Pokorni Zoltán,
az Országgyűlés Oktatási, Kulturális és Tudományos Bizottság elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Több mint 12 év után ismét Önhöz fordulok az igazságért, ezért tisztelettel kérem, a közel jövőben adjon lehetőséget arra, hogy személyesen tájékoztathassam az oktatási tárca 1997 óta tartó azon törekvéseiről, eredményeiről, amelyek a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő országos egységesítése érdekében tett.
Kérésem indoklására felhozom: a Nemzeti Köznevelési Törvény egyik fő célja: testileg, szellemileg, és lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése. Az ország vezetői stratégiai ágazatként, nemzeti feladatnak tekintik fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának (általános fizikai teherbíró-képességének) tudatos javítását „Nagy szükség van egészséges, erős ifjúságra, az ország jövője múlik rajta!”
A 2012/13-as tanévtől a testnevelési órák száma növekszik, de a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos, élettanilag hatékony fejlesztése elmarad!
Fiataljaink fizikai állapotának, szellemi munkavégző-képességének (tanulás) tudatos javítása, és kiegyensúlyozott lelki életének megteremtése, a minőségi oktatás előtérbe helyezésével csak az iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül az iskolaorvosokkal együttműködve valósítható meg.
Szakmai vezetésemmel ez a program az Ön által 2001-ben elrendelt próbamérések során 2001-2004-ig az oktatás és az egészségügy területén is számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan (külön anyagi forrás nélkül) a gyakorlati életben már bebizonyította létjogosultságát országos szinten.
A program külön anyagi forrás nélkül ma is működésben hozható!
A program a tanulók fizikai állapotának – évente két alkalommal történő – országosan egységes megbízható mérésére épül.
A program hatékonysága elsősorban:
– a heti tanórai testnevelési órák számától (minimum heti 3), és
– a tanulók fizikai állapotának országosan egységes, évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő mérésére alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától függ.
Kormányunk nehéz anyagi helyzete ellenére, a heti tanórai testnevelési órák számának növelésével óriási lépést tett annak érdekében, hogy a 2012/13-as tanévtől testnevelésünk egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatása élettanilag hatékonyabb legyen, de az oktatási tárca a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérésének – közel 20 éve meghozott – jogi hátterét eltörölte!
Az oktatási tárca 1997 óta közel 20 millió forintot fizetet ki a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez kiadott és az ország valamennyi intézményhez megküldött módszertani szak-anyagokra és a 2001-ben a központi adatfeldolgozásra visszaküldött mérési eredmények feldolgozására.
Az ügy fontosságára való tekintettel várom mielőbbi kedvező válaszát.
Elérhetőségem: 06-20 8020667
Tisztelettel: Dr. F. Mérey Ildikó
Mellékletek
- sz. melléklet: A tanulók fizikai állapot mérésével kapcsolatos jogi héttér 1996-tól
- sz. melléklet: A mérési módszer országos egységesítése érdekében tett törekvések
- sz. melléklet a 2001-2004 között működő Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram
- sz. melléklet: e témában megjelent publikációm, szakmai kitüntetéseim
1. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapot mérésével kapcsolatos jogi héttér 1996-tól
1. Közel húsz év telt el azóta, hogy az MKM – kezdeményezésünkre (Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség) került be 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, melynek értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.
Az iskolák működési rendjét szabályozó 11/994 rendeletben MINISZTERI RENDELETBEN KELLETT VOLNA SZABÁLYOZNI A MÉRÉSEK ORSZÁGOSAN EGYSÉGES VÉGREHAJTÁSÁT.
2. A 2003-ban módosított törvényben a tanulók fizikai állapotának mérését (a Közoktatási Törvény 41. §-a 05. bekezdésének hatályos szövegét) a 48.§ b) 8. bekezdésébe helyezték át.
Általános rendelkezések
2003-ban módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) b pontja 10. bekezdésének értelmében az iskola helyi tantervében határozza meg „a tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszereket.
A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók
2004. április 7. Megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. Ez a rendelet valamennyi iskola részére megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a 2004. szeptember 1-jén induló új tanítási évet előkészítse. Az iskolák felülvizsgálják pedagógiai programjukat. A pedagógia program áttekintése azért indokolt, mivel a pedagógiai program részét alkotó iskolai nevelési program számos új elemmel gazdagodott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosításával.
A közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen.
2. sz. melléklet: az országosan egységes mérési módszer kiválasztásának folyamata 1997-től!
Az országosan egységes mérési módszer kiválasztását az MKM, az 1993-ban meghozott Közoktatási törvény módosítása után, 1996-ban indította el.
1997-ben a törvény meghozatala után az oktatási tárca hozzákezdett az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer kiválasztásához. Az OM (illetve jogelőde az MKM) 1996-tól irányítja és finanszírozza az országosan egységes mérési módszer kiválasztását.
Az oktatási tárca eddig közel 20 millió forintot fizetett ki, a módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, az eleméleti szakértők által javasolt mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére 1997, 1998, 1999 és 2000-ben a próbamérések elvégzéséhez szükséges mérési és értékelési útmutatókhoz, a visszaérkezett adatok feldolgozására, a Hungarofit és a Mini Hungarofit módszerek adatfeldolgozásához, adatszolgáltatásához elkészítetett CD, stb.)
Az oktatási tárca által kiadott szakanyagok, a mérési módszerek elméleti síkon és a gyakorlati életben való „megmérettetésének végeredménye”.
A mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye közismert.
Az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – Sportkórház Kutató Intézetében elvégzett laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztott – Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit motorikus próbarendszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza.
(A mérési módszer kifejlesztése részletesen: www.hungatrofit.hu)
Az OM kérésünkre írásban jelezte, hogy az iskolák több mint 80 %-a, a hazánkban kifejlesztett Hungarofit fizikai fittséget/edzettséget mérő és minősítő módszert választotta (önként) tanulói fizikai állapotának mérésére.
A pedagógusok elmondása szerint is a gyerekek szeretik és várják a méréseket egyre aktívabban vesznek benne részt a mérésekben, nem csak a korábban is mért saját, hanem a társaik teljesítménye is érdekli őket. A méréseket elvégző pedagógusok a természetes mozgásra épülő (ugrás, futás, dobás) Hungarofit motorikus próbarendszert, a hozzá tartozó korosztályonkénti és nemenkénti pontékelési és minősítési rendszert megbízhatónak tartják, mert az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérésével, edzettség/fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat objektíven méri.
A Hungarofit tesztrendszert alkotó „gyermekbarát”motorikus próbák helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettség nélkül elvégezhető, a próbarendszert az e célra kiadott mérési és útmutató alapján bárki, bárhol önmaga mérésére is alkalmazhatja, mert elvégzése különösebb anyagi és időráfordítást sem igényel. Az egyes motorikus próbákban elért teljesítmény kiértékelése gyors, mert a próbarendszerhez azonnal értelmezhető, megbízható, objektív pontértékelési és minősítési rendszer tartozik.
