A mérési módszer kifejlesztése során munkájukkal segítséget, szeretettükkel erőt és kitartást adtak: a méréseket elvégző testnevelő kollégáim, barátaim, „mestereim”: dr. Donáth Tibor, †dr. Frenkl Róbert, †dr. Malomsoki Jenő, †dr. Nádori László, †dr. Nemessuri Mihály, †dr. Pintér Attila és dr. Pucsok József.
A mérési módszerekhez tartozó pontértékelési rendszer kidolgozásában dr. Szabó Tamás, férjem, és fiaim működtek közre.
Éveken át kapott önzetlen segítségüket, ezúton is köszönöm.
Bevezetés
Az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontja – legyen kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport – mindig a szervezet aktuális „pillanatnyi”fizikai állapota.
A Hungarofit motorikus próbarendszert a terhelhetőséggel/egészséggel kapcsolatos fittség vizsgálatához szükséges összetevők közül az elsőrendű fontosságú faktorok (aerob fittség és általános testi erő fittség) megbízható, objektív mérésére fejlesztettük ki.
A pillanatnyi edzettség állapot mérés célja: az erőnlét és a terhelhetőségi paraméterek megállapítása.
A pillanatnyi edzettségi szint kiindulópontot jelent a motorikus képességek edzéscélnak megfelelő tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. A személyre szóló edzésterv „mozgásgyógyszer”, ezért a többi gyógyszerhez hasonlóan, ha alul adagoljuk, (dozírozzuk) nem hat és nem érjük el a kívánt hatást, ha túladagoljuk, akkor méreg, szélsőséges esetekben akár halálhoz is vezethet.
Az optimális mennyiségű, hatásos dózis meghatározása, mindig a szervezet aktuális állapotától, egészségtől, vagy betegségtől függ.
Cél: „se többet, se kevesebbet” elv betartása!
„Hiteles tervet, csak hiteles adatok alapján lehet készíteni!”
Az egyén „pillanatnyi” edzettségi szintjét (általános fizikai teherbíró-képességét) legpontosabban, speciális eszközökkel, műszerekkel felszerelt ergometriás (teljesítmény- élettani) laboratóriumban, mozgólaboratóriumban, telemetrikusan, általában az egészségügyben dolgozók mérik.
A gyakorlati élet azt mutatja, hogy a laboratóriumban végzett terheléses vizsgálat egyszeri, vagy rendszeres időszakos elvégzésének, még az élsportolók esetében is nagyon sokszor idő és anyagi korlátai vannak.
A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése (motorikus próbák) sokak szemében ma már elavultnak, és nem eléggé egzaktnak tűnik, de hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt – még a fejlett egészség- és testkultúrával rendelkező országokban is – az utóbbi időben ismét előtérbe kerül.
A testneveléssel, és testedzéssel foglalkozók részéről már az 1970-es évek végén felmerült az igény, egy olyan egyszerű motorikus próbarendszer kifejlesztésére, amellyel műszerek nélkül megbízhatóan és objektíven mérhető és minősíthető a vizsgálat személy edzettségi szintje. Az általunk kifejlesztett Hungarofit és Mini Hungarofit motorikus próbarendszerekkel – ha nem is olyan pontosan, mint a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal, de – megbízhatóan és objektíven meg lehet megmérni/ megbecsülni az egyén pillanatnyi edzettségi szintjét.
A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAIRODALOM SZERINT
Elsődleges fontosságú tesztek:
– az aerob fittség mérése
– a vázizomzat fittségének a mérése
– antropometriai mérések (a testösszetétel meghatározásához)
– sport-életmód kérdőív felvétele (egyéni és társadalmi vonatkozású életviteli szokások feltérképezésez).
Másodlagos fontosságú tesztek:
– a felső és alsó végtag izommunkáját és
– a váll mozgékonyságát mérő tesztek.
Harmadlagos fontosságú tesztek:
– a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt.
(Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK A fizikai fittség mérése /49. o. / Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997. )
A mérési módszer kifejlesztése
Előzmények
1981-ben a Magyar Testnevelési Egyetemen egyetemi doktori címet szereztem.
Az értekezés címe: “Az életmód és a testalkat jelentősége főiskolai hallgatók élettani jellemzőiben és motoros teljesítményében.”
1982-ben elindított vizsgálatsorozattal az volt a célom, hogy laboratóriumi, terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztva, olyan egyszerű, olcsó, a gyakorlati életben különösebb előképzettség nélkül is könnyen elvégezhető motorikus próbarendszer fejlesszek ki, amely (a testnevelés és sport sajátos eszköz- és módszer-rendszerével) műszerek nélkül is megbízhatóan és objektíven méri az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek (aerob kapacitás, valamint az általános testi erő-, erő-állóképesség) területén elért teljesítményt.
1982-1985-ig ugyanazon hallgatókon, évente két alkalommal (közel azonos időpontban), két vizsgálati helyen, (sportpálya és OTSI Kutató Intézet) két különböző módszerrel mértük/vizsgáltuk és értékeltük hallgatóink fizikai/edzettségi állapotát.
- 1. Az egyik vizsgálati hely: Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet Kutatóintézet laboratóriumában volt.
A Dr. Malomsoki Jenő és munkatársai által mért teljesítmény diagnosztikai vizsgálatok alapján két ponton kaptunk betekintést a vizsgált személyek energiaszolgáltatásába:
- az aerob energia – szolgáltatásról a légzés, a légzésfunkció és gázcsere mérésével,
- az anaerob energia – szolgáltatásról a vérgázok analízisével, illetve a vértejsav szint mérésével.
A sportbeli eredményességben az energiaszolgáltatáson kívül az idegrendszer is jelentős szerepet játszik, ezért az idegrendszer aktivitását és állóképességét is vizsgálat alá vettük, az alábbi kiegészítő mérések elvégzésével:
- testsúlymérés: „vita maxima” terhelés esetén a terhelés előtt és után a súlyveszteség
megállapításához,
- testmagasságmérés az alkat jellemzéséhez,
- bőrredő mérése a testzsír százalék, illetve zsírmentes testtömeg meghatározására (LBM),
- proteinuria (fehérjevizelés),
- spiroergográfia (korszerű terheléses légzésfunkció vizsgálat).
2. A másik vizsgálati hely: a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola sportlétesítményei, a III. ker.-ben lévő TTVE sportpálya, és az uszoda volt, ahol a helyi lehetőségeknek megfelelően az alábbi vizsgálatokat, méréseket végeztem el:
- a testalkat jellemzéséhez legszükségesebb egyszerű antropometriai méretek felvételét:
testsúly, testtömeg, mellkas-körfogat, csukló-, has, és csípőkerület,
- kardio-respiratorikus, fiziológiai és pszichofiziológiai mérések: nyugalmi pulzus, alappulzus, terhelés előtti pulzus, terhelés utáni pulzusszám az 1., a 3., az 5. és a 10. percben, alapvérnyomás, figyelem terjedelem és tartósság,
- Vitálkapacitás (vitális kapacitás),
- az idegrendszeri aktivitás és állóképesség mérése: terhelés előtt és közben egyszerű
reakcióidő mérés,
- bőrellenállás mérésével összekötött egyszerű diszjunktív reakcióidő mérés.
A kardio-respiratorikus állóképesség mérésekor: kerékpár-ergométer (PWC170); Cooper-teszt futással, úszással; guggolások maximális száma; a próbák elvégzését kiegészítettük a terhelés előtti és utáni pulzusméréssel.
