Magyar Edzők Vitafórum cikk 2016/1. 72-75. o.

„Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.” Deák Ferenc

 

Dr. F. Mérey Ildikó, c. egyetemi docens

Óbudai Egyetem

 

Mióta, miért, mikor és mivel mérjük fiataljaink egészségközpontú fittség szintjét?

 

A Nemzeti Köznevelési Törvény nemzeti, mert közös nemzeti érdekeket szolgál.

A Nemzeti Köznevelési Törvény fő célja: testileg, szellemileg, lelkileg jól terhelhető fiatalok nevelése, a társadalmi leszakadás megakadályozása, és a tehetséggondozás, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumának az oktatásfejlesztés stratégiájában az egészségközpontú fittség (aerob fittség és általános test erő fittség) tudatos, fokozatos fejlesztését konkrétan megjelölt, kiemelt feladatként kell kezelni. A 2014-2020-as időszak egyik fontos népegészségügyi célkitűzése: a társadalmi leszakadás megakadályozása, az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Fiataljaink életesély egyenlőtlenségének csökkentését A NAGYBETŰS ÉLETBE LÉPÉS előtt a közoktatás területén lehet és kell megoldani az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző /egészségfejlesztő/ élettani hatásának mennyiségi növelésével és minőségi javításával. Kormányunk 2014-től a heti testnevelési órák számának növelésével biztosította/biztosítja az iskolai testnevelés és sport „mennyiségi” növelését. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző/egészségfejlesztő élettani hatásának javítását célzó tudatos „minőségfejlesztést” csak a szakma tudja megoldani.

Az oktatás területén a prímér prevenció fókuszú élettanilag hatékony egészségfejlesztést az iskolaorvosokkal együttműködve – egy korszerűbb, „minőségi” elsősorban szemléletében megújított iskolai testnevelésre és sportra épített, céljában világos, feladataiban átlátható, hatásában és megvalósításában folyamatosan monitorozható Nemzeti Cselevési Mozgásprogram keretén belül kell és lehet megoldani. A program elindításához szükséges alapvető feltétel: a tanuló fizikai állapotának (egészségszempontú fittségi szintjének) évente két alkalommal őszi-tavaszi időszakban történő megbízható, objektív országosan egységes mérése. A program egészségmegőrző élettani hatékonysága a tanulók egészség-központú fizikai fittségének mérésre alkalmazott mérési módszer megbízhatóságától, és a heti tanórai testnevelési órák számától függ. Kormányunk a heti tanórai testnevelési órák számának „mennyiségi” fejlesztésével, 2014-től letette az alapot testnevelésünk egészségmegőrző élettani hatékonyságának tudatos javításához.

A felnövekvő fiatalok, a szülők, a nemzet érdeke, valamint a szakma védelme érdekében, erkölcsi kötelességünk, felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a közoktatás területén mindkét nem valamennyi korosztálya számára csak olyan (terheléses laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott) természetes mozgásra épülő „gyermekbarát” motorikus próbarendszer alkalmas, amely a tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelve: megbízható, egyszerű, objektív, és olcsó. Különben munkánk egyéni és nemzeti értéke erősen megkérdőjelezhető.

Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy az iskola nem a kísérletezés színhelye, ezért „az egész nemzet érintő programok között prioritást kell adni azoknak a programoknak, amelyek a gyakorlati életben nagyszámú hiteles adatokkal alátámasztva már országos szinten bebizonyították létjogosultságukat” (Orbán Viktor).

Röviden összefoglalva: a megbízhatóság azt jelenti, hogy a próbarendszernek az egészségközpontú fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok területén (aerob és izomerő fittség) elért teljesítményt kell, objektíven, a lehető legegyszerűbb módszerrel (a tesztrendszert alkotó valamennyi motorikus próba helyes technikai elvégzése különösebb előképzettséget ne igényeljen), a legolcsóbban (különösebb eszköz igény nélkül) és a legpontosabban mérni.

Ma szerte a világon egyre nagyobb hangsúly adnak a bizonyítékokon (matematizált eredményeken) alapuló „orvoslásnak”.Hiteles tervet (a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő optimális idejű és intenzitású (mozgásgyógyszert), csak hiteles, megbízható adatok alapján lehet készíteni! A próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható, objektív, epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető hiteles adatokat szolgáltató méréséhez – nagyszámú mérési eredmény alapján kialakított – korosztályonkénti és nemenkénti értékelési rendszert kell kidolgozni.