1997-ben „Mozdulj, Magyarország!”jelszóval, fizikai fittséget mérő országos sportvetélkedőt indítottunk el a lakosság körében. A verseny igen népszerű nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is. A már hagyományosnak mondható versenysorozatot, minden évben Budapesten megrendezett országos döntővel zárjuk, amelyen Családi és Nyílt kategóriában mérhetik össze erejüket, (összesen 30×3 fős csapat) a legfittebb címek elnyeréséért versenyzők.
Az OM által elrendelt próbamérések óta, a mérési eredményeket visszaküldő testnevelő tanároknak köszönhetően – a világon egyedülállóan – közel kettő millió mérési eredmény ad egyéni és társadalmi szintű összehasonlításra módot. A természetes mozgásra (futás, ugrás, dobás) épített „gyermekbarát”motorikus próbarendszer a fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok (aerob állóképesség és általános test erő- erő-állóképesség) mérésére alkalmazott egyes motorikus próbákhoz hazai és nemzetközi viszonylatban számtalan összehasonlító adat található.
(1997-től az év legfittebbjei részletesen www.hungarofit.hu)
1. A módszer egységesítése érdekében szervezett nyílt szakmai konferenciák
1996. január 29. Szakmai Módszertani Konferencia: A tanulók fizikai felkészültségének mérésével kapcsolatos feladatok a közoktatásban.
Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya
1997. január 8. Országos Szakértői Konferencia
Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya
A Szakértők mindegyik módszert megvizsgáltak és úgy határoztak, hogy egy év próbamérés után, a mérést végző pedagógusok véleményével alátámasztva, megszülethet a döntés, a végleges mérési anyag tekintetében.
Az MKM és jogutódjai az adófizetők pénzéből, közel 20 millió forintot fizetett ki a mérési módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére.
1998. december 9. (TF)
Kerekasztal beszélgetés: „Testnevelés a prevenció szolgáltában” címmel.
Téma: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény: Minőség-ellenőrzése a testnevelésben.
2000. március 10. (TF)
Szakmai egyeztető tanácskozás
„Módszerek a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzéséhez”
Téma:
– A preventív szemléletű iskolai testnevelés a népegészségügy szolgálatában
– A testnevelés egészségmegőrző hatásának minőségellenőrzése
– Javaslatok a tervszerű, tudatos minőségfejlesztéshez
2001. május 23. (TF)
Szakmai módszertani konferencia
A közoktatás területén elindított Nemzeti Mozgásprogram bemutatása
HONNAN–HOGYAN–HOVÁ? CÍMMEL
2. A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez (MKM, OM) által kiadott és valamennyi oktatási intézmény számára megküldött írásos és elektronikus kiadványok.
A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez az MKM:
– MÓDSZEREK A TANULÓK FIZIKAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE, ÉRTÉKELÉSÉRE (1997) Szerzők: dr. Fehérné Mérey Ildikó (Hungarofit módszerek) Dr. Arday L. és Farmosi I., Az Eurofit módszer Dr. Barabás Anikó fordításában 1993-ban már kikerült az iskolákhoz.
– Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1998) (Egységes adatszolgáltatásához. Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);
– Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1999 OM) (Egységes adatszolgáltatásához Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);
– ÚTMUTATÓ A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ (Az Ön ajánlásával: 2001, OM Társszerző: dr. F. Mérey Ildikó) Szerkesztő: Tompa Ferenc
Az OM által kiadott CD-K
– 2001-ben „FITSZOFT 2000 CD-ROM, a Hungarofit tesztek értékeléséhez” program elkészíttetésével (Szerző: dr. F. Mérey Ildikó): a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőség-ellenőrzését, a felvett adatok egységes nyilvántartását, az oktatás és az iskola-egészségügy felé történő egységes adatszolgáltatást kívánta biztosítani, ezért minden oktatási intézmény számára megküldte.
Az OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a Hungarofit mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye.
Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit módszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza, míg OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszerrel (Eurófit) mindössze néhány 1-2 ezret.
3. A mérési módszerek elméleti síkon történő „megmérettetésnek” végeredménye időrendi sorrendben.
Szakértői vélemények a tanulók fizikai állapotának országosan egységes NEMZETI mérési módszer kiválasztásához.
Az alább felsorolt társadalmi és civil szervezetek írásban adott szakértői véleményükben – az OM által felállított „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő módszer közül – egyértelműen a Hungarofit módszer országos szintű egységesítését javasolják.
– Országos Sportegészségügyi Intézet (Szakmai konzílium: 1996)
– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)
– Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)
– Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)
– Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)
– Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület (2001)
– Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)
– Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001)
– Magyar Olimpiai Bizottság (2001)
– MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001)
– OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001)
– Országos Sportegészségügyi Intézet (2001)
– Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2001)
– Országos Alkohológiai Intézet (2002)
Összesített szakértői vélemények
– Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008)
– †Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)
– Magyar Edzők Társasága (2012)
– Magyar Sporttudományi Társaság (2012)
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara korábbi vezetőihez írt leveleimben közel féléve kérem, hogy egy egyeztető megbeszélés után – tények alapján – a jelenlegi helyzet ismeretében a szakmai zűrzavar elkerülése érdekében (ismét) foglaljon állást a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő országos egységesítése érdekében.
Kérésem indoklására felhozom: a Nemzeti Köznevelési Törvény egyik fő célja: testileg, szellemileg, és lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése. Az ország vezetői stratégiai ágazatként, nemzeti feladatnak tekintik fiataljaink fizikai/edzettségi állapotának (általános fizikai teherbíró-képességének) tudatos javítását „Nagy szükség van egészséges, erős ifjúságra, az ország jövője múlik rajta!”
A 2012/13-as tanévtől a testnevelési órák száma növekszik, de a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos, élettanilag hatékony fejlesztése elmarad!
Fiataljaink fizikai állapotának, szellemi munkavégző-képességének (tanulás) tudatos javítása, és kiegyensúlyozott lelki életének megteremtése, a minőségi oktatás előtérbe helyezésével csak az iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram keretén belül az iskolaorvosokkal együttműködve valósítható meg.
Szakmai vezetésemmel ez a program az oktatási tárca által 2001-ben elrendelt próbamérések során 2001-2004-ig az oktatás és az egészségügy területén is számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan (külön anyagi forrás nélkül) a gyakorlati életben már bebizonyította létjogosultságát országos szinten.
A program külön anyagi forrás nélkül ma is működésben hozható!
A program a tanulók fizikai állapotának – évente két alkalommal történő – országosan egységes megbízható mérésére épül.
A program hatékonysága elsősorban:
– a heti tanórai testnevelési órák számától (minimum heti 3), és
– a tanulók fizikai állapotának országosan egységes, évente két alkalommal (őszi és tavaszi időszakban) történő mérésére alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától függ.
Kormányunk nehéz anyagi helyzete ellenére, a heti tanórai testnevelési órák számának növelésével óriási lépést tett annak érdekében, hogy a 2012/13-as tanévtől testnevelésünk egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatása élettanilag hatékonyabb legyen, de az oktatási tárca a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérésének – közel 20 éve meghozott – jogi hátterét eltörölte!
