az önálló, tudatos testedzéshez” MH KÖKKI Kiadvány (1998).

1998. Az Iskolaegészségügy Gyakorlati Kézikönyve Szerkesztette: Aszmann Anna Testnevelés az iskolában c. fejezet.

1998. Ajánlás a fizikai fittség mérésére 7-25 éves korú labdarúgóknak Kispad c. szakmai folyóirat 98/1-2 14-26 o. Kiadó: a NEXUS KIADÓ.

1998. A fittség mérés jelentősége az egészséges életmódra nevelésben HUNGAROFIT

Tréning program iskolaorvosok, védőnők és pedagógusok számára, Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet (Előadás, cikk, VIDEO).

1998. Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (Társszerző) Oktatási Minisztérium

1998. MOZGÁS–EGÉSZSÉG–FITTSÉG, MOZGÁS–JÁTÉK–SPORT– TERHELHETŐSÉG

Mozgásbiológiai Konferencia Bp. 1998. szept. 25-26. (Előadás, Előadás kivonat)

1998. Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (Társszerző)

Oktatási Minisztérium l998. Második kiadás.

1998. A hangsúly a megelőzésen van Kiegészítő nyílt levél a miniszterelnökhöz Magyar Nemzet X. 8.

1999. Mérési és értékelési útmutató: A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének

méréséhez. (OM harmadik bővített kiadvány.)

1999 . Se többet, se kevesebbet Mérd magad: Hungarofit Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT, Bp. (3000 pl.)

2000. Új kihívások a gyermek labdarúgásban 64-86. o. (ISM): „A fittség mérés jentősége a fiatalkorú labdarúgóknál”

2000. ÚTMUTATÓ A TANULÓK FIZIKAI ÉS MORTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ (OM)

2000. Se többet, se kevesebbet Mérd magad: Hungarofit Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT,

Bp. második bővített kiadás.

2001. 7 -19 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer OK kiadvány 5000 pl.

2002. Összefoglaló tanulmány: 7-18 éves fiatalok 2001 tavaszán elvégzett felmérési eredmények elemzése. (OM)

2003. Útmutató a motorikus képességek méréséhez. Kézilabdázók számára (Magyar Kézilabda Szövetség)

2003. Mérd magad! Hungarofit és Mini Hungarofit: Mérési és értékelés útmutató 17-25 év

közötti fiatalok számára (Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség)

2004. Nemzeti Mozgásprogram Fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos, harmonikus

fejlesztéséhez. Kiadó: „Józan Élet” Egészség és Családvédő Országos Szövetség

2004. szeptember „Sulinet” OM Összehasonlító adatok 7-19 éves fialok fizikai állapotának elemzéséhez

2004. OKI november 11. Az osztályzás kérdésével kapcsolatos állásfoglalások kifejtése OKI Országos

Testnevelési stratégiai munkaértekezlet.

2005. május 5000 pl. CD Fittségi mérési módszerek szöveges értékeléssel. A CD-t az Oktatási Minisztérium valamennyi oktatási intézmény számára megküldte.

2006. Fittség, Egészség tudatosan 3000 pl. (A szponzorok visszalépése miatt magán kiadás lett.)

2007. Ajánlás a testnevelés tantárgy korszerűsítéséhez.2007/1. Magyar Sporttudományi Szemle 46-49. o.

2007. december 6. Győr Felsőoktatási konferencia: Testnevelés és Sport a Budapesti Műszaki Főiskolán

2007. Magyar Sporttudományi Szemle 2007/1. Ajánlás a testnevelés tantárgy korszerűsítéséhez I.

2008. „Lépj, az egészségedért!” Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához (BMF jegyzet. 226 oldal)

2008. „Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba” Tudomány, Neveléstudomány a gyakorlatért 37.

Mozgásbiológiai Konferencia (Szarvas, 2007. november 15-16.) Kiadó: Tessedik Sámuel

Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar

2008 Magyar Sporttudományi Társaság Kongresszus „Peking 2008”

Eurofit & Hungarofit Öntsünk végre „tiszta vizet” a pohárba! (Sportorvosi Szemle 2008.)

2008. Sporttudomány, neveléstudomány a gyakorlatért (83-91.o) Kiadó: Tessedik Sámuel

Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar

2008. Az oktatásban eltöltött évek alatt adjunk, azonos életesélyt valamennyi fiatalnak 38.

Mozgásbiológiai Konferencia (11. 15-16. Jászberény)

2008. Az ifjúság fittségi állapotáról statisztikák tükrében HÖOK Országos Konferencia (Győr)

2009. Konferencia és kiállítás szervezés: Egy nap az egészségedért! (BMF Bécsi út 96/b.)

2010. A Nemzet és a Szakma védelmének érdekében: ne hagyjuk megtéveszteni a

Döntéshozókat! Előadás 40. Mozgásbiológiai Konferencia (Budapest)

2010. NEMZETI CSELEKVÉSI MOZGÁSPROGRAM (MSTT Sport Innovációs

Szakbizottság, Budapest Magyar Sport Háza szept. 16.)