Az általunk gondozott (2001-2004 között az oktatási tárca által elrendelt próbamérések során külön anyagi forrás nélkül az oktatás és az egészségügy területén, országos szinten működésbe hozott Nemzeti Cselekvési Mozgásprogramot a tanulók fizikai állapotának (egészségközpontú fittségének) országosan egységes évente két alkalommal történő megbízható mérésére, objektív értékelésére és minősítésére építettük. (Bővebben: www.hungarofit.hu)

Egy korszerűbb iskolai testnevelés és sport tudatos egészségfejlesztő élettani hatékonysága az egészségközpontú fittséget mérő módszer megbízhatóságán múlik!

Az elvégzett mozgásprogram egészségmegőrző élettani hatékonyságáról, a megnövekedett heti testnevelési órák hatásáról a be- és a kimenet” megbízható, objektív értékelése alapján kapjuk és adjuk meg a választ a programban részvevő fiatalnak, szülőknek, és az országot vezető politikusoknak.

A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz (módszertani szakanyag) a program élettanilag hatékony megvalósításához.

 

Mióta kell mérni a közoktatás területén tanuló fiatalok egészségközpontú fittség szintjét?

1. Közel húsz év telt el azóta, hogy az MKM – civil szervezetek kezdeményezésére módosította az  1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 41. §-ának 5. bekezdése, melynek értelmében: „A nevelési oktatási intézményeknek gondoskodnia kell ..,az általános iskolában, közép-iskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”.

Az iskolák működési rendjét szabályozó 11/994 rendeletben MINISZTERI RENDELETBEN KELLETT VOLNA SZABÁLYOZNI AZ ORSZÁGOSAN EGYSÉGES VÉGREHAJTÁST.

Az országosan egységesítésre kerülő mérési módszer kiválasztását 1996-ban – a szakértők javaslatára – a méréseket elvégző pedagógusokra bízta, azzal a szándékkal, hogy azt a mérési módszert egységesítik a következő tanévtől, amelyikkel. a legtöbb mérési eredmény érkezik vissza a központi adatfeldolgozásra. A szakértők az Arday- Farmosi, az Eurofit és a Hungarofit mérési módszer „gyakorlati életben történő” megmérettetést javasolták.

A több éven át tartó „próbamérések” végeredmény közismert az oktatási tárca szerint is 2004-ig visszaküldött adatok alapján az intézmények több mint 80 %-a a Hungarift módszer választotta. A Hungarofit mérési országos egységesítését az oktatási tárca ennek ellenére nem vállalta fel.

 

2. A tanulók fizikai állapotának mérését szabályozó Jogszabályi háttér változása 1993-tól.

A 2003-ban módosított törvényben a tanulók fizikai állapotának mérését (a Közoktatási Törvény 41. §-a 05. bekezdésének hatályos szövegét) a 48.§ b) 8. bekezdésébe helyezték át.

Általános rendelkezések

2003-ban módosított Közoktatási Törvény 48.§ (1) b pontja 10. bekezdésének értelmében az iskola helyi tantervében határozza meg „a tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszereket.

A törvény értelmében 2012/13-as tanévig közel 20 éven át, valamennyi oktatási intézménynek a helyi tantervében be kellett építeni, azt a mérési módszert, amellyel évente két alkalommal megmérte a tanulók fizikai állapotát.

Miért kell az évi két mérés?

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK ÉVENTE EGY ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ

– „PILLANATNYI” EDZETTSÉGI ÁLLAPOTOT TÜKRÖZŐ, KÖZEL FÉLÉVET ÁTFOGÓ MÉRÉSE – A TANÁRNAK FÖLÖSLEGES MUNKÁT, A TANULÓKNAK FÖLÖSLEGES ZAKLATÁST JELENT!

Az őszi mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. (Sikerélmény, erejéhez mért feladatot kap.) 

Az őszi időszakban elvégzett mérés során elért teljesítmény kiindulási alap az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához. Különösen a gyenge fizikumú tanulóknak sikerélményt jelent, ha erejükhöz mért feladatot kapnak, ezért az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális alapképességek tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztését (még csoportos foglalkozás keretén belül is) a pillanatnyi edzettségi állapotuknak megfelelő képesség szerinti differenciált terheléssel kell megoldani.