Az oktatási tárca 1997 óta közel 20 millió forintot fizetet ki a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez kiadott és az ország valamennyi intézményhez megküldött módszertani szak-anyagokra és a 2001-ben a központi adatfeldolgozásra visszaküldött mérési eredmények feldolgozására.
Az ügy fontosságára való tekintettel várom mielőbbi kedvező válaszát.
Elérhetőségem: 06-20 8020667
Tisztelettel: Dr. F. Mérey Ildikó
Mellékletek
- sz. melléklet: A tanulók fizikai állapot mérésével kapcsolatos jogi héttér 1996-tól
- sz. melléklet: A mérési módszer országos egységesítése érdekében tett törekvések
- sz. melléklet a 2001-2004 között működő Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram
- sz. melléklet: e témában megjelent publikációm, szakmai kitüntetéseim
1. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapot mérésével kapcsolatos jogi héttér 1996-tól
1. Közel húsz év telt el azóta, hogy az MKM – kezdeményezésünkre (Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség) került be 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, melynek értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.
Az iskolák működési rendjét szabályozó 11/994 rendeletben MINISZTERI RENDELETBEN KELLETT VOLNA SZABÁLYOZNI A MÉRÉSEK ORSZÁGOSAN EGYSÉGES VÉGREHAJTÁSÁT.
2. A 2003-ban módosított törvényben a tanulók fizikai állapotának mérését (a Közoktatási Törvény 41. §-a 05. bekezdésének hatályos szövegét) a 48.§ b) 8. bekezdésébe helyezték át.
Általános rendelkezések
2003-ban módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) b pontja 10. bekezdésének értelmében az iskola helyi tantervében határozza meg „a tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszereket.
A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók
2004. április 7. Megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. Ez a rendelet valamennyi iskola részére megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a 2004. szeptember 1-jén induló új tanítási évet előkészítse. Az iskolák felülvizsgálják pedagógiai programjukat. A pedagógia program áttekintése azért indokolt, mivel a pedagógiai program részét alkotó iskolai nevelési program számos új elemmel gazdagodott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosításával.
A közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen.
2. sz. melléklet: az országosan egységes mérési módszer kiválasztásának folyamata 1997-től!
Az országosan egységes mérési módszer kiválasztását az MKM, az 1993-ban meghozott Közoktatási törvény módosítása után, 1996-ban indította el.
1997-ben a törvény meghozatala után az oktatási tárca hozzákezdett az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer kiválasztásához. Az OM (illetve jogelőde az MKM) 1996-tól irányítja és finanszírozza az országosan egységes mérési módszer kiválasztását.
Az oktatási tárca eddig közel 20 millió forintot fizetett ki, a módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, az eleméleti szakértők által javasolt mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére 1997, 1998, 1999 és 2000-ben a próbamérések elvégzéséhez szükséges mérési és értékelési útmutatókhoz, a visszaérkezett adatok feldolgozására, a Hungarofit és a Mini Hungarofit módszerek adatfeldolgozásához, adatszolgáltatásához elkészítetett CD, stb.)
Az oktatási tárca által kiadott szakanyagok, a mérési módszerek elméleti síkon és a gyakorlati életben való „megmérettetésének végeredménye”.
A mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye közismert.
Az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – Sportkórház Kutató Intézetében elvégzett laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztott – Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit motorikus próbarendszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza.
(A mérési módszer kifejlesztése részletesen: www.hungatrofit.hu)
Az OM kérésünkre írásban jelezte, hogy az iskolák több mint 80 %-a, a hazánkban kifejlesztett Hungarofit fizikai fittséget/edzettséget mérő és minősítő módszert választotta (önként) tanulói fizikai állapotának mérésére.
A pedagógusok elmondása szerint is a gyerekek szeretik és várják a méréseket egyre aktívabban vesznek benne részt a mérésekben, nem csak a korábban is mért saját, hanem a társaik teljesítménye is érdekli őket. A méréseket elvégző pedagógusok a természetes mozgásra épülő (ugrás, futás, dobás) Hungarofit motorikus próbarendszert, a hozzá tartozó korosztályonkénti és nemenkénti pontékelési és minősítési rendszert megbízhatónak tartják, mert az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény mérésével, edzettség/fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat objektíven méri.
A Hungarofit tesztrendszert alkotó „gyermekbarát”motorikus próbák helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettség nélkül elvégezhető, a próbarendszert az e célra kiadott mérési és útmutató alapján bárki, bárhol önmaga mérésére is alkalmazhatja, mert elvégzése különösebb anyagi és időráfordítást sem igényel. Az egyes motorikus próbákban elért teljesítmény kiértékelése gyors, mert a próbarendszerhez azonnal értelmezhető, megbízható, objektív pontértékelési és minősítési rendszer tartozik.
1997-ben „Mozdulj, Magyarország!”jelszóval, fizikai fittséget mérő országos sportvetélkedőt indítottunk el a lakosság körében. A verseny igen népszerű nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is. A már hagyományosnak mondható versenysorozatot, minden évben Budapesten megrendezett országos döntővel zárjuk, amelyen Családi és Nyílt kategóriában mérhetik össze erejüket, (összesen 30×3 fős csapat) a legfittebb címek elnyeréséért versenyzők.
Az OM által elrendelt próbamérések óta, a mérési eredményeket visszaküldő testnevelő tanároknak köszönhetően – a világon egyedülállóan – közel kettő millió mérési eredmény ad egyéni és társadalmi szintű összehasonlításra módot. A természetes mozgásra (futás, ugrás, dobás) épített „gyermekbarát”motorikus próbarendszer a fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok (aerob állóképesség és általános test erő- erő-állóképesség) mérésére alkalmazott egyes motorikus próbákhoz hazai és nemzetközi viszonylatban számtalan összehasonlító adat található.
(1997-től az év legfittebbjei részletesen www.hungarofit.hu)
1. A módszer egységesítése érdekében szervezett nyílt szakmai konferenciák
1996. január 29. Szakmai Módszertani Konferencia: A tanulók fizikai felkészültségének mérésével kapcsolatos feladatok a közoktatásban.
Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya
1997. január 8. Országos Szakértői Konferencia
Szervező: MKM Közoktatás Fejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály Testnevelési és Sport Osztálya
A Szakértők mindegyik módszert megvizsgáltak és úgy határoztak, hogy egy év próbamérés után, a mérést végző pedagógusok véleményével alátámasztva, megszülethet a döntés, a végleges mérési anyag tekintetében.
Az MKM és jogutódjai az adófizetők pénzéből, közel 20 millió forintot fizetett ki a mérési módszer egységesítése érdekében rendezett országos szintű konferenciák megrendezésére, a mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetésére.
1998. december 9. (TF)
Kerekasztal beszélgetés: „Testnevelés a prevenció szolgáltában” címmel.
Téma: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény: Minőség-ellenőrzése a testnevelésben.