Az erő- erő-állóképességek mérésére: 30 m, 60 m és 400 m síkfutás; helyből távolugrás;
egy és páros lábon helyből 5-ös sorozatugrás páros és váltott lábbal; nekifutással 5-ös
sorozatugrás váltott lábbal; Sargent-teszt; Abalakov-teszt; kézi szorítóerő; medicinlabda dobás fej fölött hátra két kézzel; medicinlabda lökés előre, helyből az ügyesebb kézzel. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 30 mp-ig, majd kifáradásig, hanyattfekvésből felülés térdérintéssel 30 mp-ig, majd kifáradásig. A fürgeség vizsgálatához: Burpee-teszt 1+1 percig. Az ügyesség méréséhez: labdavezetés 40 m-en; 10 büntetődobás kosárra; 30 mp-ig falra adogatás 3 m-ről kézilabdával.
A vizsgálati módszer fejlesztése során arra törekedtem, hogy az edzettség/fittség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorok megbízható mérésre olyan, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére alkalmas próbákat építsek be, amelyek a megbízhatóak, egyszerűek, (végrehajtásuk különösebb előképzettséget nem igényel, mindkét nem minden korosztály számára alkalmasak), különösebb anyagi és időráfordítás nélkül is bárhol elvégezhetők, a próbákban elért teljesítmény egyszerűen és pontosan mérhető és értékelhető.
Menet közben kihagytam azokat, a – más hazai és nemzetközi kutatók által szívesen alkalmazott – próbákat, pl. a kézi szorítóerő mérése, PWC 170, amelyek elvégzéséhez nehezen beszerezhető eszközökre, műszerekre van szükség.
Az általános testi erő-erőállóképesség méréséhez, a mindennapi tevékenység során leggyakrabban használt izomsorok erejének, erő-állóképeségének mérésével a test átfogó izomerejéről (izomerő fittségéről) kívántam képet kapni.
Az e céllal összeállított motorikus próbarendszerbe valamennyi legfőbb izomcsoport mérésére csak egy-egy a legmegbízhatóbb, legegyszerűbb, legkisebb balesetveszéllyel járó és a legkevesebb technikai előképzettséget igénylő próbák kerülhettek be.
A láb dinamikus erejének mérésére a szakirodalom például a következő próbákat ajánlja: 30 m, 60 m, 100 m-es síkfutás, távolugrás, hármasugrás, ötös-ugrás, helyből távolugrás, helyből 5-ös sorozatugrás páros és váltott lábbal, Sargent-teszt, Abalakov-teszt.
A fent említett legfőbb kritériumokat figyelembe véve, a láb dinamikus erejének a mérésére így került be a helyből távolugrást és a helyből 5-ös sorozat ugrást páros lábbal. Mivel mindkét próba szinte ugyanazon izomcsoportok/izomsorok dinamikus erejét méri, ezért nem véletlen, hogy az itt elért teljesítmények igen erősen korreláltak. A tanulók mindkét próbát igen szívesen hajtották végre, ezért került be a tesztrendszerbe választási lehetőségként mindkét próba.
A sport és a testnevelés területén a koordinációs képességek, ill. a sportág specifikus
kondicionális képességek mérése is igen lényeges, az általam összeállított próbarendszert az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez kifejlesztettem ki, ezért a motorikus faktorok közül – a hazai és a nemzetközi szakirodalom által megjelölt elsőrendű faktorok – elsősorban az izomerő és az aerob állóképesség mérésére alkalmas próbák kerültek előtérbe.
A koordinációs képességek, ill. a speciális állóképesség mérésére irányuló motorikus próbák a terhelhetőség, az egyénre szabott edzéstervek elkésztésekor csak másodrendű faktornak tekinthetők, ezért nem építettem be próbarendszerbe például: a labdaadogatást falra, labdavezetést, a kosárra dobást, a törzs hajlékonyságának mérését stb.
Úgy gondoltam, hogy a sportág specifikus kondicionális és a koordinációs képességek méréséhez és értékeléséhez, a későbbiek folyamán majd egy arra alkalmas próbarendszert fogunk kifejleszteni.