A tanév végén (tavasszal) elért teljesítmény – a program hatására egy tanéven belüli –

 önmagához viszonyított fejlődés/fejlesztés objektív mutatója.  (Fejlődés centrikus, objektív, számszerűen is kifejezhető értékelés). A tanulók fizikai állapotának fejlődés-centrikus objektív értékelése nagymértékben hozzájárul, hogy közoktatás területén négy év alatt még a legkedvezőtlenebb testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges KÖZEPES Hungarofit fittségi kategóriát.

 

Az egészségközpontú fittség mérés gyakorlati haszna.

Az iskolai testnevelés gyakorlati haszna, értéke a gyermek, a szülő és a (nemzet) számára nem abban mutatkozik meg, hogy a tantervben leírt, kötelező mozgásanyagot a tanuló milyen mértékben sajátítja el, illetve technikailag mennyire tökéletesen hajtja végre, sokkal inkább abban, hogy egészséges-e, fizikailag jól terhelhető-e, szellemi munkavégzése (tanulás) hatékony-e, szeret-e tanórán és a tanórán kívül sportolni.

Nem csak az egyén (a család), hanem népegészségügyi szempontból is igen lényeges, hogy az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásának tudatos javításával, a közoktatás területén az iskolai tanórai testnevelés élettanilag olyan hatékony legyen, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatal is elérje, és megtartsa a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai fittségi szintet.

Az oktatás területén

– Kiindulási alap az egyénre szabott (individuális) terhelhetőség mértékének megtervezéséhez.

–.Sikerorientált utat nyit a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok számára, kondicionális képességük tudatos, fokozatos képesség szerinti differenciált terheléssel történő fejlesztéséhez, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok mielőbbi célirányos tudatos felszámolásához.

– Számszerűen kifejezhető hiteles adatokat szolgáltat egyéni és intézményi szinten pl. a helyi tantervben beépített (és elvégzett) mozgásprogram hatására bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez. (Folyamatos monitorozás, visszacsatolás, önmagához viszonyított fejlődés-centrikus objektív értékelés.)

– Valós, megbízható adatszolgáltatás a preventív jellegű tantárgyfejlesztéshez, és a további kutatásokhoz.

A tanulók fizikai állapotának országosan egységes mérésével kapcsolatos feladatok elvégzése – egységes mérési és értékelési útmutató alapján, egységes szemlélettel – feleljen meg a statisztikai követelményeknek (MEO).

Az egészségügy területén

Egyéni, intézményi, országos szinten a tanulók funkcionális állapota (egészségközpontú fittség szintje) és az egészségügyiek által felvett orvosi szűrővizsgálati eredmények közötti összefüggések feltárása, a hatékony prímér prevenció érdekében.

 

Az élsport területén

Az egészségközpontú fittség mérés során felszínre kerülnek a kiváló testi – biológiai – fiziológiai adottságú, sportág speciálisan is jól terhelhető, versenyszerűen sportolni vágyó fiatalok.

 

Mért olyan lényeges, hogy fiataljaink egészségközpontú fittség szintjét megbízható objektív – laboratóriumban elvégzett terheléses vizsgálatokkal alátámasztott – módszerrel mérjük?

 

1. A tanulók egészségközpontú fittségének (fizikai állapotának) motorikus próbákkal való megbízható mérését egyszerű „szűrő” vizsgálatként kell alkalmazni a „pillanatnyi” egészség/terhelhetőség központú fittség (edzettségi szint) megállapításához, ezért a motorikus próbarendszert alkotó próbákkal megbízhatóan, objektíven, egyszerűen a fittség vizsgálathoz szükséges elsőrendű faktorok (aerob fittség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomcsoportok erejének, erő-állóképességének fittségét kell) megbízhatóan és objektíven mérni.

 

2. A motorikus próbarendszert alkotó motorikus próbákban elért teljesítmény megbízható, objektív epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető valós adatokat tartalmazó kiértékelést, értelmezését, megbízható objektív korosztályonkénti és nemenkénti értékelési rendszerrel kell biztosítani a tanulók fizikai és egészségi állapotában bekövetkezett változások irányának és mértékének nyomon-követéséhez, pl. a heti megnövelt testnevelési órák és az elvégzett mozgásprogram hatásának kimutatáshoz, az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatását növelő módszerek kidolgozáshoz.

 

Egészségközpontú fittség összetevői:

testösszetétel (az elhízottság, vagy éppen soványság megítélése, az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mértéke alapján),

izomerő, erő-állóképesség fittség (a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok/izomkötegek erejének, erő-állóképességének megbízható, objektív mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény mérése),

aerob állóképesség (a keringési rendszer állapotának legjobb mérőszáma, az aerob állóképesség területén elért teljesítmény mérése/értelmezése),

hajlékonyság (a hajlékonyság, ill. a mozgékonyság megállapítása/minősítése több ízület mozgékonyságának vizsgálati eredménye alapján.)