2000. március 10. (TF)
Szakmai egyeztető tanácskozás
„Módszerek a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzéséhez”
Téma:
– A preventív szemléletű iskolai testnevelés a népegészségügy szolgálatában
– A testnevelés egészségmegőrző hatásának minőségellenőrzése
– Javaslatok a tervszerű, tudatos minőségfejlesztéshez
2001. május 23. (TF)
Szakmai módszertani konferencia
A közoktatás területén elindított Nemzeti Mozgásprogram bemutatása
HONNAN–HOGYAN–HOVÁ? CÍMMEL
2. A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez (MKM, OM) által kiadott és valamennyi oktatási intézmény számára megküldött írásos és elektronikus kiadványok.
A mérési módszerek gyakorlati életben történő megmérettetéséhez az MKM:
– MÓDSZEREK A TANULÓK FIZIKAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE, ÉRTÉKELÉSÉRE (1997) Szerzők: dr. Fehérné Mérey Ildikó (Hungarofit módszerek) Dr. Arday L. és Farmosi I., Az Eurofit módszer Dr. Barabás Anikó fordításában 1993-ban már kikerült az iskolákhoz.
– Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1998) (Egységes adatszolgáltatásához. Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);
– Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez (1999 OM) (Egységes adatszolgáltatásához Szerző: dr. F. Mérey Ildikó);
– ÚTMUTATÓ A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ (Az Ön ajánlásával: 2001, OM Társszerző: dr. F. Mérey Ildikó) Szerkesztő: Tompa Ferenc
Az OM által kiadott CD-K
– 2001-ben „FITSZOFT 2000 CD-ROM, a Hungarofit tesztek értékeléséhez” program elkészíttetésével (Szerző: dr. F. Mérey Ildikó): a tanulók fizikai állapotának országosan egységes minőség-ellenőrzését, a felvett adatok egységes nyilvántartását, az oktatás és az iskola-egészségügy felé történő egységes adatszolgáltatást kívánta biztosítani, ezért minden oktatási intézmény számára megküldte.
Az OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a Hungarofit mérési módszerek gyakorlati életben történő „megmérettetésnek” végeredménye.
Hungarofit, illetve annak egyszerűsített változatával a Mini Hugarofit módszerrel mérve a kollégák a központi adatfeldolgozásra közel kettőmillió mérési eredményt küldtek vissza, míg OM által 1999-ben működtetett „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszerrel (Eurófit) mindössze néhány 1-2 ezret.
3. A mérési módszerek elméleti síkon történő „megmérettetésnek” végeredménye időrendi sorrendben.
Szakértői vélemények a tanulók fizikai állapotának országosan egységes NEMZETI mérési módszer kiválasztásához.
Az alább felsorolt társadalmi és civil szervezetek írásban adott szakértői véleményükben – az OM által felállított „független” Testnevelési és Sport Bizottsága által összeállított próbarendszer (Eurófit) és a HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő módszer közül – egyértelműen a Hungarofit módszer országos szintű egységesítését javasolják.
– Országos Sportegészségügyi Intézet (Szakmai konzílium: 1996)
– Magyar Testnevelési Egyetem (1998)
– Országos Testnevelési és Sporthivatal (1998)
– Országos Sportegészségügyi Intézet Sportegészségügyi Szakmai Kollégiuma (2000)
– Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi Intézete (2001)
– Fodor József Iskolaegészségügyi Társasság, Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület (2001)
– Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület (2001)
– Magyar Biológiai Társaság Mozgás és Viselkedésbiológia Szakosztálya (2001)
– Magyar Olimpiai Bizottság (2001)
– MOBILITAS Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet (2001)
– OKI Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály (2001)
– Országos Sportegészségügyi Intézet (2001)
– Semmelweis Egyetem, Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (2001)
– Országos Alkohológiai Intézet (2002)
Összesített szakértői vélemények
– Dr. Varga Péter Pál: Nemzeti Gerincgyógyászati Társaság (2008)
– †Dr. Frenkl Róbert: Magyar Sporttudományi Társaság (2008)
– Magyar Edzők Társasága (2012)
– Magyar Sporttudományi Társaság (2012)
EUROFIT, VAGY HUNGAROFIT
A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KUTATÓK A TERHELHETŐSÉGGEL/EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS FITTSÉG ÖSSZETEVŐIT FONTOSSÁGI SZEMPONTBÓL HÁROM CSOPORTBA SOROLJÁK
Elsődleges fontosságú tesztek
– az aerob fittség mérését
– a vázizomzat fittségének a mérését
– antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához)
– sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez)
Másodlagos fontosságú tesztek
– a felső és alsó végtag izommunkáját és
– a váll mozgékonyságát mérő tesztek
Harmadlagos fontosságú tesztek
– a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt.
(Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK A fizikai fittség mérése 49. o.) Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997.
A hajlékonyság (mozgékonyság) mérése nem tartozik a fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok közzé. Ettől függetlenül hajlékonyság fejlesztését én is fontosnak tartom elsősorban a váll- a csípő ízület mozgékonyság megtartása érdekében.
A kézi szorítóerő mérése az Európai Tudományos Tanács besorolása szerint a harmadlagos fontosságú tesztek közzé tartozik. Ezért a kerettanterven megjelölt kézi szorítóerő mérők helyett – az ország nehéz anyagi helyzete miatt először – inkább az elsőrendű faktor objektív méréséhez szükséges testzsír-százalék mérővel kellene az iskolákat egységesen felszerelni.
Megjegyzés: A szakirodalom szerint a kézi szorítóerő méréssel az egyén erejében bekövetkezett változásokat követhetjük nyomon, ezért a különféle populációkon mért eredmények összehasonlítására nem alkalmazzák.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MŰSZEREK NÉLKÜLI MÉRÉSÉRE, MINŐSÍTÉSÉRE, CSAK OLYAN (ORSZÁGOSAN EGYSÉGES) MOTORIKUS PRÓBARENDSZERT LEHET ÉS KELL ALKALMAZNI, AMELYET – TERHELÉSES LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOKKAL ALÁTÁMASZTVA – A FITTSÉG ÖSSZETEVŐI KÖZÜL AZ ELSŐRENDŰ FAKTOROK MEGBÍZHATÓ MÉRÉSÉRE FEJLESZTETTEK KI.
HUNGAROFIT & Mini Hungarofit egészségorientált fittséget mérő motorikus próbarendszerek
A fizikai fittség mérésére kifejlesztett Hungarofit motorikus próbarendszert a Sportkórház Kutató Intézetével együttműködve – a hazai és nemezközi szakirodalom ismeretében – laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva az egészség/terhelhetőség vizsgálatához szükséges elsődleges fontosságú tesztek megbízható, objektív mérésére fejlesztettük ki.
A tesztrendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy a vázizomzat fittségének mérését négy egymástól független izomcsoport erejét, erő-állóképességét mérő motorikus próbában elért teljesítmény alapján értékeljük, minősítsük.
A Mini Hungarofit motorikus próbarendszer elvégzése különösebb eszközt nem igényel!