Továbbá, módosításra szorultak azoknak a próbáknak a végrehajtási időtartama, amelyeknél a próba elvégzéséhez szükséges izomsoroknak nem a gyorserő, hanem az erő-állóképesség területén elért maximális teljesítmény mérésére van szükség.
A Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig; a Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig (a végrehatás maximális időtartamát: 4 percben), a Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. lányok 1.5 perc, fiúk: 3 perc) határoltam be.
A változtatásra azért volt szükség, mert 30 mp alatt pl. 38-szor tudta megismételni a gyakorlat végrehajtását az is, aki folyamatosan kifáradásig csak 40 db-ot tudott összesen megcsinálni, de az is, aki a 120 db-ot is el tudta érni. A pontérték táblázatban látható, hogy aki mindössze csak 40-szer tudja megismételni folyamatosan a gyakorlatot, annak „0” pont jár, és aki 120-szor ismétli meg a gyakorlatot az a maximális pontszámot kapja meg.
A folyamatosan kifáradásig végezhető gyakorlatok végrehajtási idejét később 4 percben kellett maximálni, mert időkorlátozás nélkül, pl. igen sok tanuló 300–700 felülést is meg tudott csinálni. ( A maximális pontszám elérésén túl a próbázó nem kaphat plusz pontokat!)
| A fizikai fitnessz-szintet mérő tesztek korrelációs mátrixaNők N = 10 615 fő | ||||||||||||
| Változók | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 1. Életkor | 0.63 | 0.61 | 0.70 | 0.02 | 0.38 | 0.41 | 0.13 | 0.18 | 0.04 | 0.02 | 0.01 | |
| 2. Testmagasság | 0.58 | 0.54 | 0.08 | 0.49 | 0.50 | 0.35 | 0.31 | -0.15 | 0.12 | 0.12 | ||
| 3. Testtömeg | 0.70 | -0.05 | 0.31 | 0.33 | 0.29 | 0.27 | 0.11 | 0.04 | -0.01 | |||
| 4. Vitális kapacitás | 0.07 | 0.44 | 0.47 | 0.62 | 0.57 | -0.02 | 0.08 | 0.02 | ||||
| 5. Cooper-teszt | 0.35 | 0.37 | 0.18 | 0.14 | 0.30 | 0.22 | 0.23 | |||||
| 6. Helyből távolugrás | 0.73 | 0.28 | 0.38 | 0.22 | 0.18 | 0.19 | ||||||
| 7. Helyből 5-ös s. u. páros lábbal | 0.30 | 0.29 | 0.24 | 0.17 | 0.23 | |||||||
| 8. Tömött labda lökés előre | 0.74 | 0.14 | 0.13 | 0.13 | ||||||||
| 9. Tömött labda dobás hátra | 0.15 | 0.14 | 0.11 | |||||||||
| 10. Fekvőt.- ban karh. és nyújtás | 0.25 | 0.22 | ||||||||||
| 11.Hanyattfekvésből felülés | 0.44 | |||||||||||
| 12. Hasonfekvésből törzsemelés | ||||||||||||
Az életkor a testtömeggel és a testmagassággal való szoros összefüggése természetes.
A vitálkapcitás nagysága elsősorban testmagasságtól és a testtömegtől függ, mivel e két paraméter és az életkor szoros összefüggést mutat, így a vitálkapcitással való szoros
összefüggésük sem igényel különösebb magyarázattot.
A Cooper-teszt a testmagassággal és a vitálkapacitással is szoros összefüggéstmutat,
ez arra enged következtetni, hogy az életkor előreheladtával elsősorban a magasabb és a nagyobb tüdőbefogadóképességgel rendelkezők jobb érnek el jobb tejesítményt az aerob állóképesség terültén.
A Cooper-teszttel legszorosabb kapcsolatban: az álatlános fizikai teherbíró-képességet mérő motorikus próbákban elért összpontszám és az izomerő területrén elért összpontszám van.