 

A NETFIT és az Eurofit motorikus próbarendszer értékelési rendszere nem alkalmas arra, hogy epidemiológiai szempontból számszerűen is kifejezhető megbízható, objektív adatokat szolgáltassunk az oktatás, az egészségügy, és az élsport felé – korosztályonkénti és nemenkénti – bontásban a tanulók egészségszempontú fizikai állapotáról.

 

 

 

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS FITTSÉGI ÖSSZETEVŐK MEGJELENÉSE AZ EGYES MOTORIKUS TESZTRENDSZEREKBEN

Motorikus próbarendszerek megnevezése

EUROFIT

HUNGAROFIT

NETFIT

Aerob állóképesség mérésére alkalmazott próba az egyes motorikus próbarendszerben

12 perc futás/gyaloglás (*)

NEM

IGEN

NEM

6 perc futás vagy gyaloglás (*)

NEM

IGEN

NEM

2000 m síkfutás (*)

NEM

IGEN

NEM

2 mérföld (2418 m) síkfutás (*)

NEM

IGEN

NEM

20 m-es ingafutás (**)

IGEN

NEM

IGEN

Az aerob állóképesség (aerob fittség) mérésre alkalmazott motorikus próbákban az energianyerés, aerob körülmények között oxigén jelenlétében történik, ezért legmegbízhatóbban a hosszú távú, (vagy alap állóképesség) mérésére alkalmas motorikus próbával mérhető! Az egyre gyorsuló 20 m-es ingafutás közben az energianyerés fokozatosan anaerobbá válik, a próbában elért teljesítményt erősen befolyásolják: pl. a próbázó testsúlya, cipőminősége, „fordulékonysága”, a talaj minősége, stb..

           

 

Elsődleges fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének a méréséhez

Motorikus próbarendszerek megnevezése

EUROFIT

HUNGAROFIT

NETFIT

Helyből távolugrás, páros lábbal

(A láb dinamikus erejének mérése)

IGEN

IGEN

IGEN

Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, és nyújtás, folyamatosan kifáradásig

(A vállöv és a karok dinamikus erő-állóképességének mérése)

NEM

IGEN

IGEN

Hason-fekvésből törzsemelés, folyamatosan kifáradásig

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességnek mérése.)

NEM

IGEN

NEM

(statikus erőt mér)

Hanyattfekvésből felülés, folyamatosan, kifáradásig

(A hasizmok dinamikus erő-állóképességnek mérése.)

NEM

IGEN

IGEN

(has-prést mér)

Labdalökés előre, tömött labdával, az ügyesebb kézzel

(A vállöv- és a kar dinamikus erejének mérése.)

NEM

IGEN

NEM

Labdadobás hátra, tömött labdával

(A törzs és karizmok dinamikus erejének mérése.)

NEM

IGEN

NEM

Másodlagos fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének méréshez

Függés hajlított karral

IGEN

NEM

NEM

10×5 méteres ingafutás

IGEN

NEM

NEM

Harmadlagos fontosságú tesztek a vázizomzat fittségének méréséhez

Lapérintés

IGEN

NEM

NEM

Egyensúly-teszt

IGEN

NEM

NEM

Kézi szorítóerő

(Az alkar izmainak maximális erőkifejtését méri.)

IGEN

NEM

IGEN

Ülésbe előrenyúlás

 (A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése.)

IGEN

IGEN

(kiegészítő mérés)

IGEN

Kiegészítés: az egészségszempontú hajlékonyság mérésével az ízületi mozgékonyságot minősítjük.

Az ízületi mozgékonyság megállapításához nemcsak egy, hanem több ízület mozgékonyságának vizsgálati eredménye szükséges.

Elsődleges fontosságú tesztek az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása és a sportolási szokások feltérképezése

Testmagasság (Elsődleges fontosságú teszt)

IGEN

IGEN

IGEN

Testtömeg (Elsődleges fontosságú teszt)

IGEN

IGEN

IGEN

BMI (Body Mass Index) (Elsődleges fontosságú teszt)

IGEN

IGEN

IGEN

Testzsír százalék (Elsődleges fontosságú teszt)

IGEN

NEM

IGEN

Sportolási szokás feltérképezése

NEM

IGEN

NEM