A Hungarifit és a Mini Hungarofit motorikus teszt-rendszerrel megbízhatóan mérhetők a fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat:
– az aerob fittséget,
– a vázizomzat fittségét,
– az optimális testtömeget, ill. az attól való esetleges eltérés mértékét, (BMI index) és
– feltérképez néhány életviteli szokást (Pl. Sportolási, dohányzási szokások)
III. FAKTOR
Optimális testtömeg, ill. az attól való esetleg eltérés mértékének megállapítása
Testtömeg (kg) és testmagasság (m) mérés (ha mód van rá test-zsírszázalék mérés)
I. FAKTOR
Az aerob fittség (állóképesség) mérése
Előre meghatározott időtartam alatt megtett távval mért aerob állóképesség (m)
– I. II. évfolyam (7-8 évesek): 6 perc futás
– III. évfolyamtól (9 éves kortól): Cooper-teszt, 12 perc folyamatos futással/kocogással,
Cél: adott időtartam alatt a lehető leghosszabb táv megtétele.
Előre meghatározott táv teljesítésének időtartama: (perc, mp)
– I. II. évfolyam (7-8 évesek): 1609 m (1 mérföld) síkfutás
– III. évfolyamtól (9 éves kortól): 2000 m síkfutás
Cél: adott táv lehető legrövidebb időtartam alatti megtétele.
II. FAKTOR
Általános testi erő, erő-állóképesség fittségének mérése
II/1. Mini Hungarofit izomerő fittséget mérő motorikus próbarendszer (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett 4 fő izomcsoport mérésére alkalmazott motorikus próbában elért teljesítmény alapján).
1. A láb dinamikus erejének mérése.
Helyből távolugrás, páros lábbal (m)
2. A hasizmok erő-állóképességének mérése.
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (db)
3. A hátizmok erő-állóképességének mérése.
Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig (db)
4. A vállövi- és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.
Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig (db)
II/2. Hungarofit izomerő fittséget mérő motorikus próbarendszer (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett 6 fő izomcsoport mérésére alkalmazott motorikus próbában elért teljesítmény alapján).
1. A láb dinamikus erejének mérése.
Helyből távolugrás, páros lábbal (m)
2. A hasizmok erő-állóképességének mérése.
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (db)
3. A hátizmok erő-állóképességének mérése.
Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig (db)
4. A vállövi- és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.
Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig (db)
5. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése
Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m).
(12 éves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával).
6. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése
Tömött labdavetés (dobás) két kézzel, a fej főlőtt hátra (m).
(12 éves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával).
Iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram
TÁRCÁK KÖZÖTTI KAPCSOLÓSÁSI PONTOK
A program gondozója az EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A programban közvetlenül résztvevő tárcák: oktatásért felelős államtitkárság, egészségügyért felelős államtitkárság, sportért felelős államtitkárság.
Sportért felelős államtitkárság
A sportolni vágyó tehetséges, kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú, fizikailag sportág speciálisan is jól terhelhető fiatalok mielőbbi feltérképezése (kiválasztása), versenysport felé irányítása, azzal a céllal, hogy mielőbb szakszerű irányítással elkezdhessék, az élsportolói pályára való felkészülést.
ô
Oktatásért felelős államtitkárság
1. Mérés (őszi időszakban)
Egységes minőségellenőrzés
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény tanár-diák mérése, pontértékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése, a Hungarofit minősítő kategóriák értelmezése.
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása.
Felzárkóztatás ®Szinten-tartás: egyénre szabott képesség szerinti differenciált terheléssel.
Szinten tartó program: közepes, jó, kiváló és extra Hungarofit minősítés esetén
Fejlesztő program: igen gyenge, gyenge és kifogásolható Hungarofit minősítés esetén
Egységes minőségbiztosítás
– A gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása.
2. Mérés (tavaszi időszakban)
Egységes minőségellenőrzés
Mérés«Visszacsatolás
– Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése, pontértékelése.
– A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minősítése.
– A program hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követése.
ô
Egészségügyért felelős államtitkárság
Minden tanévben az oktatás területéről – Hungarofit minősítő kategóriák szerint korosztályonkénti és nemenkénti bontásban – Intézményi Összesített Adatlapon legkésőbb május 31.-ig, át kell adni az iskola/háziorvosnak, vagy a védőnőnek a tanulók funkcionális állapotára utaló adatokat, aki/akik átvezeti az Iskolaegészség-ügyi jelentőlapon található (e célra visszatett) táblázatba.
Megjegyzés:ez a program 2001-2004-ig országos szinten – az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során – bebizonyította létjogosultságát számszerű hiteles adatokkal bizonyíthatóan civil szervezetek gondozásával jól működött – külön anyagi forrás nélkül – az oktatás és az egészségügy területén.
4. sz. melléklet: Publikációs jegyzék.
E témában megjelent publikációm száma több mint száz.
Jelentősebb szakmai módszertani szakanyagok, könyvek
1990. Se többet, se kevesebbet c. könyv Kiadó: MEDICOR, 30000 pl.
19928. Vitaindító gondolatok az új nemzeti alaptanterv elkészítéséhez, a testnevelő tanári munka
megújításához. (Cikk) Testnevelés Próbaszám, 1992. 29-30. o.
1992. Miért van szüksége a testnevelésnek a képességek, (képesség együttesek) objektív, mérésére,
értékelésére? (Cikk) MKM Testnevelési és Sport Önálló Osztályának melléklete, 1992. IX. 12-15.o.
1993. A megmérettetés elengedhetetlen a minőséghez követelmény kell! (Cikk) Fejlesztő pedagógia, 1993./1-2. 36-42 o.
1993. Módszer az általános fizikai teherbíró-képesség műszerek nélküli méréséhez (Előadás és cikk) II. Országos Sporttudományos Kongresszus, 1993. VIII. 30-IX. 1.
1996. Mozgás és egészség c. könyv. Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT, 1996. Bp. „Hungarofit”
Egyszerű vizsgálati módszer és értékelési rendszer 7-19 éves korúak számára (1997) MKM
kiadvány a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének méréséhez 5-45. o.
1997. „MÉRTES” Alternatív Nemzeti Tanterv 1-12 évfolyam számára www.OKI.hu
1998. Katona fiatalok számára „Edzéselméleti és Élettani ismeretek az önálló, tudatos testedzéshez”
MH KÖKKI Kiadvány (1998).
1998. Az Iskolaegészségügy Gyakorlati Kézikönyve Szerkesztette: Aszmann Anna Testnevelés az
iskolában c. fejezet.
1998. Ajánlás a fizikai fittség mérésére 7-25 éves korú labdarúgóknak Kispad c. szakmai folyóirat
98/1-2 14-26 o. Kiadó: a NEXUS KIADÓ.
1998. A fittség mérés jelentősége az egészséges életmódra nevelésben HUNGAROFIT
Tréning program iskolaorvosok, védőnők és pedagógusok számára, Országos Csecsemő- és
Gyermekegészségügyi Intézet (Előadás, cikk, VIDEO).