2010. ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA (TF 2010. OKT.16. )

2011. Lépj, az egészségedért! Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához

Fehérné Mérey Ildikó Óbudai Egyetem KGK 4016 oldalszám: 297

2012. május 24-26. Sporttal meg kell gyógyítani, a magyar nemzetet! IX. Országos Sporttudományos

Kongresszus, Szeged

3. sz. melléklet: Szakmai kitüntetések, elismerések

– Főigazgatói Dicséret (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola: 1981., 1989., és 2000.).

– Kandó Kálmán Műszaki Főiskola publikációs nívódíja (1994.)

– OTSH elismerés: „az egyetemi – főiskolai sportban végzett kiemelkedő tevékenységéért”. (1995.)

– Országos Dohány Füstmentes Egyesület elismerő oklevele: „az egészségvédelem érdekében a

dohányzás ellen kifejtett kimagasló tevékenységéért”. (1997.)

– ÉLETMŰDÍJ: „az ifjúság testnevelésének és egészséges életmódjának kialakításáért végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért”. Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (2006.)

– Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt: „A Józan Élet Egészség és Családvédő Országos

Szövetség alelnökeként, az egészség védelem és testkultúra fejlesztése területén végzett

eredményes munkájáért”. (Felterjesztő: Társadalmi Unió 2007.)

– HUZELLA TIVADAR DÍJ: „kiemelkedő humánbiológiai és az orvostudomány területeinek, több

évtizedes magas szintű műveléséért, kiváló szervező tevékenységéért és széleskörű oktató

ismeretterjesztő munkájáért”. (Magyar Biológiai Társaság 2010.)

– „Főváros Sportjáért” Aranygyűrű kitüntetés (2010.)

4. sz. melléklet: Az iskolaorvosokkal szoros együttműködéssel kifejlesztett és közel 20 éve gondozott – 2001-2004 között az oktatás és az egészség ügy területén is számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan (külön anyagi forrás nélkül) országos szinten jól működő – iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram.

Valamely népesség – népességen belül egyes korosztály – fizikai/edzettségi állapotának tervszerű,

tudatos, harmonikus fejlesztéséhez a következő feladatokat kell elvégezni

1. Epidemiológiai szempontból megbízható számszerűen is kifejezhető adatokat szolgáltató, országosan egységes mérési módszerrel meg kell mérni a vizsgált populáció pillanatnyi (aktuális) fizikai fittségi szintjét (fizikai/edzettségi állapotát).

2. A tényleges helyzet ismerete alapján – a programban közvetlenül résztvevő tárcák közötti együttműködés keretén belül ki kell tűzni:

– az elérendő (rövid és hosszú távú) célokat, és

– a célok eléréshez szükséges feladatokat.

3. Ki kell tűzni (a tervezett program hatására várható) évenkénti (reális) átlagos fejlődési normákat, és el kell terjeszteni a kitűzött normák elérését biztosító eszközöket, módszereket.

4. Biztosítani kell egyéni és társadalmi szinten a programban részt vevő tárcák területén a program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követését, a kitűzött normák elérésének ellenőrizhetőségét. A program gondozójának összehangolt irányításával – számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal – társadalmi szinten biztosítani kell a program hatására bekövetkezett változások egyéni és országos szintű gyakorlati hasznát.

5. Országos szinten, biztosítani kell a programban résztvevők számára a program hatékony végrehajtásához szükséges alapvető feltételeket.

Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző/egészségfejlesztő élettani hatásnak tudatos javításához.

A program 2001-2004 között az oktatási tárca által elrendelt un. próbamérések során – Hungarofit módszert választó intézményekben (az iskolák több mint 80 %-a) külön anyagi forrás nélkül szakmai gondozásunkkal az oktatás és az egészségügy területén – epidemiológiai szempontból számszerű hiteles adatokkal is bizonyíthatóan – országos szinten jól, működött, tehát a gyakorlati életben már bebizonyította létjogosultságát. (Részletesen: wwww.hongarofit.hu)

4. I. Helyzetelemzés

4. II. A program célja

4. III. Cél populáció

4. IV. Feladat – Módszer

4. V. Tárcák közötti kapcsolódási pontok

4. VI. A program egyéni és társadalmi szinten mérhető gyakorlati haszna

4. VII. A program hatékony megvalósításához szükséges alapvető feltételek

4. VIII. Várható eredmények.

4.I. HELYZETELEMZÉS (A teljesség igénye nélkül.)

I/1. FIATALJAINK FIZIKAI ÁLLAPOTA

A fizikai ellenálló képesség a fizikai állapot szintjén múlik.

Közel kettőmillió hiteles Hungarofit mérési eredmény alapján elmondhatjuk, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt: a tavaszi mérési eredmények alapján a tanulók 40-45 %-a, az őszi mérések alapján 50-55 %- a gyenge fizikai állapota miatt egészségileg hátrányos helyzetben, mert a fizikai fittségi szintje nem éri el a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez (tanuláshoz) szükséges közepes Hungarofit kategóriát.

(Az egyes Hungarofit fittségi kategóriákhoz tartózó tanulók %-os aránya tavasszal mért eredmények alapján: Igen gyenge, Gyenge és Kifogásolható kb. 43 %, Közepes kb. 25%, Jó kb. 20 %, Kiváló és Extra kb. 12 %.)