Cooper – teszt – Hungarofit össsz pontszám: 0.71
Cooper – teszt – Általános Izomerő pontszám: 0.44
A Cooper-teszttel erősen szignifikáns (>0.07) kapocsolatot mutat:
– Helyből 5-ös sorozatugrással (0.37),
– Helyből távolugrással (0.35),
– Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (0.30),
– Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (0.23),
– Hanyattfekvésből felülés (0.22),
– Egykezes labdalökés előre, tömöttlabdával (0.18),
– Kétkezes tömött labda dobás a fej fölött hártra (0.14)
A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (–0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár.
Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességekmérésére összeállított motorikus próbarendszer illetve ezen belü egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között mindkét nem esetében a legszorosabb összefüggést a Cooper-teszt és az össszpontszám, valamint a Cooper-teszt és az álatalános izomerő összpontszáma között található.
Ez azt jelzi, hogy az egészség ill. terhelhetőség szempontú fittség minősítését legnagyobb mértékben az aerob teljesítmény (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképessége legjobb mérőszáma) határozza meg.
A Cooper-teszt és az általános izomerő területén elért összpontszám azt jelzi, hogy a jó aerob teljesítmény jó általános testierővel, erő-állóképeséggel párosul.
A Cooper-teszt és az egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között található szoros összefüggés szintén azt jelzi, hogy jobb aeob állóképességgel rendelkezők erősebbek is.
Negatív összefüggések
A Cooper-teszt és a testsúly (–0.21) és a Nyugalmi pulzus érték (–0.13) erős negatív összefüggést mutat.
A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (–0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár.
Cooper-teszt és a testtömeg enyhe negatív összefüggése nem meglepő, hiszen a zsírtöbbletből adódó túlsúly gyengébb aerob telejesítménnyel jár.
Az általunk mért női populációra jellemző néhány pozitív összefüggés rövid értelmezése.
Az életkor és a Cooper-teszt és az izomerő-állóképességet mérő próbák közötti gyengébb kapcsolat jól tükrözi, hogy az életkor eleőrehaladtával a Cooper-tesztben és az izomerő állóképesség területén nyújtott teljesítmény növekszik ugyan, de nem azéletkorral nem azonos arányban.
Az életkor és a dinamikus erőt mérő ugrások és tömött labda dobások (vetés) arányosabb fejlődése feltehetően a biológiai éréssel magyarázható.
Az egész testet felölelő izomerő mérésére összeálított próbák között legnagyobb mértékű összefügés természetesen a láb dinamikus erejére kiválasztott két próba között tapaszalható.
A has és a hátizom erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák igen szoros összefüggése jó bizonyíték arra, hogy a törzs egyenes tartásában a hasi és a hátoldali izomcsportok erőállóképes-ségének nak közel azonos szerepe van.
Negatív összefüggések
A magasság és a vállöv erőállóképességének negítív kapcsolata azt jelzi, hogy a testmagasság növekedéssel a nőknél legnagyobb mértékben a mell- és vállöv izomerő-állóképessége csökken.