1998. Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (Társszerző) Oktatási Minisztérium
1998. MOZGÁS–EGÉSZSÉG–FITTSÉG, MOZGÁS–JÁTÉK–SPORT– TERHELHETŐSÉG
Mozgásbiológiai Konferencia Bp. 1998. szept. 25-26. (Előadás, Előadás kivonat)
1998. Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez (Társszerző)
Oktatási Minisztérium l998. Második kiadás.
1998. A hangsúly a megelőzésen van Kiegészítő nyílt levél a miniszterelnökhöz Magyar Nemzet X. 8.
1999. Mérési és értékelési útmutató: A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének
méréséhez. (OM harmadik bővített kiadvány.)
1999 . Se többet, se kevesebbet Mérd magad: Hungarofit Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT, Bp.
(3000 pl.)
2000. Új kihívások a gyermek labdarúgásban 64-86. o. (ISM): „A fittség mérés jentősége a fiatalkorú
labdarúgóknál”
2000. ÚTMUTATÓ A TANULÓK FIZIKAI ÉS MORTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ(OM)
2000. Se többet, se kevesebbet Mérd magad: Hungarofit Útmutató Kiadó és Szolgáltató KFT,
Bp. második bővített kiadás.
2001. 7 -19 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer OK kiadvány 5000 pl.
2002. Összefoglaló tanulmány: 7-18 éves fiatalok 2001 tavaszán elvégzett felmérési eredmények
elemzése. (OM)
2003. Útmutató a motorikus képességek méréséhez. Kézilabdázók számára (Magyar Kézilabda Szövetség)
2003. Mérd magad! Hungarofit és Mini Hungarofit: Mérési és értékelés útmutató 17-25 év
közötti fiatalok számára (Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség)
2004. Nemzeti Mozgásprogram Fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos, harmonikus
fejlesztéséhez. Kiadó: „Józan Élet” Egészség és Családvédő Országos Szövetség
2004. szeptember „Sulinet” OM Összehasonlító adatok 7-19 éves fialok fizikai állapotának elemzéséhez
2004. OKI november 11. Az osztályzás kérdésével kapcsolatos állásfoglalások kifejtése OKI Országos
Testnevelési stratégiai munkaértekezlet.
2005. május 5000 pl. CD Fittségi mérési módszerek szöveges értékeléssel. A CD-t az Oktatási
Minisztérium valamennyi oktatási intézmény számára megküldte.
2006. Fittség, Egészség tudatosan 3000 pl. (A szponzorok visszalépése miatt magán kiadás lett.)
2007. Ajánlás a testnevelés tantárgy korszerűsítéséhez.2007/1. Magyar Sporttudományi Szemle 46-49. o.
2007. december 6. Győr Felsőoktatási konferencia: Testnevelés és Sport a Budapesti Műszaki Főiskolán
2007. Magyar Sporttudományi Szemle 2007/1. Ajánlás a testnevelés tantárgy korszerűsítéséhez I.
2008. „Lépj, az egészségedért!” Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához (BMF
jegyzet. 226 oldal)
2008. „Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba” Tudomány, Neveléstudomány a gyakorlatért 37.
Mozgásbiológiai Konferencia (Szarvas, 2007. november 15-16.) Kiadó: Tessedik Sámuel
Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar
2008 Magyar Sporttudományi Társaság Kongresszus „Peking 2008”
Eurofit & Hungarofit Öntsünk végre „tiszta vizet” a pohárba! (Sportorvosi Szemle 2008.)
2008. Sporttudomány, neveléstudomány a gyakorlatért (83-91.o) Kiadó: Tessedik Sámuel
Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar
2008. Az oktatásban eltöltött évek alatt adjunk, azonos életesélyt valamennyi fiatalnak 38.
Mozgásbiológiai Konferencia (11. 15-16. Jászberény)
2008. Az ifjúság fittségi állapotáról statisztikák tükrében HÖOK Országos Konferencia (Győr)
2009. Konferencia és kiállítás szervezés: Egy nap az egészségedért! (BMF Bécsi út 96/b.)
2010.A Nemzet és a Szakma védelmének érdekében: ne hagyjuk megtéveszteni a
Döntéshozókat! Előadás 40. Mozgásbiológiai Konferencia (Budapest)
2010. NEMZETI CSELEKVÉSI MOZGÁSPROGRAM (MSTT Sport Innovációs
Szakbizottság, Budapest Magyar Sport Háza szept. 16.)
2010. ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI
TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA (TF 2010. OKT.16. )
2011. Lépj, az egészségedért! Korszerű ismeretek az egészséges életvitel kialakításához
Fehérné Mérey Ildikó Óbudai Egyetem KGK 4016 oldalszám: 297
2012. május 24-26. Sporttal meg kell gyógyítani, a magyar nemzetet! IX. Országos Sporttudományos
Kongresszus, Szeged
Szakmai kitüntetések, elismerések
– Főigazgatói Dicséret (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola: 1981., 1989., és 2000.).
– Kandó Kálmán Műszaki Főiskola publikációs nívódíja (1994.)
– OTSH elismerés: „az egyetemi – főiskolai sportban végzett kiemelkedő tevékenységéért”. (1995.)
– Országos Dohány Füstmentes Egyesület elismerő oklevele: „az egészségvédelem érdekében a
dohányzás ellen kifejtett kimagasló tevékenységéért”. (1997.)
– ÉLETMŰDÍJ: „az ifjúság testnevelésének és egészséges életmódjának kialakításáért végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért”. Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (2006.)
– Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt: „A Józan Élet Egészség és Családvédő Országos
Szövetség alelnökeként, az egészség védelem és testkultúra fejlesztése területén végzett
eredményes munkájáért”. (Felterjesztő: Társadalmi Unió 2007.)
– HUZELLA TIVADAR DÍJ: „kiemelkedő humánbiológiai és az orvostudomány területeinek, több
évtizedes magas szintű műveléséért, kiváló szervező tevékenységéért és széleskörű oktató
ismeretterjesztő munkájáért”. (Magyar Biológiai Társaság 2010.)
– „Főváros Sportjáért” Aranygyűrű kitüntetés (2010.)
–MATOLAY ÉLETMŰDÍJ:„Az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztése, valamint az Olimpiai Eszme terjesztése érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért.” (Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete: 2013).
– PEDAGÓGUS SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM elismerés (EMMI: 2013.)
– Címzetes egyetemi docens cím: „az Óbudai Egyetem érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréseként” (Óbudai Egyetem: 2013).
Pokornitól végleges válaszlevél Hoffmannak
Elküldve: Bp. 2013. 01.21.
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Dr. Hoffmann Rózsa
Oktatásért Felelős Államtitkár
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
Tisztelt Államtitkárasszony!
2012. december 18-án kelt levelére, az alább felsorolt konkrét észrevételeimet teszem meg.
Megjegyzés
Tudomásom szerint az oktatási tárca 1997–től irányította és finanszírozta – a teljesítmény élettan területén hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert szakértők, valamint a méréseket elvégző pedagógusok széles körű bevonásával – az országosan egységestésre kerülő mérési módszer kiválasztásához szükséges szakanyagok elkészítését intézményekhez való megküldését.