1985-től jól nyomon-követhető, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt a tanulók fizikai állapotának a fejlődése/fejlesztése életük egyre korábbi időszakaszában fejeződik be:

– 1985/86-ban: a lányok 16.5 év, a fiúk 17.5 év;

– 1993/94-ben: a lányok 15.5 év, fiúk 16.5 év;

– 1998/99-ben: a lányok 14.5 év a fiúk 15.5 év;

– 2001 tavasz: a lányok 14 év, a fiúk 15 év.

I/2. SPORTOLÁSI SZOKÁSOK

A fizikai fittség szoros összefüggést mutat a fizikai aktivitás mennyiségével és minőségével.

A heti testnevelési órák átlagának alakulás az utóbbi 10 év alatt

Általános iskolákban:

3. 22 óráról →2.50, illetve 2.00 órára csökkent!

Középiskolákban:

2. 22 óráról → 2. 00 órára csökkent!

A tanórán kívül nem sportol a fiatalok 2/3-a.

A fiúk 63 %-a, a lányok 70 %-a.

Heti 3-4 óra

amatőr szinten sportol a fiúk kb. 25 %-a, a lányok kb. 20 %-a, versenyszerűen

A nem sportoló fiúk 55 %-a (a teljes populáció több mint 35 %-a) semmit, vagy csak 1-2 órát mozog hetente.

A nem sportoló lányok 60 %-a (a teljes populáció több mint 40 %-a) semmit, vagy csak 1-2 órát mozog hetente. Ezek a gyerekek vészesen mozgásszegény életmódjuk miatt veszélyeztetettek, „mozgásbeteg” rizikócsoportnak tekinthetők!!!

I/3. FIATALJAINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

Valamilyen mozgásszervi elváltozása van a tanulók kb. 34-35 %- nak.

Lányok: kb. 35 %; Fiúk: kb. 33 %.

TUDJUK, HOGY 5-17 ÉVES KOR KÖZÖTT

A tartási rendellenességek száma, 5 %-ról kb. 11 %-ra növekszik.

A gerinc elváltozások előfordulási aránya: Scoliosis 1,7 %-ról 11,5 %-ra,

Scheuermann-féle betegség 0.2%-ról 1.5%-ra nő.

A magas vérnyomás gyakorisága 0.2 %-ról 1,9 %-ra növekszik.

Az elhízás gyakorisága 3,5 %-ról 6,0 %-ra növekszik.

4.II. A PROGRAM CÉLJA

Az oktatás területén:

– Az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, egészségmegőrző élettani hatásának tudatos növelése.

A tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő egyére szabott képesség szerinti differenciált terheléssel, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, tervszerű, harmonikus fejlesztése.

– Az oktatásban eltöltött évek alatt, fiataljaink „életesély egyenlőségének” biztosítása.

A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

– A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése.

A tanulók egészség és testkulturális ismereteinek rendszerezése, bővítése.

– Számszerű hiteles adatszolgáltatás, (egyéni, intézményi, és országos szinten) a program hatására – rövid – közép – hosszú távon – bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez.

Az egészségügy területén

A tanulók funkcionális állapotára utaló epidemiológiai szempontból számszerűsíthető, hiteles adat-szolgáltatás az egészségügy felé.

A verseny /élsport területén

A tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok mielőbbi felkutatása, versenysport felé irányítása.

4.III. CÉL POPULÁCIÓ

7-18 ÉVES KOROSZTÁLY (1+4, illetve 1+6 motorikus próba)

(Megjegyzés: a program kiterjeszthető 3-6 éves korosztályra is 1+3 motorikus próba elvégzésével.)

4.IV. FELADAT – MÉRÉSI MÓDSZEREK

I. MÉRÉS

A. A tanulók kondicionális állapotának felmérése – az oktatás területén

Mérési módszerek:

– Hungarofit (1+6 motorikus próba), vagy

– Mini Hungarofit (1+4 motorikus próba)

B. Az iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok- az egészségügy területén

I. MINŐSÍTÉS

1 A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

2 A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

3.A. KÖZEPES, VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

B. POZITÍV(Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

4.A. KIFOGÁSOLHATÓ, VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)

B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)

A program hatékonysága a mérési módszer megbízhatóságán múlik!

Az elért minősítésnek megfelelő felzárkóztató, vagy szinten-tartó egyénre szabott program

1. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.) ®SZINTENTARTÁS

B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS

2. A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)®FELZÁRKÓZTATÁS

B. NEGATÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®SZINTENTARTÁS

3. A. KÖZEPES VAGY ANNÁL JOBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)®SZINTENTARTÁS

B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA

4. A. KIFOGÁSOLHATÓ VAGY ANNÁL GYENGÉBB (Hungarofit minősítő kategória elérése esetén.)®FELZÁRKÓZTATÁS

B. POZITÍV (Egészségügyi szűrővizsgálati eredmény esetén.)®GYÓGYTORNA

II. MÉRÉS – II. MINŐSÍTÉS

A program hatására bekövetkezett változások mértékének és irányának nyomon-követése

A. A tanulók kondicionális állapotának felmérése – az oktatás területén.

B. Az iskolaegészségügyi munka során elvégzett szűrővizsgálatok- az egészségügy területén.

4.V. A PROGRAMBAN KÖZVETLENÜL RÉSZTVEVŐ TÁRCÁK KÖZÖTTI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

A program gondozója a EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

A programban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.