| A fizikai fitnessz-szintet mérő tesztek korrelációs mátrixaFérfiak N = 15.274 fő | ||||||||||||
| Változók | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 1. Életkor | 0.68 | 0.65 | 0.68 | 0.03 | 0.38 | 0.41 | 0.12 | 0.15 | -0.02 | 0.01 | 0.01 | |
| 2. Testmagasság | 0.64 | 0.64 | 0.08 | 0.49 | 0.50 | 0.66 | 0.42 | -0.05 | -0.08 | 0.02 | ||
| 3. Testtömeg | 0.68 | -0.25 | 0.31 | 0.33 | 0.60 | 0.38 | -0.11 | -0.06 | -0.09 | |||
| 4. Vitális kapacitás | 0.43 | 0.71 | 0.72 | 0.68 | 0.78 | 0.28 | -0.09 | -0.11 | ||||
| 5. Cooper-teszt | 0.36 | 0.35 | 0.18 | 0.17 | 0.30 | 0.16 | 0.19 | |||||
| 6. Helyből távolugrás | 0.56 | 0.40 | 0.41 | 0.29 | 0.17 | 0.16 | ||||||
| 7. Helyből 5-ös s. u. páros lábbal | 0.36 | 0.25 | 0.26 | 0.13 | 0.17 | |||||||
| 8. Tömött labda lökés előre | 0.78 | 0.14 | 0.11 | 0.10 | ||||||||
| 9. Tömött labda dobás hátra | 0.14 | 0.12 | 0.09 | |||||||||
| 10. Fekvőtámaszban karh. és nyújtás | 0.16 | 0.15 | ||||||||||
| 11.Hanyatt-fekvésből felülés | 0.38 | |||||||||||
| 12. Hason-fekvésből törzsemelés | ||||||||||||
Az életkor a testtömeg, az életkor és a testmagasság összefüggése triviális.
A vitálkapcitás és az életkor, a vitálkapacitás és a testtömeg , a vitálkapcitás és a testmagasság közötti szoros összefüggés sem igényel különösebb magyarázatot.
A Cooper-teszt a testmagasságggal és a vitálkapacitással szoros összefüggéstmutat, ez arra enged következtetni, hogy a magasabb és a nagyobb tüdőbefogadóképességgel rendelkezők jobb aerob teljesítményt értek el.
A Cooper-teszttel legszorosabb kapcsolataban: az álatlános fizikai teherbíró-képességet mérő motorikus próbákban elért összpontszám és az izomerő területrén ekért összpontszám van. Cooper – teszt – Hungarofit össsz pontszám: 0.73
Cooper – teszt – Általános Izomerő pontszám: 0.42
A Cooper-teszttel erősen szignifikáns (>0.07) kapocsolat mutat
Helyből 5-ös sorozatugrással (0.36), a Helyből távolugrással (0.35),
Fekvőtámaszban karh. és nyújtás (0.30), Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (0.19),
Hanyattfekvésből felülés (0.16), Egykezes labdalökés előre, tömöttlabdával (0.18),
Kétkezes tömött labda dobás a fej fölött hártra (0.14)
A Cooper-teszt és a testsúly (–0.24) és a Nyugalmi pulzus érték (–0.10) erős negatív összefüggést mutat.
Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére összeállított motorikus próbarendszer illetve ezen belü egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között mindkét nem esetében a legszorosabb összefüggést a Cooper-teszt és az össszpontszám, valamint a Cooper-teszt és az álatalános izomerő összpontszáma között találhatunk.
Ez azt jelzi, hogy az egészség ill. terhelhetőség szempontú fittség minősítését legnagyobb mértékben az aerob teljesítmény (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma) határozza meg.
A Cooper-teszt és az általános izomerő területén elért összpontszám azt jelzi, hogy a jó aerob teljesítmény jó általános testierővel, erőállóképeséggel párosul.
A Cooper-teszt és az egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között található szoros összefüggés szintén azt jelzi, hogy jobb aeob állóképességgel rendelkezők erősebbek is.
Negatív összefüggések
A Cooper-teszt és a testsúly (–0.21) és a Nyugalmi pulzus érték (–0.13) erős negatív összefüggést mutat.
A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (–0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár.
Cooper-teszt és a testtömeg erős negatív összefüggése nem meglepő, hiszen a zsírtöbblet, vagy túlzott és gyors izomtömeg fejesztés miatt kialakult testsúly többlet, csökkentő aerob teljesítményt erdményez.
Az általunk mért férfi populációra jellemző néhány pozitív összefüggés rövid értelmezése.