A „megmérettetésre kerülő mérési módszerek” –ről kiadott szakmai szakértői vélemények és az oktatási tárca által irányított mérési módszerek gyakorlati síkon történő „megmérettetésének” (a központi adatfeldolgozásra visszaküldött közel 2 millió mérési eredmény) meggyőző többséggel a Hungarofit módszer egységesítése mellett voksolt.
Szakértői javaslatok. Ha kérik, kinyomtatva beviszem.)
Az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága feltehetően nem kérte volna fel 2012 júniusában Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó urat arra, hogy dolgozza ki és koordinálja annak a megújuló mérési és értékelési rendszernek a kidolgozását, amely megfelel a kormányprogramnak és a köznevelési törvény előírásainak, ha
dr. Hoffmann Rózsa Államtitkárasszonyt körülvevő „szakértők” (a NAT , a Kerettanterv és a 2012/13-as Tanévrendjét készítők) a tényleges helyzet ismeretében a valós tények alapján tájékoztatták volna.
Hazánkban 1997-2012-ig valamennyi közoktatási intézményben kötelező volt a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő mérése, a mérési módszer megjelölésével. (2012 őszétől már csak egyszer kell mérni! A szakma tudni szeretné személy szerint kinek/kiknek köszönhető ekkora visszalépés?)
Az elméleti szakértők és a pedagógusok által kiválasztott „mai” kormányprogramnak és a köznevelési törvény előírásainak megfelelő, mérési módszert az oktatási tárca megtalálta, csak nem egységesítette.
A közoktatás területén – számszerű hiteles adatokkal bizonyítható, hogy az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során az intézmények 80 %-a (a korábbi törvényi kötelezettségének eleget téve), országos szinten önként választva a hazákban kifejlesztett Hungarofit diagnosztikus mérési értékelési és minősítési rendszert használta fiataljai fizikai állapotának mérésére.
Írásos bizonyítékokkal nyomon-követhető, hogy az oktatási tárca 1997-től több mint tíz évig koordinálta – és közel 20 millió forintot fizetett ki az adófizető polgárok pénzéből –a mérési módszerek gyakorlati életben való megmérettetéséhez szükséges, az ország valamennyi közoktatási intézményekhez megküldött módszertani szakanyagokra, a központi adatfeldolgozásra 2001-ben visszaérkezett mérési eredmények feldolgozására.
Megjegyzés
Feltehető, hogy Balog Zoltán miniszter urat és Lázár János államtitkár urat sem tájékoztatták arról, hogy a hazákban kifejlesztett Hungarofit és annak egyszerűsített változata a Mini Hungarofit diagnosztikus mérési-értékelési és minősítési rendszereket a fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktor területén elért teljesítmény megbízható, objektív mérésére, értékelésére és minősítésére fejlesztették ki.
Megjegyzés
1996-től látensen körvonalazódott, és 2001-2004 között országos szinten (külön anyagi forrás nélkül) az oktatás és az egészségügy területén is számszerűen kifejezhető hiteles adatokkal bizonyíthatóan működésbe jött jól, de nem eléggé hatékonyan működött, azaz iskolaorvosok közreműködésével 20 év alatt kifejlesztett iskolai testnevelésre és sportra épített Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram, amelynek főcélja: a tanulók fizikai/edzettségi állapotának tudatos javításával, a korosztályt érintő vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható népegészségügyi mutatók javítása.
A program a tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő országosan egységes megbízható diagnosztikus mérésére-értékelésére és minősítésére épült.
A program hatékonyságát elsősorban a heti tanórai testnevelési órák száma, és a mérési módszer megbízhatósága határozza meg. (Alapvető feltétel: minimum heti három tanórai testnevelés.)
Megjegyzés
A „Testnevelés Stratégia 2020” elkészítése részeként a Hungarofit és annak egyszerűsített változata Mini Hungarofit fizikai fittségi/edzettségi szintet diagnosztizáló megbízható mérési, értéklelési és minősítési rendszer kiválóan alkalmas
A tanulók fizikai állapotának évente két alkalommal történő, törvény által előírt megbízható, objektív mérése és minősítése (1997-2012 között) már önmagában elindította az iskolai testnevelés és sport (egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásnak tudatos javításához, a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásához szükséges szakmai módszertani fejlesztést.
Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján ki-ki azonnal megtudhatta, hogy a fizikai fittségi szintje eléri-e a könnyű fizikai munka és a tartós, hatékony szellemei munkavégzéshez szükséges szintet, és ha nem akkor hol és milyen mértékű hiányosságok mutatkoznak. A mérési eredmények kiinduló pontot jentettek a tantárgy szakmai módszertani korszerűsítéséhez: az egyénre szabott képesség szerinti differenciált terhelés megállapításához, és az elvégzett mozgásprogram hatására bekövetkezett változások nyomon-követéséhez.
Megjegyzés
A mérési módszer nem csak a fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is országos szinten igen népszerű (1997-től „Mozdulj Magyarország” győztesei www.hungarofit.hu).
A köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok 80 %-a, közel 10 éve a gyakorlati életben eredményesen és jól tudja alkalmazni az egészség /terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztéséhez, és a tanuló fizikai állapotában a elvégzett program hatásra bekövetkezett változások nyomon-követéséhez.
A méréseket elvégző pedagógusok szerint a gyermekek általában szeretik és várják a méréseket, érdeklődéssel figyelik saját és a társaik által elért teljesítményeket, a mérések során bizonyosságot szereznek arról, hogy a rendszeres sportolással eltöltött idő valóban összefüggésben van a fizikai fittségi szinttel. A tanár-diák közös tudatos mérés és az elért teljesítmény közös kiértékelése/értelmezése során a tanulók könnyen elsajátítják a fittség mérés módszerét és az önállóan elkészített egyénre szabott edzésterv készítést.
A Hungarofit országos szinten – külön anyagi forrás nélkül – 700000 mérési eredmény alapján a gyakorlati életben bebizonyította, hogy a tanulók edzettségi/funkcionális állapotára utaló mérési eredmények közvetlenül összefüggésbe hozhatók a tanulók egészségi állapotával!
Megjegyzés
A Sportkórház Kutató Intézetében laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva hazákban kifejlesztett Hungarofit és Mini Hungarofit diagnosztikus mérési módszereket az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény megbízható, objektív mérésére fejlesztették ki, ezért egyéni és társadalmi szinten mért fizikai állapot szint közvetlenül összefüggésbe hozható az egészséggel.
Az iskolaorvosokkal kapcsolatos közel 20 éves szoros együttműködés lehetővé tette, hogy az oktatás területéről a méréseket elvégző pedagógusoknak át lehetett adni (intézményi összesített formában korosztályonkénti és nemenkénti bontásban) a tanulók edzettségi/funkcionális állapotára utaló mérési eredményeket.
Az iskolaorvosok/védőnők 2001-2004 között több mint 700000 tanuló mérési eredményét kapták meg és vezették át Iskolaegészségügyi jelentőlapra E/1 jelű táblába.