Sportért felelős államtitkárság

A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag sportág speciálisan is jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása), versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhessék, az élsportolói pályára való felkészülést.

Oktatásért felelős államtitkárság

1. Mérés (őszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény tanár-diák mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése, a Hungarofit minősítő kategóriák értelmezése.

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.

Felzárkóztatás ®Szinten-tartás: egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.

Szinten tartó program: közepes, jó, kiváló és extra Hungarofit minősítés esetén

Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható Hungarofit minősítés esetén

Egységes minőségbiztosítás

– A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.

2. Mérés (tavaszi időszakban)

Egységes minőségellenőrzés

Mérés«Visszacsatolás

– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, pontértékelése.

– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.

– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése.

Egészségügyért felelős államtitkárság

Minden tanévben az oktatás területéről – Hungarofit minősítő kategóriák szerint korosztályonkénti és nemenkénti bontásban – Intézményi Összesített Adatlapon legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola/háziorvosnak, vagy a védőnőnek a tanulók funkcionális állapotára utaló adatokat, aki/akik átvezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található (e célra visszatett) táblázatba.

Megjegyzés: a program 2001-2004-ig országos szinten – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – bebizonyította létjogosultságát számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan civil szervezetek gondozásával jól működött – külön anyagi forrás nélkül – az oktatás és az egészségügy területé

4. VI. A PROGRAM EGYÉNI ÉS TÁRSALAMI SZINTEN MÉRHETŐ HASZNA

(A teljesség igénye nélkül.)

A program hatékonysága a heti tanórai testnevelési órák számától és az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer megbízhatóságán múlik, ezért a 11/94. Végrehajtási rendeletben szabályozni kell: mikor kell, és mivel kell mérni.

1. A Kerettantervben és a 2012/13 tanév Tanévrendjében kerüljön be: a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérését (az ősszel október 20-ig, tavasszal május 28-ig) a Mini Hungarofit motorikus próbarendszerrel kell elvégezni.

2. A Kerettantervben a közoktatásban eltöltött évek alatt kiemelt szerepet kell adni az terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob állóképesség, és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erő, erő-állóképessége) tudatos fejlesztésének.

Az oktatásban eltöltött évek a tanulóknak „feladat-centrikusan” át kell adni az egészséges életvitel önálló, tudatos kialakításához/alakításához szükséges alapvető humánbiológiai (élettan, egészségtan, edzéselmélet) ismereteket, az egészséget védő/karbantartó (helyes légzés, jó alvás, autogén tréning, a stressz tudatos feldolgozása, ..stb.) és a leggyakoribb egészséget romboló életviteli szokásokat és azok egészségkárosító hatásait.

3. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, har-monikus fejlesztését a tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő képesség szerinti differen-ciált terheléssel, egyénre szabottan kell megoldani (még csoportos foglakozások keretén belül is).

4. Nem csak a tanárnak, és a tanulóknak, hanem a szülőknek is tudni kell a mérés célját.

A tanuló pillanatnyi edzettségi állapotának megállapítása kiinduló pontja az egyénre szabott képesség szerinti differenciált terhelés mértékének megállapításához, az edzéscélnak megfelelő egyénre szabott edzéstervezéshez, (fejlesztő – szinten-tartó, vagy felzárkóztató) a program hatására bekövetkezett változás irányának és mértékének, valamint az önmagához viszonyított fejlődés objektív számszerűen is kifejezhető értékeléséhez.

4. A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiataloknak, intézményi keretek között, hetente plusz egy óra sportfoglalkozást (könnyített testnevelést) kell térítésmentesen biztosítani.

5. Törvényi keretek között tanrendileg kell biztosítani a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellet is közoktatási intézmények, valamennyi évfolyamán (szakképzési évfolyamokon is) a minimum három HETI tanórai testnevelést.

6. Növelni kell a tanórai testnevelésen kívüli sportolási és versenyzési lehetőségeket intézményen belül és intézmények között: iskolai sport, diáksport, szabadidősport.

7. Kötelezni kell a működtetőket a törvényben előírtak betartására: állam, iskolaigazgató, stb.

8. Korszerűsíteni kell (a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének a keretén belül) a testnevelők szaktanácsadói hálózatát.

9. Folyamatosan ki kell terjeszteni 1-4 osztályokra is a testnevelési órák szaktanári ellátását.

10. Továbbra is biztosítani kell a könnyített és gyógy- testnevelés területén már meglévő keretek közötti működési feltételeket.

11. A tanuló fizikai állapotának minősítéséről és az elért teljesítmény értelmezéséről,

– az adatok helyi szintű feldolgozása után – kapjon visszajelzést, a tanuló, az osztályfőnök, a szülő, az iskolaorvos (egészségbizonyítvány), és az adatok országos szintű feldolgozását végzők.

12. A tanulók fizikai állapot mérésének egységes szemléletű, tudatos elvégzéséhez „feladat centrikusan” bővíteni és rendszerezni kell a méréseket elvégző pedagógusok humánbiológiai ismereteit.

4. VII. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

–Javulnak a felnőtt korú lakosság halálozási mutatói, (1-2 évvel meghosszabbodik a lakosság születéskor várható élettartama).

–A felnőtt lakosság körében megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életminősége.

–Csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek.

–Esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi felzárkóztatására.