Az életkor, a Cooper-teszt és az izomerő-állóképességet mérő próbák közötti gyengébb kapcsolat jól tükrözi, hogy az életkor eleőrehaladtával a Cooper-tesztben és az izomerő állóképesség területén nyújtott teljesítmény növekszik ugyan, de nem azéletkorral nem azonos arányban.
Az életkor és a dinamikus erőt mérő ugrások és tömött labda dobások (vetés) arányosabb javulása feltehetően a gyors erő életkori sajátosságából adódó fokozotabb fejlesztésének és a biológiai éréssel együttjáró fejleszhetőségnek köszönhető.
Az egész testet felölelő izomerő mérésére összeálított próbák között legnagyobb mértékű összefügés természetesen a láb dinamikus erejére kiválasztott két próba között tapaszalható.
A has- és a hátizom erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák igen szoros összefüggése jó bizonyíték arra, hogy a törzs egyenes tartásában a hasi és a hátoldali izomcsoportok erőállóképességének közel azonos szerepe van.
Negatív összefüggések
A testmagasság és a testtömeg növekedéssel járó csökkenő általános erőállóképesség azt jelzi, hogy fiataljaink az életkor előrehaladtával egyre kevésbé bírják a tartós erőkifejtést.
A Hungarofit és Mini Hungarofit motorikus próbarendszerhez tartozó pontértékelési rendszer kidolgozásához az alább felsorolt intézményekből kaptuk meg a mérési
Eötvös J. Ált. Iskola 1131 Bp. Futár u. 18., Pelyva Judit és mtsai
Ált. Iskola 1213 Bp. Szárcsa u. 9–11., Kapuvári György és mtsai
Ált. Iskola 1138 Bp. Gyöngyösi u. 7., Gólya György és mtsai
Ált. Iskola 1180 Bp. Darus u. 3., Szalkai Miklósné
Ált. Iskola 1082 Bp. Brassó u. 1., Bartos Miklósné és mtsai
Ált. Iskola 1119 Bp. Sopron u. 50., Szarvas Zoltánné és mtsai
Ált. Iskola 1117 Bp. Váli u. 1., Fraknói Dalma
Ált. Iskola 1117 Bp. Bogdánffy Ö. u. 5/b., Czabán Dániel és mtsai
Ált. Iskola 1214 Bp. Csikós sétány 2/a., Deák Balázs és mtsai
Ált. Iskola 1125 Bp. Virányos u. 48., Sóti István
Ált. Iskola 1013 Bp. Krisztina tér 4., Markovits Kálmánné és mtsai
Ált. Iskola 1131 Bp. Tomori u. 2., Szendy János és mtsai
Ált. Iskola 1125 Bp. Diana u. 35–37., Kertész István és mtsai
Ált. Iskola 1155 Bp. Kolozsvár u. 1., Kovács Ferencné és mtsai
Ált. Iskola 1155 Bp. Szentkorona u. 5., Bencz Lajosné és mtsai
Szent-Györgyi Albert Ált. Iskola 1161 Bp. Csömöri út. 32., Hortobágyi Gáborné
Ált. Iskola 1151 Bp. Kossuth u. 53., Bajczár Jánosné és mtsai
Ált. Iskola 1156 Bp. Kontyfa u. 5., Menner Ákos és mtsai
Ált. Iskola 1051 Bp. Szemere u. 3., Törökné Bokros Zsuzsa
Zsámbéki Ált. Iskola 2072 Zsámbék , Monos Hajnalka
Dr. Ortutay Gyula Ált. Iskola 9022 Győr, Komini u. 2–4., Kocsis Tibor és mtsai
Fazekas Mihály ELTE Gyakorló Iskola 1087 Bp. Horváth Mihály tér 1., Kovácsné Kemény Irma és mtsai
Ságvári Endre ELTE Gyakorló Iskola 1088 Bp. Trefort u. 8. Keresztúri Gyuláné és mtsai
Városmajori Gimnázium 1122 Bp. Városmajor u. 71., Bordán Nadinka és mtsai