Az Iskolaegészségügyi jelentőlapra felvitt adatokat a KSH dolgozta fel, és a plusz egy adatsor feldolgozása külön anyagi forrást nem igényelt!
Az oktatás területéről átadott (a tanulók funkcionális/fizikai állapotára utaló) kritérium- orientált adatok és az iskola-egészségügyiek által felvett vizsgálati eredmények együttes feldolgozása lehetővé tette 700000 tanuló egészségi és fizikai állapota közötti összefüggések feltárását, együttes értelmezését. (Az adatok átadása és együttes feldolgozása külön anyagi forrást nem igényelt.)
A szakirodalomban számtalan nemzetközi és hazai összehasonlításra alkalmas adat található:
Hungarofit nemzetközi összehasonlító adatok
Megjegyzés
Az Eurofit nem, de a Hungarofit igen!.
700000 tanuló mérési és vizsgálati eredménye megmutatta/bebizonyította, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya megegyezik (30-35 %) az iskolaorvosok által kiszűrt, egyre fiatalabb korban jelentkező vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható betegségfajták (elhízás, magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések) százalékos arányával. A megbízható kutatási eredmény a világon is egyedül álló!
( KSH részletes adatfeldolgozása. Ha kérik, kinyomtatva beviszem.)
Megjegyzés
Az Eurofit nem, de a Hungarofit igen!
A Hungarofit fizikai fittséget mérő motorikus próbarendszerhez tartozó korosztályonkénti és nemenkénti pontértékelési rendszerrel számszerű hiteles adatokkal kimutatható,
a tanulók fizikai aktivitásának mértékének változásával kapcsolatos fizikai fittségi/edzettségi szint változása.
Indok
A fizikai fittség színvonala függ:
– a genetikai adottságoktól, (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és
– a gyakorlástól.
A motoros képességek tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek.
A fizikai fittség fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők:
– a biológiai fejlődés/érés
– a sokoldalú egyére szabott általános és speciális fizikai képzés.
A Hungarofit motorikus próbarendszer megbízhatóan és objektíven méri, értékeli és minősíti az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terültén elért teljesítményt és annak változását az oktatásban eltöltött évek alatt.
Ismételt mérések, folyamatos monitorozási lehetőséget biztosítanak egyéni és társadalmi szinten az elvégzett mozgásprogram (a megnövekedett heti óraszám és a testnevelés korszerűsítésének) hatására bekövetkezett változások irányáról és mértékéről számszerűen is kifejezhető hiteles adatok formájában.
Az egyes motorikus próbákban elért teljesítményhez tartozó pontértékek változása jelzi, hogy a biológiai fejlődés/érés során az iskolai testnevelés területén hány éves korban fejeződik be az egyén fizikai állapotának fejlesztése.
A Hungarofit és a Mini Hungarofit fizikai fittség diagnosztizálására kifejlesztett gyermekbarát tesztrendszer mindkét nem valamennyi korosztály számára alkalmas, mert a tesztrendszert alkotó motorikus próbák természetes mozgásra (futás, ugrás, dobás) épülnek.
A keringés-légzés rendszer állapotára, és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erejét, erő-állóképésségét mérő motorikus próbák technikailag helyes elvégzése különösebb előképzettséget nem igényel.
Megjegyzés
A fizikai fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok megbízható mérésre kifejlesztett (laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztott) Hungarofit motorikus próbarendszer:
– egyszerű (bárhol elvégezhető és megismételhető),
– olcsó (külön eszközt nem igényel),
– az intézmény személyi és tárgyi feltételeitől nem függ,
– felhasználóbarát (a pedagógusok és a gyermekek szeretik).
A mérések országosan egységes elvégzéséhez az elért teljesítmény kiértékeléséhez az oktatási tárca a próbamérésekhez valamennyi oktatási intézménybe ma is használatban lévő Mérési és értékelési útmutatót küldött.
A méréseket elvégző pedagógusok szerint a gyermekek általában szeretik és várják a méréseket, érdeklődéssel figyelik saját és a társaik által elért teljesítményeket, a mérések során bizonyosságot szereznek arról, hogy a rendszeres sportolással eltöltött idő valóban összefüggésben van a fizikai fittségi szinttel.
Általában az amatőr szinten sportolók a JÓ versenyszerűen sportoló (sportág speciálisan is jól terhelhető) fiatalok a Kiváló és Extra minősítést szerezik meg.
A tanár-diák közös tudatos mérés és az elért teljesítmény közös kiértékelése/értelmezése során a tanulók elméleti és gyakorlati síkon könnyen elsajátítják a fittség mérés módszerét és az önálló edzésterv elkészítéséhez szükséges élettani, egészségtani, és edzéselméleti ismereteket.
Megjegyzés
Az oktatási tárca 2001-ben és 2005-ben kiadott CD-kel biztosította:
– az országosan egységes központi adatszolgáltatást,
– a diák, a pedagógus és az intézményvezető számára visszacsatolást (az elért teljesítmény azonnali helyi kiértékelésével az elért fittségi szint értelmezésével).
Megjegyzés
A fent említett feladatok elvégzésére csak a mérési módszer országos egységesítése után kerülhet sor.
Megjegyzés
A mérési módszer kiválasztásának folyamatában, a próbamérések során – külön anyagi forrás nélkül – működésbe jött Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram kidolgozásában és gondozásában a testnevelés–tudományban meghatározó szerepet játszó szakemberek mellett a méréseket elvégző kb. 4000 pedagógus is részt vett.
A program csak látensen működhetett, mert a mérési módszer egységesítése elmaradt, és az oktatási tárca a program hatékony megvalósításához szükséges egyik alapvető feltételt (nehéz anyagi helyzetére hivatkozva) a testnevelési órák heti számát nem tudta háromra megemelni.
Tudomásom szerint dr. F. Mérey Ildikót saját kérésére a Magyar Diáksport Szövetséget tájékoztatta az általa kifejlesztett és gondozott mozgásprogramokról, de program egyeztető megbeszélésre nem került sor.
dr. F. Mérey Ildikó több mint negyven éves tanári, sportszervezői és kutatómunkája egyedülálló. (Több mint 100 cikk; MÉRTES alternatív Nemzeti tanterv 1-12 évfolyam;
7 könyv, stb., a felsőoktatás terültén és a lakosság számára országos szintű sikeresen lebonyolított mozgásprogram szakmai vezetőjeként a gyakorlati életben (szinte anyagi támogatás nélkül) olyan hasznos tapasztalatra tett szert, amelyek közvetlenül beépíthetők a most készülő „Testnevelés Stratégia 2020” programba.
Javaslat: a Magyar Diáksport Szövetség minél előbb kezdje el vele a programegyeztető megbeszéléseit.
Amennyiben Polgármester Úr további tájékoztatásra tart igényt a program megvalósulásával kapcsolatban, természetesen a Magyar Diáksport Szövetség és az EMMI Oktatásért Felelős államtitkársága is rendelkezésre áll.