–Számszerűen is kimutathatóan növekszik a tanuló ifjúság fizikai terhelhetősége egyéni és társadalmi szinten.

– Az oktatásban eltöltött évek alatt a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű tanulók a felzárkóztatásával, valamennyi fiatal tanulmányainak befejezésekor azonos életeséllyel lép ki a nagybetűs életbe.

–Folyamatosan csökken a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésben hozható, egyre fiatalabb korban jelentkező – felnőtt lakosságra is jellemző – mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekre utaló elváltozások száma.

–Az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, és eszerint megváltozik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése.

–A tanulók és az aktív lakosság körében csökken a betegség miatt kiesett munkanapok száma és a betegségek gyógyítására fordított kiadás.

–A gyógyításból felszabaduló pénzforrások visszaforgatásával nagymértékben javul a rendszeres testedzés tárgyi feltételei.

Ágazatok közötti együttműködéssel, hatékonyabb prímér prevenció. (Önfenntartó rendszer kialakítása.)

A tanulók fizikai állapot mérésének célja, gyakorlati haszna.

Az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (társadalom) számára nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e, fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése (tanulás) hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.

Nem csak az egyén (a család), hanem népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásának tudatos javításával, a közoktatás területén az iskolai tanórai testnevelés élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.

A tanulóink fizikai állapotának rendszeres mérése egyéni és társadalmi szinten – rövid, közép és hosszú távon – hiteles adatokat szolgáltató kiindulási pontja és ellenőrzési módja, annak a több mint tíz éve körvonalazódó Nemzeti Cselevési Mozgásprogramnak, amelynek célja fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos, fokozatos, harmonikus fejlesztése.

1. A tanulók fizikai állapotának mérésével „minőségellenőrzésével” az alább felsorolt feladatokat kell megoldani

– Meg kell állapítani fiataljaink fizikai/edzettségi állapotát (általános fizikai teherbíró-képességét) diagnosztika. Ez nélkülözhetetlen kiindulópont az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, képesség együttesek, tervszerű, tudatos, egyénre szabott fokozatos fejlesztéséhez.

– Ismételt mérésekkel számszerűen is kifejezhető hiteles adatokkal alátámasztva, nyomon követhető a program hatására tervezett (elvárható), a fejlődés/változás iránya és mértéke (prognosztika).

2. A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés korszerűsítésének alapköve, „módszertani segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához.

3. A tanuló a méréseken való aktív részvétele – az elért teljesítmény közös tanár-diák kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző pedagógustól közvetlenül elsajátíthatja, az egyére szabott edzésterv elkészítéséhez szükséges egészség- és testkultúrális alapismereteket.

4. A tanuló fizikai/edzettségi állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről, kapjon tájékoztatót:

– a tanuló (közös tanár-diák mérés során azonnal),

– a nevelőtestület a tanévvégi értekezleten,

– az iskola orvosa (a tervezett egészségbizonyítvány kiadásához)

– az osztályfőnökön keresztül a szülők és

– a Központi Adatfeldolgozó.

5. Az adatok – különféle szempontok szerinti – országos szintű feldolgozása konkrét, és megbízható információt ad a testnevelés egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos fejlesztéséhez.

6. A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése – az elért teljesítményben történő változások irányának és mértékének nyomon-követése – megbízható, objektív adatokat jelent a tantárgyból való előmenetel érdemjegyben történő megállapításához, a tantárgy korszerűsítéséhez.

7. Nagyobb merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy bármelyik motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó fiatalt mielőbb szakszerű irányítással kezdheti el az élsportolói pályára való felkészülést.

8. A tanuló fizikai/funkcionális állapotára utaló, oktatás területéről átadott (az iskolaorvos, vagy védőnő által Iskolaegészség-ügyi jelentőlapra átvezetett) adatsor hatékonyabb prímér prevenciót eredményez, mert a tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk tükrében értelmezhetjük.

Az adatok folyamatos feldolgozása, a statisztikai összesítők, konklúziók, javaslatok elkészítése, ajánlások megfogalmazása nagymértékben hozzájárna a mai kor kihívásainak megfelelő iskolai testnevelés és sport – tényeken alapuló – tervszerű, tudatos fejlesztéshez.

6. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérésével kapcsolatos törvények változása 1993-tól

1. Közel húsz év telt el azóta, hogy az MKM – kezdeményezésünkre (Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség) került be 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, melynek értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.

Az iskolák működési rendjét szabályozó 11/994 rendeletben MINISZTERI RENDELETBEN KELLETT VOLNA SZABÁLYOZNI A MÉRÉSEK ORSZÁGOSAN EGYSÉGES VÉGREHAJTÁSÁT.

2. A 2003-ban módosított törvényben a tanulók fizikai állapotának mérését (a Közoktatási Törvény 41. §-a 05. bekezdésének hatályos szövegét) a 48.§ b) 8. bekezdésébe helyezték át.

Általános rendelkezések

2003-ban módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) b pontja 10. bekezdésének értelmében az iskola helyi tantervében határozza meg „a tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszereket.

A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók

2004. április 7. Megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. Ez a rendelet valamennyi iskola részére megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a 2004. szeptember 1-jén induló új tanítási évet előkészítse. Az iskolák felülvizsgálják pedagógiai programjukat. A pedagógia program áttekintése azért indokolt, mivel a pedagógiai program részét alkotó iskolai nevelési program számos új elemmel gazdagodott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosításával.

A közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen.

Az új szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folyjon tovább a tanulók fizikai állapotának mérése. Amennyiben az iskolák jónak tartják az előző évben alkalmazott módszereket, ezek épülhetnek be az iskola helyi tantervébe. Az Iskolaszolga című kiadvány XVI.5., 2004. januári számában a fittségi tesztekkel kapcsolatban jelentek meg az alábbiak: “A szabályozásnál azonban az iskolának figyelembe kell venniük, hogy az adott módszerek alkalmazásához szükség van-e a módszer kidolgozójának engedélyére, vagy sem. Amennyiben igen, a helyi tantervbe történő beépítéshez a módszer kidolgozójának hozzájárulását be kell szerezni.” Az Oktatási Minisztérium 2001-ben minden iskolához eljuttatta a két legközismertebb módszer használatát segítő segédanyagot, amely a Hungarofit és az Eurofit módszer leírását tartalmazta, valamint a két módszer alkalmazását és az eredmények feldolgozását segítő útmutatót és a Hungarofit tesztek helyi feldolgozását segítő számítógépes programot. A Hungarofit módszer kidolgozója, dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens az iskolák javára szerzői jogdíjáról lemondva szabadon felhasználhatóvá teszi az által kidolgozott Hungarofit módszert, egyben kéri az a módszert alkalmazó iskolákat, hogy a mérési eredményeket – amennyiben azokat szeretnék az országosan feldolgozott adatokkal összevetni – juttassák el részére. www.hungarofit.hu honlap

A több mint 20 évig fejlesztett és működésbe hozott iskolai testnevelésre és sportra épített nemzeti mozgásprogram elindítását, hatékony megvalósítását a tanulók fizikai állapotának méréséről szóló 2012/13jelenleg érvényben lévő törvények nem biztosítják!!!!

Kerettanterv

Eredeti szöveg

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

Általunk javasolt és megküldött korrekció

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatatását a minden tanévben évi két alkalommal az őszi időszakban: szeptemberben, a tavaszi időszakban: májusban kell elvégezni. A méréseket az intézményi szakmai önállóságának megadásával a korábbi években kiadott módszertani útmutatók alapján a Hungarofit, vagy Mini Hungarofit motorikus próbarendszerrel kell elvégezni.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

HELYITANTERV

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatatását a minden tanévben évi két alkalommal az őszi időszakban : szeptemberben, a tavaszi időszakban: májusban kell elvégezni.

A méréseket az intézményi szakmai önállóságának megadásával a korábbi években kiadott módszertani útmutatók alapján a Hungarofit, vagy Mini Hungarofit motorikus próbarendszerrel kell elvégezni. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

Általunk javasolt korrekció

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével kell megszervezni.

A mérés, vizsgálat lefolytatatását a minden tanévben évi két alkalommal az őszi időszakban: : szeptemberben, a tavaszi időszakban: májusban kell elvégezni.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott tanár – diák mérés/értékelés alapján, a vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény alapján tanár a tanulóval, a szülőkkel, szükség esetén az iskolaorvossal együttműködve hozzák meg a tanuló fizikai állapotának fejlődéshez tudatos fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket.

2012/13. Tanévrendje

MINISZTERI RENDELET TANÉVRENDJE

2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY 94§ (1) BEKEZDÉS R) PONTJÁBAN FOGLATAK ALAPJÁN

További újdonság, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 2013. április 3. és május 28. között kell megszervezniük intézményi szakmai önállóságuk keretei között, a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok segítségével.

Módosító javaslatainkat sárgával emeletük ki.

További újdonság, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében évi két felméréssel gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatokat a nevelési-oktatási intézményeknek az őszi időszakban : szeptemberben, a tavaszi időszakban: májusban kell megszervezniük intézményi szakmai önállóságuk keretei között, a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a Hungarofit, vagy Mini Hungarofit fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok segítségével.

Fizikai mérés jogszabályok 2012

2011. évi CXC. törvény

a nemzeti köznevelésről¹(Nkt.)

2012.09.02 – 2012.12.31

80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamán minden tanuló esetében az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – vesz részt az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában.

94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy

b) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit⁹⁷

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni

g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

Módosító javaslat

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni

g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,

26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott (őszi és tavaszi) mérési időszakban, a Mini Hugarofit mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat évente két alkalommal lefolytatható és megszervezhető legfeljebb egy hónapig terjedő időszakra. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus (országosan egységes formában) a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi, a tanuló által elért teljesítményről tájékoztatja a szülőket, és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mért eredményeket – országosan egységes formában (adatlapon) az intézmény és a tanulók OM kódjával továbbítja a Központi adatfeldolgozóhoz.

7. sz. melléklet: Az oktatási tárca 1997 óta tartó törekvései az országosan egységes mérési módszer kiválasztására. A tárca által elrendelt „próbamérések” (a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésének) végeredménye.

Az országosan egységes mérési módszer kiválasztásának folyamata 1997-től!

Az országosan egységes mérési módszer kiválasztását az MKM, az 1993-ban meghozott Közoktatási törvény módosítása után, 1996-ban indította el.