Táncsics Mihály Gimnázium 1126 Bp. Kiss János altb. u. 15., Vadász Józsefné és mtsai
Toldi Ferenc Gimnázium 1015 Bp. Toldi F. u. 9., Pintérné Salamon Judit
Bercze Nagy János Gimnázium Gyöngyös, Kossuth u. 33., Dr. Csépe Györgyné és mtsai
Árpád Gimnázium 1034 Bp. Nagyszombat u. 19., Felhősi Katalin és mtsai
Kecskeméti Piarista Gimnázium 6001 Kecskemét , Magó Gábor és mtsai
Kolos Richárd Műszaki SZKI 1117 Bp. Fehérvári út. 10., Ábrahám András és mtsai
Károlyi Mihály Közgazd. és Külker SZKI 1139 Bp. Váci út. 89., Ádám Anikó
Ihász D. Közlekedésgépészeti SZKI 1097 Bp. Gyáli út. 25/b., Demeter Vilmos
Fodor József Eü. SZKI 1214 Bp. Tejút u. 10-12., Ábrahám Barna és mtsai
Kossuth Zsuzsa Eü. SZKI 1035 Bp. Bécsi út. 134., Lele Mihály és mtsai
Dr. Hetényi Géza Eü SZKI 1114 Bp. Thallóczy L. u. 1., Kovács Lászlóné és mtsai
Thän Károly Gimnázium 1023 Bp. Lajos u. 1–3., Mitró Éva
39. Szakmunkásképző Iskola, Drózlik Ildikó
Árpád fejedelem úti Közgazd. SZKI 1023 Bp. Árpád fejedelem útja. 39., Böjtösné Tompai Eörsi
Közgazd. SZKI 1106 Bp. Gyakorló u. 21–23., Derlach Tamás
Agrártudományi Egyetem 2100 Gödöllő Pf. 1., Sári Géza és mtsai
SOTE Bp. Üllői út., Dr. Som Ferenc és mtsai
Debreceni Orvostudományi Egyetem 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., Dr. Fésüs László
Egészségügyi Főiskolai Kar, Kulcsár Lászlóné
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 1114 Bp. Ménesi út 11. Dr. Géczi István és mtsai
Kossuth Lajos Tudományegyetem 4010 Debrecen, Csende Sándor és mtsai
Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola 1054 Bp. Alkotmány u. 9–11., Dr. Eőry István és mtsai
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola 6000 Kecskemét, Izsáki u. 10., Vasvári Károly
Kaposvári Tanárképző Főiskola 7101 Szekszárd, Rákóczi u. 1., Ákoshegy Istvánné
Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 69., Pénzes József és mtsai
Bessenyei György Tanárképző Főiskola 4400 Nyíregyháza Sóstói u. 31/b., Bálint Mihály és mtsai
Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1149 Bp. Buzogány u. 10–12., Nagy Imre és mtsai
Szarvasi Óvónőképző Intézet 5541 Szarvas, Pf. 6., Gaál Sándorné és mtsa
Soproni Óvónőképző Főiskola 9401 Sopron, Ferenczi J u. 5., Rajki Károly
Szegedi Orvostudományi Egyetem 6200 Szeged, Dugonits tér 12., Boros-Gyevi László
Tanítóképző Főiskola 2501 Esztergom Makarenkó u. 1–3., Tóth Kálmán
Zsámbéki Tanítóképző Főiskola 2072 Zsámbék Lenin tér 5., Albert László
Veszprémi Vegyipari Egyetem 8200 Veszprém, Schönhertz Z. u. 10., Dr. Győri Pál és mtsai
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 8000 Székesfehérvár, Vöröshadsereg u. 45., Fokvári Adrienn
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1087 Budapest, Tavaszmeuő u. 17.,dr. Fehér Györgyné
Budapesti Műszaki Egyetem 1117 Budafoki út. 4–6., Dr. Kiss László és mtsai.