1997-ben a törvény meghozatala után az oktatási tárca hozzákezdett az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer kiválasztásához. Az OM (illetve jogelőde az MKM) 1996-tól irányítja és finanszírozza az országosan egységes mérési módszer kiválasztását.

Az oktatási tárca eddig közel 20 millió forintot fizetett ki, a módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, az eleméleti szakértők által javasolt mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére.

1. A mérési módszer egységesítése érdekében szervezett nyílt szakmai konferenciák

Az MKM és jogutódjai az adófizetők pénzéből, közel 20 millió forintot fizetett ki a mérési módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére.

1996. január 29. Szakmai Módszertani Konferencia: A tanulók fizikai felkészültségének mérésével kapcsolatos feladatok a közoktatásban.

Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya

1997. január 8. Országos Szakértői Konferencia

Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya

A Szakértők mindegyik módszert megvizsgáltak és úgy határoztak, hogy egy év próbamérés után, a mérést végző pedagógusok véleményével alátámasztva, megszülethet a döntés, a végleges mérési anyag tekintetében.

1998. december 9. (TF)

Kerekasztal beszélgetés: „Testnevelés a prevenció szolgáltában” címmel.

Téma: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény: Minőség-ellenőrzése a testnevelésben.

2000. március 10. (TF)

Szakmai egyeztető tanácskozás

„Módszerek a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzéséhez”

Téma:

– A preventív szemléletű iskolai testnevelés a népegészségügy szolgálatában

– A testnevelés egészségmegőrző hatásának minőségellenőrzése

– Javaslatok a tervszerű, tudatos minőségfejlesztéshez

2001. május 23. (TF)

Szakmai módszertani konferencia

A közoktatás területén elindított Nemzeti Mozgásprogram bemutatása

HONNAN–HOGYAN–HOVÁ? CÍMMEL

2. A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez (MKM, OM) által kiadott és valamennyi oktatási intézmény számára megküldött írásos és elektronikus kiadványok.

A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez az MKM:

– MÓDSZEREK A TANULÓK FIZIKAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE, ÉRTÉKELÉSÉRE (1997) Szerzők: dr. Fehérné Mérey Ildikó (Hungarofit módszerek) Dr. Arday L. és Farmosi I., Az Eurofit módszer Dr. Barabás Anikó fordításában 1993-ban már kikerült az iskolákhoz.

– Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1998) (Egységes adatszolgáltatásához. Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);

– Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1999 OM) (Egységes adatszolgáltatásához Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);

– ÚTMUTATÓ A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ (Az Ön ajánlásával: 2001, OM Társszerző: dr. F. Mérey Ildikó) Szerkesztő: Tompa Ferenc

Az OM által kiadott CD-K

– 2001-ben „FITSZOFT 2000 CD-ROM, a Hungarofit tesztek értékeléséhez” program elkészíttetésével (Szerző: dr. F. Mérey Ildikó): a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőség-ellenőrzését, a felvett adatok egységes nyilvántartását, az oktatás és az iskola-egészségügy felé történő egységes adatszolgáltatást kívánta biztosítani, ezért minden oktatási intézmény számára megküldte.

A mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye közismert.

Az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – Sportkórház Kutató Intézetében elvégzett laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztott – Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit motorikus próbarendszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza.

(A mérési módszer kifejlesztése részletesen: www.hungatrofit.hu)

Az OM kérésünkre írásban jelezte, hogy az iskolák több mint 80 %-a, a hazánkban kifejlesztett Hungarofit fizikai fittséget/edzettséget mérő és minősítő módszert választotta (önként) tanulói fizikai állapotának mérésére.

A pedagógusok elmondása szerint is a gyerekek szeretik és várják a méréseket egyre aktívabban vesznek benne részt a mérésekben, nem csak a korábban is mért saját, hanem a társaik teljesítménye is érdekli őket. A méréseket elvégző pedagógusok a természetes mozgásra épülő (ugrás, futás, dobás) Hungarofit motorikus próbarendszert, a hozzá tartozó korosztályonkénti és nemenkénti pontékelési és minősítési rendszert megbízhatónak tartják, mert az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérésével, edzettség/fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat objektíven méri.

A Hungarofit tesztrendszert alkotó „gyermekbarát”motorikus próbák helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettség nélkül elvégezhető, a próbarendszert az e célra kiadott mérési és útmutató alapján bárki, bárhol önmaga mérésére is alkalmazhatja, mert elvégzése különösebb anyagi és időráfordítást sem igényel. Az egyes motorikus próbákban elért teljesítmény kiértékelése gyors, mert a próbarendszerhez azonnal értelmezhető, megbízható, objektív pontértékelési és minősítési rendszer tartozik.

1997-ben „Mozdulj, Magyarország!”jelszóval, fizikai fittséget mérő országos sportvetélkedőt indítottunk el a lakosság körében. A verseny igen népszerű nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is. A már hagyományosnak mondható versenysorozatot, minden évben Budapesten megrendezett országos döntővel zárjuk, amelyen Családi és Nyílt kategóriában mérhetik össze erejüket, (összesen 30×3 fős csapat) a legfittebb címek elnyeréséért versenyzők.

Az OM által elrendelt próbamérések óta, a mérési eredményeket visszaküldő testnevelő tanároknak köszönhetően – a világon egyedülállóan – közel kettő millió mérési eredmény ad egyéni és társadalmi szintű összehasonlításra módot. A természetes mozgásra (futás, ugrás, dobás) épített „gyermekbarát”motorikus próbarendszer a fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok (aerob állóképesség és általános test erő- erő-állóképesség) mérésére alkalmazott egyes motorikus próbákhoz hazai és nemzetközi viszonylatban számtalan összehasonlító adat található.

(1997-től az év legfittebbjei részletesen www.hungarofit.hu)

Az OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a Hungarofit mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye.

Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit módszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza, míg OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszerrel (Eurófit) mindössze néhány 1-2 ezret.

8. sz. melléklet: Hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert tudósok Szakértői

véleménye a mérési módszer egységesítéséhez.

(Kinyomtatott formában személyesen viszem be.)

A mérési módszerek elméleti síkon történő „megmérettetésnek” végeredménye időrendi sorrendben.

Szakértői vélemények a tanulók fizikai állapotának országosan egységes NEMZETI mérési módszer kiválasztásához.

Az alább felsorolt társadalmi és civil szervezetek írásban adott szakértői véleményükben – az OM által felállított „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő módszer közül – egyértelműen a Hungarofit módszer országos szintű egységesítését javasolják.

– Országos Sportegészségügyi Intézet (Szakmai konzílium: 1996)

– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)

– Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)

– Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)

– Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)

– Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület (2001)

– Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)

– Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001)

– Magyar Olimpiai Bizottság (2001)

– MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001)

– OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001)

– Országos Sportegészségügyi Intézet (2001)

– Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2001)

– Országos Alkohológiai Intézet (2002)

Összesített szakértői vélemények

– Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008)

– †Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)

– Magyar Edzők Társasága (2012)

Magyar Sporttudományi Társaság (2012)

Mérési módszerek összehasonlító táblázata
Dimenzió	Arday – Farmosi	EUROFIT	HUNGAROFIT
*Aerob fittség mérésKardio-respiratorikus állóképesség mérése.(Elsődleges fontosságú faktor.)***	nem méri	– Állóképességi ingafutás???– Kerékpár-ergométer teszt (PWC /170)	– Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással), vagy– 6 percfutás/kocogás, vagy– 1 mérföld (1609 m)– 1.5 mérföld (2413 m), vagy– 2 mérföld (3218m), vagy– 2000 m síkfutás, vagy– 3000 m síkfutás(Pulzusméréssel kiegészítve.)
*Statikus izomerőMásodlagos és harmadlagos fontosságú faktorok..***	–Markoló-erő–Függés hajlított karral	–Kézi szorítóerő– Függés hajlított karral	nem méri
Dinamikus izomerőVázizomzat fittségének mérése.Elsődleges fontosságú faktor.	–Helyből távolugrás–Függőleges felugrás–Kétkezes dobás fej fölött hátra	–Helyből távolugrás	– Helyből távolugrás– Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal– Kétkezes dobás fej fölött hátra– Egykezes labdalökés helyből
Izomerő állóképességVázizomzat fittségének mérése.Elsődleges fontosságú faktor.	Izomerő állóképesség–Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel(30, 45 és 60 mp-ig)???	Dinamikus törzserőTörzsizom állóképessége:–Felülések (sit-ups)30 mp-ig?????	Vázizomzat erő-állóképességének mérése–Mellső fekvőt.-ban karhajl.-.és nyújtás–Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel–Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés(A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.)
Futási gyorsaság – fürgeségMásodlagos fontosságú faktor.	–60 m-es vágtafutás–Ladbahordás–Négyütemű fekvő-támasz–Szlalomfutás	–10×5 m-es ingafutás	nem méri
Végtagmozgás gyorsaságaHarmadlagos fontosságú faktor.	nem méri	–Lapérintés	nem méri
HajlékonyságMásodlagos fontosságú faktor.	nem méri	–Csípőhajlékonyság: Ülésben előrenyúlás	Kiegészítő mérések közzé sorolja
EgyensúlyHarmadlagos fontosságú faktor.	– Egyensúlyozás a torna-pad rögzítő gerendáján	– Flamingó teszt	nem méri
Antropometriai adatok(Elsődleges fontosságú faktor.)Az optimális testtömeg, ill. az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása.	–TestMagasság–Testtömeg	–Testmagasság (cm)–Testsúly (kg)–TestzsírtartalomA négy legfontosabb bőrredő mérése: bicepsen, tricepsen, lapocka alatt és a csípőn.Zsíreloszlás becslése(Derék – csípő arány)– Mellkas-kerület– Has-kerület– Csípőkerület	–Testmagasság–Testtömeg–Csuklókerület–TestzsírtartalomA négy legfontosabb bőrredő mérése: bicepsen, tricepsen, lapocka alatt és a csípőn.Zsíreloszlás becslése(Derék – csípő arány)– Mellkas-kerület– Has-kerület– Csípőkerület
Néhány élettani jellemző			– Nyugalmi pulzus– Alappulzus– Alapvérnyomás – Vitális kapacitás
Életviteli szokások feltérképezése(Elsődleges fontosságú faktor.)			Sport-életmód kérdőív(A sportolási és a dohányzási szokások feltérképezéséhez.)